Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-302

302. országos filés november 20. 1880. 95 őrség költségeit akkor 800 néhány ezer írtban állapította meg s egyezség utján jött ezen összegre, mely ma a költségvetésben van. Ha jól emlékszem, a múlt évben Thaly t. képviselőtársam szólalt fel e rovatnál és ezt, mint Budapest fővárosra igen terhes kiadást, ellenezte. A mennyiben azon törvény, mely egyesítette a két várost, nem ily értelemben szólott e költségek iránt, a mennyiben a rendőrségnek legnagyobb részben nem városi, hanem állami szolgálatot kell teljesítenie: hogy a rendőrség összes költségei a főváros saját házi pénztárából fedeztessenek, az egyátalán igen terhes a főváros házi pénztárára és egyátalában a főváros gazdasági viszonyaira. A t. ministerelnök és belügyminister ur a tavalyi költségvetés alkalmával megígérte, hogy egy, a rendőrségről szóló törvényjavaslatot fog a képviselőház elé terjeszteni, hogy az a jövő költségvetéssel egyidejűleg tárgyaltathassék, mely törvényjavaslatban foglaltatnék rendelkezés, miszerint ezen kiadások a város és az állam köztt egyszer-mindenkorra megállapított összegben fognak felvétetni. Minthogy ezen költségvetés tárgyalása napirenden van, ezen igért törvényjavaslat pedig nemcsak napirenden nincs, de előterjesztve sincs — habár most nem vagyunk az interpeílálások időszakában, de mégis merem kérdeni a t. belügyminister urat, hogy csakugyan várható-e ezen annyiszor megígért törvényjavaslat előterjesztése, mert a főváros több izben tett e tekintetben fölterjesztést, folyamodott a t. házhoz is, de azon igéret, hogy a rendőrség minden esetre rendeztetni fog és a t. kormány komolyan foglalkozik ezen kérdéssel és a háznak mielőbb alkalmat fog adni ezen kérdés megvitatására, még mindig függőben van. Én tehát, midőn ezen rovatot megszavazom, a mennyiben az megállapított kiadást képez, kérdést intézek a belügyminister úrhoz, hogy szándékozik-e azon igéretét teljesíteni, hogy haza ne menjünk a nélkül, hogy a fővárosi rendőrség szervezete rendezve legyen. Tisza Kálmán ministerelnök : Igenis, t. ház, én egyszerűen kijelenthetem, hogy a múlt budget-vita alkalmával megígértem, hogy még ezen országgyűlési cyclus alatt a fővárosi rendőrségre vonatkozó törvényjavaslatot be fogom nyújtani. Most ezen igéretemet jobban praeeisirozhatom, mert határozottan Ígérhetem, hogy azt hiszem, hogy jóval előbb ez év végénél, de ezen év vége előtt mindenesetre módja lesz a t. háznak e törvényjavaslatot tárgyalni. Elnök: A tételre észrevétel nem tétetvén, elfogadtatik. Molnár Aladár jegyző' {olvassa): 9. rovat. Útlevelek kiszolgáltatásáért járó díjakból 10,000 forint. Elnök: Elfogadtatik. Molnár Aladár jegyző' (olvassa)«. Különféle bevételek 2,328 frt. Elnök: Elfogadtatik. Molnár Aladár jegyző (olvassa): Nyugdíjak. Rendes kiadások: VI. fejezet 4. ezim. Kiadás: 494,000 frt. Elnök: Elfogadtatik. Molnár Aladár jegyző (olvassa): Átmeneti kiadások és bevételek. Kiadások: II. fejezet, 4. czím. Bevételek: I. fejezet, 1—2 czím': Kiadás: 1. rovat. Igazoló bizottmány költsége 4,588 frt. Elnök: Elfogadtatik. Molnár Aladár jegyző (olvassa): Bevétel: i. rovat. Járulék a földtehermentesítési alapból az igazoló bizottmány költségeinek megtérítése fejében 4,588 frt. Elnök: Elfogadtatik. Molnár Aladár jegyző (olvassa): 2. rovat. Az erdélyi csendőrség részére 1879. évben beszerzett 52,000 töltény árának megtérítése fejében, mint II. résilet 400 frt. Elnök: Elfogadtatik. Molnár Aladár jegyző (olvassa): Összesen 4988 frt. Elnök: Elfogadtatik, Elnök: E szerint tehát a belügyministeri költségvetés le van tárgyalva. Következik most ; a napirend harmadik tárgya, t. i. a 38. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Antal Gyula jegyző (olvassa az 1—27. számú kérvények tartalmát, melyre nézve a kérvényt bizottság véleménye elfogadtatik), Baross Gábor jegyző (olvassa a 28. számú kérvény tartalmát). Gr. Kun István: T. ház! Az 1876. évi XXXIII. törvényczikk 21. §-a egész határozottsággal intézkedik azon hivatalból kimaradóit volt hivatalnokok egy évi fizetésének folyósítása iránt, a kik olyan negyében vagy törvényhatóságban szolgáltak, mely máshoz lett csatolva. Itt az az eset fordul elő, hogy Szászváros át lévén csatolva Zarándmegye egyrészével Hunyadmegyéhez, kérvényezőnek állatorvosi fizetését az állam nem utalványozta. A ministerium elrendelte, hogy a megye járjon végére, vájjon valósággal törvényhatósági hivatalnok volt-e, vagy pedig városi, továbbá, hogy nem volt-e alkalmazva vagy a városnál, vagy másutt, hogy megszünt-e hivatala a székben. Miután az utánjárásból kiderült az, hogy ő később csakugyan semmiféle alkalmaztatást nem nyert, továbbá miután kiderült, hogy Szászváros törvényhatóságának volt állatorvosa, ügye újabban felterjesztetett a belügyministeriumhoz, de a belügyministerium elutasítólag küldötte vissza a törvényhatósághoz. Azt hiszem, hogy ha a kérvény azzal a véleménynyel tétetik át a ministeriumhoz, melyet % t. előadó