Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-275

58 275. országos ülé ? jviing 4. 1880. katalmaztassék ugyan fel a kormáay, de a fő­város biztosítására szükséges teendőkre nem. Minthogy a Komárom körűiig teendőket illetőleg a képviselő ur sem tesz kifogást, csak egyet kívánok megjegyezni és ez az egy az, hogy épp az ily természetű munkáknál a részletes feltételek nem egy napi teendők és hogy felvételezve vaunak, ha jól tudom, ugy a felvétel, mint külö­nösen a végrehajtás költségei, a viz állásától is. De bármi legyen a költség, legyen az bár a legnagyobb összeg, a melyet, mint mondja, ő hallott, mindenesetre sokkal csekélyebb az, mint a mibe, hogy többet ne említsek, magának az államnak is kerülne az, ha Komárom városát utóiérné az a vész, a mely a múlt télen fenye­gette. En tehát nem vagyok képes megérteni azt, hogy miért ellenzi a képviselő ur, hogy azok, a mik a főváros érdekében okvetetlenül szükségesek, megtörténjenek. Ha oly munka végrehajtásáról volna szó, a melyre vonatkozólag a hazai szakértők véleménye eltér a külföldieké­től, ezt még érthetném, ámbár ez sem volna indokolt; de a t. képviselő ur láthatja az indo­kolásból, hogy oly munkáról, a promontori ágnak rendezéséről, kitisztításáról van szó, a melyre nézve a külföldi és hazai szakértők közit eltérés nincs, mert a szakértők egyhangúlag olyannak jelezték e munkát, a mely a főváros biztosítása szempontjából okvetetlenül szükséges és minél előbb végrehajtandó. Ugy állván a dolog, hogy még csak nem is oly munkáról van szó, a mely­nek szükségessége, vagy végrehajtatása contro­veisia tárgyát képezné a szakértők köztt, ismét­lem, hogy nem vagyok képes felfogni, hogy miért kivánja a t. képviselő ur azt, hogy ez meg nem történvén, a főváros egy új télen ismét kitéve maradjon a veszélynek. Én tehát igen kérem a házat, hogy azon tekinteteknél fogva, a melyeket többek köztt Irányi Dániel képviselő ur is elmondott, t. i. hogy az ország minden városának biztonságáról a mennyire lehet gondoskodni kell, azonban azoknak egyikéről sem inkább, mint az ország fővárosáéról: (Elérik helyeslés jobbfeU/l) a javas latot elfogadni és Helfy képviselő urnak módosít­ványát mellőzni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Mocsáry Lajos: Á szóban forgó 1. §-nak két része van. Az egyik vonatkozik a budapesti Dunarészre, a másik pedig Komárom városának biztosítására. En csak ezen második részhez, a komáromi részhez akarok pár szót szólani. T. ház! Ha már a törvényhozás szükséges­nek találja, hogy Komárom városának biztosí­tása, lehet mondani, jövőre megmentése tekin­tetében valami történjék, nem látom elégségesnek e czélra azt, a mi itt a törvényjavaslatban foglal­tatik. Itt t, i. egyedül azon zátonyokról van szó, melyek Komárom városán alul a legújabb időben képződtek. Komárom városának bizton­ságára múlhatatlanul szükséges az is, hogy egy felette levő zátony, nem messze Komáromtól, az aranyosi határban, „Lidia" név alatt ismeretes zátony eltívolittassék, mert ha ezen zátony fel­tartóztatja a vizet, rajta jégtorlás képződik és ennek következtében a Duna elborítja a Csaló ­közt, hátulról megkerüli az árviz Komárom városát és veszélyt támaszt. Azt hiszem tehát, ha már Komárom városán segíteni akarunk, egész, teljes dolgot kell annak érdekében tenni s azt hiszem, hogy ezen tekintetben nem szol­gálhat akadályul az, hogy ezen általam javasolt munkálattal egyszersmind a Csalóköz is meg mentetik, azon Csalóköz, melynél nincs az ország­ban vidék, mely inkább ki volna téve rendesen a veszedelemnek. A Csalóköz, Pozsonytól elkezdve Komáromig mindkét oldalon folytonos töltések­kel védelmezi magát; a töltési vonal végig megy mindkét ágán a Dunának. A Csilóköz csak a legnagyobb erőfeszítéssel, költséggel képes fen i­tartani magát és még ezen nagy költekezés mellett sem képes időszakonkint az árvizet magától elhárítani. Tehát mondom, az általam érintett munkálat használna egyszersmind a Csaló köznek, mely nagy mértékben igénybe veheti hazánk gondoskodását. Ennek következtében bátor vagyok az 1. §-hoz, illetőleg annak Komárom városát illető részéhez a következő módosítást beadni. „A második sorban „alul" és „képződő" szavak közé vétessenek fel a következő szavak : „vaiamiut Komárom városa felett az aranyosi határban lévő úgynevezett „Lydia" zátonynál." (Helyeslés.) Ordódy Pál, közmunka- és közlekedési mrnister: Engedje meg a t. ház, hogy a tisz­telt barátom által beadott módosításra nézve röviden nyilatkozzam. Nem ismeretlen előttem, t. ház, a Dunának Komárom feletti helyzete és tudom igen jól, hogy az úgynevezett „Lydia" zátony, melyet a t. képviselő ur a módosításban említeni méltóztatott, csakugyan igen veszélyes és hogy 1876-ban ott is nagy mérvű jégtorlás volt s éppen ezen szempontból, mivel a helyzetet ismertem, már az eljáró mérnök feladatául tűztem ki — természetesen annak idejében a t. háznak jóváhagyását feltévén — hogy figyelmét terjessze ki ezen „Lydia" nevű zátonyra is; s hogy a tervezetet mindenesetre ugy készítse, hogy abba belefoglalva legyen az ezen Lydia zátonyra vonatkozó munkálat is, ugy hogy itt a torló­dások meggátoltassanak, szándékomban lévén e tervezetet annak idejében a képviselőháznak be­terjeszteni. A módosításra első sorban röviden azt vagyok bátor tehát megjegyezni, hogy a mi ott

Next

/
Oldalképek
Tartalom