Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-305

305. országos ülés november 24. 1880. 15 í és nem ajánlhatom azokat eléggé a kormány és a t. ház figyelmébe. Valamivel azonban mégis óhajtom megtoldani az ő felszólalását (Bálijuk!) és ez egy újabb felhívás a kormányhoz arra nézve, hogy a lánczhajózásra nézve a közlekedési bizottság és illetőleg a ház határozatának minél elébb eleget tegyen, mert szükséges, hogy a közlekedési mód olcsóságát teljes mérvben érvényesíthessük. E két kérdés szerintem elválhatlan kapcsolatban áll egymással: t. i, a felső Dunarész szabályozása Magyarországon ugy, hogy mindenesetre és minden vízállás mellett teljesen biztos export-utat képezhessen és másfelől a lánczhajozás behozatala, ugy mint azt a közlekedési bizottság hangsúlyozta és a ház elfogadta, állami kezelés, állami vezetés mellett. Hogy e tekintetben mily olcsóság érhető el a szállításban, csak egy-két tarifatételre óhajtom a ház figyelmét felhívni, melyeket magánmunkákból, de illetékes, egészen megbízható forrásból vettem. Ezen tarifa-tételek szerint azon vasúton, mely jelenleg direct nyugati összeköttetésünk nagy részét közvetíti, t. i. az osztrák államvasuton, mázsa és mértföklenkint az átalános gabona tarifa-tétel 1*34 krajczár, a Dunagőzhajózási társulat hasonló tarifa-tételei átlag hosszú szállításokra véve, mázsa s méríföldenkint 0'53 krajczár, tehát kevesebb, mint fele az előbb említett tételnek. Hozzá teszem azonban, hogy a Dunagőzhajózási társulat tarifái a magyar országos érdekeknek korántsem felelnek meg, mert ezen társulat nem menthető fel azon vád alól, hogy az aldunai szomszéd államok forgalmát a mienkkel szemben néha felerészig lesülyedő kedvezményes tarifa által mozdítja elő. Ez azonban illustratiójául és frappáns illustratiójául szolgál annak, mily sürgős dolog a Duna forgalmát a lánczhajozás állami kézbevétele által szabályozni. (Helyeslés.) És hogy az előbbi tételekhez képest a lánczhajozás fontosságát illustráljam, a külföldi lánczhajozás! tarifa tételekből leszek bátor némelyeket idézni. Á felső szájaai íánezhajózási tarifa-tétel mértföldmázsánkint 0*S2 krajezárt tett 1878-ban, a mely évből ugyanis ez adatokat birom, azon 1*34 krajezárhoz képest, melyet a vasúti szállítási tétel tesz. A hamburg-magdeburgi Íánezhajózási vállalatnak tarifa-tételei mázsánkínt és mértfóldenkintO'13 krajczár azon 1'34 krajezárhoz képest, a mely a vasúti teteiben nyilvánul. Végre a dresdai Íánezhajózási vállalat tétele 0.09 krajczár. Ezen számok, t. ház, talán illustrálják és bizonyítják azt, hogy nem egy banális átalános phrazist mondott Thaly képviselő ur, midőn állította, hogy kivitelünk versenyképességének alapfeltétele a vizűit előnyeinek kellő felhasználása. E módon t. i. a viziut hálózata nagymérvű kifejlesztése s kihasználása és a mintaszerű raktározás utján érte el Amerika azon óriási versenyképességet, a mely Európára ijesztőleg hat. Más ut, gondolom, mert a természet adta, embert elme által fel nem található. Én tehát nem ajánlhatom eléggé a kormánynak és a t. háznak figyelmébe azt a felszólalást, a mely elébb nevezett képviselőtársam részéről történt, megtoldván azt azon figyelmeztetéssel, melyet a lánczhajózásra nézve bátor voltam a t. kormányhoz intézni. (Élénk helyeslés!) Törs Kálmán: T. ház! Nékem is csak a a részletes vitánál volt szándékomban felszólalni; de miután Horváth Gyula képviselő ur a kérdést felvetette, helyén valónak találom ebbeli észrevételeimet az átalános vitánál terjeszteni elő. Szükségtelen talán hangsúlyoznom, hogy azokat, a miket Horváth Gyula képviselő ur az ármentesítő társulatok beleszervezetéről és az ezeknél uralgó, igazán desoláltnak mondható viszonyokról felhozott, a magam részéről is megerősíthetem és hogy az általa ajánlott orvoslási módok nagy részét is pártolom. Csak egyre nézve van észrevételem. Nevezetesen t. képviselőtársam azt állította, hogy a törvény nem ad a kormánynak módot bizonyos cehezen qualifikáiható kérdésekbe belenyúlni és az orvoslást meghozni. Szerintem igenis ad. Az, 1871: XXXIX. í. ez. 24, §-a ezeket tartalmazza. „A társulat köteles helybenhagyott ármentesítésí, vagy szabályozási tervét saját költségén végrehajtani, köteles továbbá véd- és szabályozási műveit rendesen és jókarban fenntartani, mit ha elmulasztana, akár egyes érdekeltek panaszára, akár az illető törvényhatóságok, vagy az állami folyammérnökök előterjesztéseire, a közlekedési ministor e művek végrehajtását és fenntartását a társulat terhére közigazgatási utón eszközölteti." Nem függ tehát a minister eljárása attól, hogy valamely társulat kebelében megvan-e a szándék, vagy nincs a megállapított és szükségesnek tartott tervek végrehajtására. A törvény többet is mond. Az 1879 : XXXI.V t. ez. 14-ik §-a értelmében fel van hatalmazva a minister, hogy a szükségesnek tartott munkákra a pénzt a társulat terhére előlegezze. Mindezek oly eszközök a kormány hatalmában, a melyek által őt is illeti a felelősség, ha mulasztások történnek és magát, ha az alárendelt társulatok bűnös mulasztást követnek el, úgyszólván a btínrészességből nem vonhatja ki, mert a mulasztást megakadályozni kötelességében és módjában lett volna. Midőn ez alkalommal néhány perezre a t. ház figyelmét kikérem, nem tévesztem szem elől, hogy azon vidéknek, a melynek érdekében fel-