Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-306

308. országos ülés nuvember 25. 1880. 169 nak, hogy az 1879-ik évi főszámadási zárlatot megtekinti, a teherrovat alatt az alaptőkénél, mely a főkönyv 25-ik lapján van kimutatva, a következőt fogja találni: 1878. év végével befektetve volt alaptőke 916,295 forint í8 kr., 1870—73. évekből származó és a forgó tőke terhére fedezett beruházás 173,573 frt 19 kr., az 1879-ik évi üzleti jelentésből beruháztatott 19,258 frt 91 kr. és igy összesen 1.109,091 frt 38 krajczár. Madarász József: Ott vagyok, t. ház, ahol voltam. Mást beszél Bodóné, mikor a bor árát kérik. En elolvastam ezen üzleti jelentést, nemcsak elolvastam, hanem utána is jártam; de a t. előadó úrtól kívántam hivatalosan megtudni, hogy mikor vétetett meg a gépgyár és mennyiért, mi ruháztatott be azóta, továbbá minő üzleti tőke adatott a gépgyár rendelkezésére és mennyi az most, hogy megtudhassuk, vájjon jövedelmező-e ezen állami gépgyár vagy káros? Miután tőíe meg nem tudhattam, a t. ház engedelmével röviden elmondom, hogy a ház naplóit, a zárszámadási bizottság jelentéseit figyelemmel elolvasván, nemcsak az 1879-iki oly igen jelesen összeállított üzleti jelentést, megtudtam, hogy az állami gépgyár 1870-ben 625,000 frtoii vétetett meg. Megtudtam azt is, hogy 1879-ik év végéig körülbeíől 400 és egynéhány ezer frt ruháztatott be és úgy az összes költség 1.080,000 frt stb. a mint a jelentésben is van. A forgalmi üzleti tőkére nézve megtudtam, hogy 750,000 frt adatott át, mint előleg íratván be. Erre nézve sajnosán veszem észre az 1879-ik évi zárszámadásból, de ez nem ide való, majd máskor lesz róla szó, de arra méltóztassanak eleve figyelmezni, hogy 1879-ben ezen 750,000 fiiból körülbeíől 159,000 forint leíratott. Mire? A gépgyárban 1871 — 1872. és 1873-ik évi beruházásokra. Közöltem ezt igen érdemes egyénekkel és egyike ezeknek, a ki e házban igen t. egyéniség is, a mint ezt elmondtam neki, azt mondta, hogy lehetetlen és elment szemüvegéért, hogy maga győződjék meg róla, hogy ez való-e. [Derültség a szélsőbalon.) És akkor azt mondta: ez megfoghatatlan, hogy 1871—72—73-ik évi beruházásokra 1879-ben vonnak le az üzleti forgó tőkéből, ez valószínűleg — az ő véleményét mondom — valószínűleg az ott történt károk helyrehozására fordíttatott. De erről most nem szólok, hanem hát megtudtam, hogy ez igy van, de elég sajnosán. Tehát megtudtam, hogy be van fektetve 1.080,000 frt és a forgó üzleti tőke 590,000 frt volt még az 1879-iki zárszámadáskor, mert hogy azóta is ez összegből százezer vagy százötvenezer forint nem foszlott-e el eddigelé, arról jótállani nem merek. Tehát most már látjuk, hogy milyen jöveKÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XV. KÖTET. delmező ez az állami gépgyár. Itt körülbeíől 108—110,000 frt jövedelem van előirányozva. Ha az állam ládájában készen lett volna ez az 1.000,000 frt és ez az 590,000 frt, akkor azt mondanám, jó a 108,000 frt jövedelem. De mikor méreg-kamatú kölcsönpénzek fektettettek be e gyárba, egy milliónál több és méreg kamatú kölcsönpénzből adnak önök üzleti tőkének 600,000 frtot, lehetetlen, hogy maguk is azt ne mondják, hogy először ez egy millió 6% kamatját keli az államnak számítani, ami, mig be nem jön, nincs jövedelem s addig bevétel sincs. Számítsanak önök: egymilióötszázezer írtnak kamatja, kilenczveuezer frt. stb. stb. En azt óhajtom, legyünk tisztában. Ha önök azt óhajtják, hogy bár a nemzet drága kamatú kölcsönöket vesz, azért mégis ily helytelenül számíttassák ki a gyár jövedelme, ám vegyék magukra érte a felelősséget. De mert ezt nem hiszem, azért először erre nézve is fog javaslatomban lenni valami, mely ezen javít s e javítás miatt kérem a t. háznak s a kormánynak is a javaslathoz járulását. Van azonban javaslatomban, valami az üzleti jelentésre nézve; is. En, t. ház, az ilyen üzleti jelentést, el nem fogadhatom s olyat kívánnék, milyent meg is igért a volt közlekedési minister ur az 1880-iki jelentésben, hogy be fogja terjeszteni a vasutak üzleti jelentését és az államgépgyár hasonló üzleti jelentését. És kijelentem a t. miníster urnak, hogy én megelégszem olyannal, mint az államvasutak üzleti jelentése; olyant méltóztassék megrendelni a gépgyárnál is. Mert például, ha e jelentés az anyagkészletnél azt mondja: műhelyekben levő félig készgyártmány 188,780 frt és aztán ez ne legyen részletezve? Továbbá műhely költségek 52,000 frt, 78,000 frt, vegyes kiadások 207,000 frt. Ezt nem lehet érteni. Ha a vasutak üzleti jelentései egyenkint részletesen előadathatnak, úgy hiszem, elő kell adatni ezeknek az államgépgyár üzleti jelentésében is. Annyival inkább, ha felveszszük, hogy 1879-ben mennyi volt vegyes kiadásokra előirányozva, 22,000 frt, s mi lett belőle 207,000 frt. No, már lehetetlen, hogy ott valami ne rothadjon. Lehetetlen — s erre nem is akarok kitérni, hogy igazsága ne legyen a mérnök- és építész egylet gépészeti szakosztálya és az egylet választmánya azon jelentésének, melyben azt mondja, hogy az állami gépgyár 10 éves vezetése után, ha az akként vezettetnék, a miként vezettetnie kellene, mint magán gyári iparvállalatnak, nem nyereséget, de veszteséget mutatna, ennek oka nem egyéb, mint az igazgatás, mint a műszaki egyének tapasztalatlansága, ügyetlensége és a gépészetnek ezen ágában való teljes tájékozatlanság. 23