Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-306

308. országos ülés Eoremlier 25. 1880. 163 a tapasztalás majd megmutatja, vájjon a tudománynak, vagy az anyatermészetnek volt-e igaza, de az bizonyos, hogy a soroksári Dunáig évről évre jobban elmocsárosodik és az ott felhalmozott iszappal a meder feljebb telve, a kigö'zölgés oly kártékony hatású, hogy százával is vannak lázas betegek évenként s így van ez a többi községben is. Azt gondolom, t. ház, hogy ez sokkal komolyabb természetű dolog, sem hogy komoly megfigyelést és közérdekeltséget ne keltene. Azt gondolom, hogy e bajt elhallgatni annak, kinek erről tudomása van, nem lehet, nem szabad és azért hoztam a í. ház elé és különösen kérdem a minister urat, vájjon történt-e valami intézkedés a soroksári Dunaágnak egyszersmindenkorra való teljes elzárására nézve, hogy kiszáradjon a meder, vagy oly állapotba hozassák, hogy a viz befolyhasson és az emberéletet fenyegető veszély, a kigőzölgés, egyszersmindenkorra megszüntettessék? Ordódy Pál közlekedési minister; T. ház! T. barátom Bánkidy báró a Tiszaszabályozás tárcában a t. háznak beadott jelentés fonalán 61 OS Cl lel azon anomál helyzetet, mely a tiszavidéken a társulatok ártérfejlesztési viszonyaira nézve létezik, hogy t. i. míg a társulatok egy része az 1830-diki legnagyobb árvizszín alapján fejlesztette árterét, addig az árvizszín emelkedése folytán sokkal nagyobb terű]etek levén bevonva azok közé, melyek esetleg a töltések elszakitása következtében elöntetnek, a társulatokra igen nagy kár háramlik és a mint mondja, azon érdekeltség, mely nem az 1880-diki árvizszín alapján, hanem a későbbi árvizszín alapján jön a társulati kötelékbe, oly előnyt élvez,, mely előnyért a társulat semmi kárpótlást nem kap. Fn magam is érzem e dolognak,'' hogy ugy mondjam, nem egészen rendes voltát és mindenesetre nagyon óhajtanám, hogy lehessen rajta segíteni. Azonban maga t. barátom elismerni méltóztatott, hogy a kérdés igen nehéz s talán mondhatnám, hatalmi szóval sem dönthető el rögtönösen. Magam is azt óhajtanám s azon idő óta, mióta nekem van szerencsém a közlekedési ministeriumot vezetni, ha társulat alakult, ki is kötöttem, hogy a társulat az 1879-diki árvizszín alapjár alakuljon. De ha ezt lehetett tenni azon társulatokra nézve, melyek most alakulnak, nagy nehézséggel jár olyan társulatoknál keresztülvinni, melyek már megalakultak s ártérfejleszíésöket is bevégezték. Én t. barátomnak egyelőre csak azt válaszolhatom, hogy először részemről óhajtom, hogy ne az 1839-diki vizszín magaslatán, hanem az 1879-diki vizszín magaslatán alakuljanak a társulatok, más részről oda fogok hatni, hogy ez megkönnyittessék és a mennyire lehet, keresztülvitessék. Ma a megoldásra nézve nem vagyok képes nyilatkozni. Egyébiránt azt hiszem, lesz alkalmunk erről annak idejében szólani, midőn a tiszaszabályozásnak még több függő kérdésére nézve előterjesztést tehetek. Egyelőre arra kérem t. barátomat, hogy méltóztassék először az óhajt, másodszor a jó szándékot, harmadszor az őszinte közreműködési hajlamot tudomásul venni. Yeszter Imre t. képviselő barátom a Mura szabályozási kérdését vetette fel. Nem új előttem a kérdés, a mennyiben e tárgyban már több ízben volt szerencsém a tiszteli képviselő úrhoz. Mint méltóztatnak tudni, a Mura sincs azon folyók köztt, amelyek állami kezelés alá vétettek. Hogy a Mura mentén a Mura áradásai által sok kár történik és hogy a meder fajuló félben van, tagadni nem lehet. Felszólaltak e miatt az érdekeltek, közttük Zalamegye is és ennek következtében a ministerium részéről már a múlt évben történtek intézkedések. Mindezen intézkedésnek alapja az volt, hogy mindaz, a ml törvényeink útmutatása szerint lehetséges, történjék meg. En ugy tudom, hogy az illető érdekeltség már több ízben fel volt szólítva, hogy társulattá alakuljon. De az ezt mindig megtagadta részint azért, mert a tervezetet nem találta kielégítőnek, részint azért, hogy anyagi erejét felülmúlja. Ily körülmények között a ministerium alig intézkedhetik, mert a minister kunnak nincs dotátiója, hogy a Murát az állami kezelés alá tartozó folyók közé felvegye. Tisztelt barátomnak tehát azt volnék bátor válaszolni, hogy méltóztassék az érdekeltségnél oda hatni, hogy alakuljon társulattá és ha azzá alakul, részemről megígérem, hogy azon dotatióból, a mely az állam által fenn nem tartott folyókra van szánva, szívesen részesítem. Egyelőre, t. ház, részemről többet nem tehetek, mert ha mindent az állam költségén kellene tenni, ezt az állam nem győzné. Csatár Zsigmond képviselő ur a soroksári ágat hozta fel és azt kérdi, vájjon hajlandó vagyok-e a soroksári ág érdekében valamit tenni és hogy mi történt e tekintetben. Azon bizottság, a mely a Dunaszabáiyozás tárgyában kiküldetett, a soroksári ágról megemlékezve, egy tervezetet terjesztett be, meíyszeriní ezen ágon egy vezér-árok volna ásandó, a mely a vízfolyást megkönnyítse. A tervek elkészültek és én kimenve a helyszínére, arról győződtem meg, hogy a tervek keresztülvitelével a czél nehezen, vagy csak nagy költséggel lesz elérhető. Én tehát azon meggyőződésben, hogy minden ily munkálatnak a megelőző terv és költségvetés az alapja, az előző költségvetést és a ter( vet el nem fogadtam, hanem új költségvetés és I terv készítésére utasítottam az illető felügyelőt? 21*