Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-303

110 303. erszágo< ülés november 22. 1880. hogy gyakorlatilag éppen ugy lehetne megoldani egy kérdést, mint a hogy én röviden gyakorlatból előadandó leszek. (Halljuk!) A költségvetésbe az állandó katasterre fel van véve 404,830 frt Ha gyakorlatból akarunk beszélni és kiválrképen, ha az előadó ur a gyakorlatot kívánja figyelembe venni, azt hiszem, hogy egyetért velem abban, hogy miután ezen felmérés költségét az állam leginkább csak a mérnökök fizetésére fordítja, a községek, melyek által a felmérés effectuáltafik, nem annyit, hanem jóval többet adnak azon összegen kiviil, melyet a kormány ezen felmérésre évenkint kiad és igy bátran elmondhatom, hogy ezen kiadás a magyar államnak mindenesetre belekerül 1 millió frton fölül. Ha gyakorlatból akarunk beszélni, akkor a t. előadó ur kénytelen nekem megengedni, hogy ezen felmérés el fog tartani legkevesebb hatvan évig. Ha már most hozzávesszük azt, hogy ezen felmérésnek mily czéljának kell lenni, én azt gondolom, hogy czéljának annak kell lenni, hogy ezen fölmérés által egy helyes, igazságos adózási telekkönyvet készítsünk. Ezért azt gondolom, hogy ezen felmérés vagy egyátalában nem, vagy csak igen kicsiny részben felel meg ezen czélnak, mert ha az állandó kataszterből azon felméréseket tekintjük, melyek azelőtt 25, vagy talán 30 évvel teljesíttettek, ezeket nem tekinthetem másnak, mint egy Rafael-képnek, melyben lehet ugyan gyönyörködni, de egyébb haszna mint gyönyörködtetés nincs. Ha tekintetbe veszem azt, hogy ezentúl 40—50 év rouíva lehet használni azt, a mit 40 — 50 év múlva felmérni fognak, akkor azt gondolom, hogy azon gazdasági kataszter, mely Magyarországnak évenkint 2 milliónál felül kerül, ezen katasteri felmérés egyátalában nem használható; és ha most számításba veszem, a mit képzelem, hogy legalább az (dőadó ur magáénak vall, akkor egyátalában gyakorlati politikát e téren nem találok. Én mindezek daczára, hogy ezen számítás alapján kimutatni tudnám, hogy a magyar államháztartás ezen kataszteri felmérésre, melynek hasznát nem veszi, ^70 milliót ad ki, erre mégis határozati javaslatot nem akarok beadni, hanem, mert tudom, hogy az ilyen határozati javaslatnak mi lenne a sorsa, ezen különben óhajtott kívánságomtól szívesen elállók és szorítkozom csupán arra, hogy miután ezen kataster már megvan, azt hasznosíthassuk ugy, hogy az államnak ezen katasteri felmérés valóban hasznára váljék, míg másrészt az ország egy részének áldásossá legyen. Az én határozati javaslatom nagyon egyszerű, az t. i., hogy a kataszteri felmérés tétessék át Erdélybe. Ezen határozati javaslatot én már a múlt költségvetési tárgyalás alkalmával beadtam, de akkor a pénzűgyminister ur nekem azt válaszolta, hogy ma még az erdélyi úrbéri törvényjavaslat nem kész, de munka alatt van és addig ezenj avaslat legalább is korai volna. Akkor nem felelhettem a minister urnák, kénytelen vagyok most felelni rá és felelek azzal, hogy én nem kívánhatom, hogy a t. pénztigyminister ur jó urbariálista legyen; hanem a kormánypártnak sok, de igen sok tagjáról fölteszem, hogy igenis tudja, hogy legyen az a törvény akármilyen, szülessék meg még későbben, mint megszületett, da azon törvénynek alphája először is a felmérés. Ugyanezen határozati javaslatot szóról s^óra, betűről betűre az erdélyi tagosítás! törvényjavaslat tárgyalása alkalmával beadta Lónyai Menyhért képviselőtársam. Miután akkor a pénzügyminister ur nem volt itt, helyette válaszolt a mini sterelnök ur és pedig azzal, hogy a kataszternek folytonosságban kell menni. Hát én a ministerelnök úrtól nem kívánom, hogy jó trigonometer legyen, hanem a ministerelnöktől éppen ugy, mint pártjától azt megkívántatjuk, hogy birjon annyi tudomással az ország sorsa felől, hogy mégis tudja, hogy mikor a kataszter először bejött, bejött Sopronyba. Onnan az 1861-iki diploma után, — ha szabad ugy kifejeznem magamat, — megszökött Horvátországba; onnan visszajött és elment Mármarosba, Ugocsába, onnan nem tudom, mi oknál fogva, Torontálba és onnan, miért, miért nem, idejött hozzánk Pestmegyébe. Mindenki beláthatja ezek után, hogy ezen katasternek folytonosságban helyről helyre menni nem kell, haiiem igenis ugrálhat, a mint neki tetszik. Hanem én azt gondolom, hogy ezen országra hasznosabbat alig tehetünk, mintha ezen szükséges felmérési módozattal erdélyi testvéreinknek alkalmat nyújtunk, hogy ezen felméréseknek vehetik hasznát a tagosításra nézve; a mint mondom, jobb szolgálatot alig tehetnénk nekik, mintha ez&n kataszteri felmérést a jövő évre átteniiök Erdélybe és én azt gondolom, hogy ezzel semmi különös politikát nem űznénk és hogy az előadó urnák is hasznos szolgálatot tenne, ha legalább azokat, a kikre meglehet, hogy ő is rá fog szorulni, már előlegesen lekötelezné. Ajánlom határozati javaslatom elfogadását. Elnök-' Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Molnár Aladár jegyző': (olvassa): „Az állandó kataszteri felmérés Erdélybe tétessék át." Hegedűs Sándor előadó: T. képviselőház ! A t. képviselő ur egyfelől azt állítja, hogy a kataszter tulajdonkép felesleges, mert olyan hosszú időre terjednek ki ezek a felmérések, illetőleg azok befejezése, hogy hasznát nem lehet venni. Ennélfogva ő arra a következtetésre látszott jutni, hogy félbe kellene hagyni az egész munkát, mint a mely sok időbe kerül és felesleges.