Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-303

j[J2 303. országos ülés noyemfcer 22 1SS0. Elnök: Megszavaztat!k. Baross Gábor jegyző (olvassa): Adó­behajtási illetékek 450,000 frt. Elnök : Megszavaztatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): Adóhátra­lékok 2.000,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): Főösz­szeg 88.796,530 frt. Elnök: Megszavaztatik. Baross Gábor jegyző (olvassa); Fogyasz­tási adók. Rendes kiadások: XVI. fejezet, 14. czím. Rendes bevételek: VI. fejezet, 18—22. ezím. Összes kiadás 223,182 frt. Elnök: Megszavaztatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): Szeszadó 7.000,000 frt. Máriánfy Aladár: Tisztelt képviselőház! (Halljuk!) A szeszadótörvény 26. §-a a mező­gazdasági szeszfőzdék részére adókedvezményt engedélyez, melyért a mezőgazdasági szeszfőzde­tulajdonosok az illetékes pénzügyi hatóságnál folyamodnak, ha csak a nagyobb adót nem akarják fizetni. De miután az annyi formalitással, költség­gel és bajjal jár, mit a törvényből éppen nem lehet kiolvasni, a pénzügyminister urnák kör­rendeleteiből azonban igen is tapasztalni, köte­lességemnek tartom a tisztelt képviselőház enge­delmével a t. pénzügyminister ur figyelmét az általa egyetértőleg az osztrák cs. kir. pénzügy­mini steriummal kibocsátott a mezőgazdasági szeszfőzdékre vonatkozó rendeleteinek terhes voltára és káros kihatásának orvoslására fel­hívni. (Halljuk!) Habár igénytelen nézetem szerint is helye­sebb politikai'és nemzetgazdasági elvekre fektetett kiegyezési törvényekre, ekképpen más, jobb szeszadó-törvényre is lett volna szüksége az országnak, mint a milyen az 1878. évi szesz­adóról szóló XXIV: t.-ez., mire számos kép­viselő ur még 1878-ban utalt és különösen minapában Bittó István képviselő ur is megernlé­kezett, még nem lehet a törvényből következtetni azt, hogy a mezőgazdasági szeszfőzde-tulajdono­soknak lehetőleg súlyosbítani kell a helyzetüket akkor, mikor a törvény nyújtotta adókedvezményért folyamodnak. Ellenkezőleg. Elég nevezetes gazdasági iparág a szesz termelés, sőt a legnagyobbak közé tartozik, mely azonban mai napság még mindenképpen elő­mozdításra szorul, leginkább a felföldön, hol zord és hosszú téli éghajlat mellett a szeszfőz­dék segélyével válik lehetségessé a gazdasági állatokat könnyebben kitelelni, a földeket jó erőben tartani és jó termést, a mennyire azt emberi hatalom elérni képes, — biztosítani. A szeszfőzde a felvidéki gazdaságnak élet­kérdése ! nemcsak kiegészítő, hanem befejező része is, — forgalmi központja. Csak nagy áldozatok árán pótolható a szeszfőzde hiánya, ha meg nincsen, előbb-utóbb kimerül a talaj: elpusztul a gazdaság. Körülbelül igy lennének a gazdaságok a felvidéken szeszfőzdék nélkül, mi at a t. pénzügyminister ur pénztárával lenne, melyből, ha mindig ki fog venni és sokra van szüksége és az adózók abba mindu.italán nem fognának tenui, rövid idő multával, az igen tisz­telt pénzügyminisier ur is megszűnnék pénz­ügyminister lenni. Sem az, hogy megszűnjenek a szeszfőzdék, sem az, hogy nyomorogjanak a gazdaságok és ezekkel együtt az állampénztár, akarata nem le­het a pénzügyminister urnák, sőt azt hiszem, el kellene követni minden lehetőt, a mi a szesz­főzdék szaporítását illeti és a fenállóknak exis­tentiáját megkönnyíti. Nem kellene megfeledkeznie a kisebb ter­melő kisüstjéről sem és a nagyobb szeszfőzdékre nézve egyenlítse ki azon ellenmondásokat is, me­lyek magábau a törvényben meg vannak, például: a törvény 33. §-a megengedi, hogy az erjürmér­téket a szesztermelő megváltoztathatja, de a 27. § 10-ik alineája szerint ez már meg nem engedhető, mert a főzőüst az összes ej redények űrtartalmának csak 110 száztólija erejéig adó­mente^, ha ennél nagyobb a térfogata és ugy kell annak lennie, ha az üzlet reducáltatik, mire bármikor beállhat a kényszerűség, ha rósz volt a termés, ha drága az anyag, a szesz meg, mint világkereskedelmi czikk a proportione olcsó, — ha egyátalában indikált, hogy kisebb napontai termeléssel — továbbra tartson az idény és vi­szont megfordítva is, ha az üzlet nagyobbítása és kiterjesztése czéloztatik, — a vállalkozónak vagy drága költséggel szükséges átalakítania a főzőüstöt, vagy pedig kárba nagyobb adót fizetni. — Nehogy ellentmondjon egy szakasz a mási­kának, emeltessék fel a főzőüstnek 1 10 száztól! adómentessége 200 száztóiira, vagy pedig enged­tessék meg a termelőnek, a főzőüstöt tetszés szerinti nagyságban berendezni. Felettébb terjedelmesnek kellene lennem és visszaélnék a t. ház becses türelmével, ha kö­vetni akarnám a tisztelt pénzügyminister urnák m. évi 50,250 számú és azt némely határoza­taiban módosító f. évi 52,147. számú rendelet­jeit pontról pontra, — az előbbeni kimeríti fel­tételeivei áz alphabetumot, az utóbbi rövid ugyan, de abban is megvan ugyanazon intentió, mely a szeszfőzde tulajdonosokra terhes és káros, a kincs­tárra meg nem előnyös. Elegendő baj az, hogy a rendeletek a ható­ságok és egyes felek között külömböző magya­rázatokra szolgáltatnak alkalmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom