Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-303

1Q0 303. országos ülés november 22- 1SS0. sem az indokolásban, sem nem mondtam soha — hogy Szörénymegye népére nézve, bármely kisebbítő nyilatkozatot tegyek; sőt határozottan kimondom itt a ház kebelében is, hogy Szörénymegye népe jó, szorgalmas, derék nép. De én azt hiszem, hogy neui ezen szempont az, a mely döntő lehet a jelen kérdés megoldásánál. Én, t. ház, azon meggyőződésben vagyok, hogy midőn a volt határőrvidék polgárosítása kimondatott, a ezél nem lehetett más, minthogy hazánknak ezen fiai az alkotmány sánczai közé — mint mondani szokták — bevonatván, mentől teljesebben összeolvadjanak hazánk népességével. Ezen czélt, nézetem szerint, sokkal inkább el lehet érni akkor, ha ezen volt határőrvidéki rész összeolvasztatik hazánknak nem határőrvidéki részeivel, mint akkor, ha más név alatt, de külön állással Örök időkre meghagyatik. Már pedig ez történnék, hogy ha Szörénymegye, mint külön törvényhatóság szerveztetaék. Egyébiránt én részemről annál nagyobb megnyugvással merem a t. háznak ezen törvényjavaslat elfogadását ajánlani, mert — mint igen jól méltóztatnak tudni — a múlt évben a provisormm meghoszszabbítása ellen Szörénymegye országgyűlési petit ióval, nagy küldöttséggel jatt. Ezen törvényjavaslatra vonatkozólag volt ugyan nálam egy petitióval, melyet más községek is aláirtak, egy tisztán karánsebesi lakosokból álló küldöttség; de azt kell hinnem, hogy sikerült a küldöttségtagjait is megnyugtatnom, mert hetek után hetek, sőt mondhatom hónapok multak el azóta, hogy nálam jártak és ime az országgyűlés előtt petitióval Szörénymegyéből senki e törvényjavaslat ellen fel nem szólalt. Pedig éppen miután láttuk, hogy tavai;

7

' az ellen, a mit sérelmesnek hittek, mily erélylyel tudtak felszólalni, azt hiszem, nem lehet kétségbe vonni, hogy ha magukra nézve sérelmesnek tartanák e törvényjavaslatot, ezen alkalommal is hasonló erélylyel szólaltak volna fel. Ennélfogva kérem a t. házat, hogy ezen törvényjavaslatot, mely meggyőződésem szerint úgy az általános hazai érdekeknek, mint Szörénymegye érdekének legjobban megfelel, elfogadni méltóztassék. {Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén félj egyezve, a vitát bezárom. Szó illeti még az előadó urat, Péchy Jenő előadó: {Felkiáltások! Eláll! Halljuk! Halljuk!) Bocsánatot kérek, t. ház. Joannovies György képviselő urnák egy megjegyzése következtében kénytelen vagyok, előadói jogommal élve, egy pár rövid szóban észrevételeimet megtenni. {Ralijuk!) A képviselő ur tagadásba vette egy kijelentésem alapos voltát, ugyanis azt, hogy az 1880. II. törvényezikk tárgyalása alkalmával a ház többsége már elismerte az egyesítés szükséges voltát. Én, t. ház, ezt ma is állítom és hivatkozom a ház naplójára. Én nem azt állítottam, hogy akkor máihatározott is a ház ez irányban, de igenis állítottam és állítom, hogy, mint ma, úgy akkor is pártszinezet nélkül elismerte a t. ház az egyesítés szükségességét, mert igaz ugyan, hogy a ház, mint a képviselő ur mondotta, tudomásul vette a belügyminister ur abbeli jelentését, hogy a törvényjavaslatot már októberben beadja, de ugyanazon előterjesztésben előre jelezve volt a belügyminister ur által a bekövetkezendő egyesítés is és ezt is helyeslőleg méltóztatott a ház tudomásul venni. 1 bből, azt hiszem, helyesen következtettem azt, hogy már akkor elismerte a ház az egyesítés szükséges voltát. Ezek előterjesztése után kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. {Helyeslés.) Elnök : A tanácskozás befejeztetvén, következik a szavazás. A kérdés az, elfogadja-e a ház a Krassó- és Szörénymegye egyesítéséről szóló törvényjavaslatot a közigazgatási bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen-e, vagy nem ? {Elfogadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A ház többsége elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Antal Gyula jegyző {szakaszonként olvassa a törvényjavaslatot, mely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, harmadszori megszavazása a holnapi ülés napirendjére kitűzetik. Következik a napirend második tárgya: az 1881-ki állami költségvetés részletes tárgyalásának folytatása, jelesül a pénzügyministerium költségvetése. T. ház! A pénzügyminister ur Kralicz és Márffy ministeri tanácsos urakat, felvilágosítások adhatása végett, megbízottjaiul jelölte meg. Ennélfogva a házszabályok 144. §-a értelmében e ministeri tanácsos urakat is illeti a szó, ha a szükség úgy hozza magával. Antal Gyula jegyző {olvassa): Központi igazgatás. Rendes kiadások 16. fejezet. 1. czím. Személyi járandóságok 558,760 frt, Helfy Ignácz: Én ugyan azt hiszem, hogy miután az általános vita alkalmával a t. kormány saját állítása szerint a képviselőház nem igen, vagy csak igen kevéssé foglalkozott a tulajdonképpeni budget-kérdéssel, itt van helye a pénzügyi helyzet tüzetes megvitatásának. Mindazonáltal én, ki ugy hiszem, hozzászólottam a budgethez, ezt tenni nem szándékozom s a menynyiben mások tennék, a házszabályok értelmében lesz alkalmam hozzászólani. Én ez alkalommal egyetlenegy tárgyra kívánok szorítkozni. A pénzügyi tárczában ez idő szerint egy fontos moz-