Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-298
384 298 országos ülés no ember 16. 1S80. kívül rijabban is egyenes adókkal terheltetik s ezek rajta előlegesen vétetnek meg éppen azért, mert nincs bennük biztosíték és tartozik viselni még az előlegezés költségeit is és azon roppant kamatokat, melyek, a mint tudjuk a szegény osztálynál 20, 30, 50%-ot is tesznek, És mégis tőle a törvényhozás előre kívánja beszedetni az adót, még pedig oly magasra emelt adót, hogy pl. egy a napszámos osztályhoz tartozó egyén egyenes adója, be nem számítva a községi, közmunka-váltság és egyházi költségeket, melyek szintén, mint egyenes adók hajtatnak be, oly összegre rug, mely nemcsak januárban, hanem az esztendőnek bármely napján sem áll az illetőnek rendelkezésére és anynyit beszerezni egyáltalában alig képes. Ha tekintetbe veszszük, hogy az országban 50 — 60 kr. — vasút men'én talán 70 kr. az átlagos napibér, ha felveszünk 280 munkanapot — a minél többet felvenni nem lehet —- és ha ezen munkanapok alatt soha beteg nem volt, soha egy napot kereset tekintetében el nem mulasztott, keres egy közönséges napszámos egyén évenkint legfölebb 140—l r >0 frtot és ezen jövedelem alig elég jirra, hogy magát és családját fenntarthassa. ilyen emberekkel szemben az egyenes adókat újból és újból emelni, mint ez a hadmentességi díj által történt, ez oda fog vezetni, először, hogy ezen adók nem hajtathatnak be és az a réfz, a mi behajtatik a néptől, oly sok zaklatás és áldozattal fog eszközöltetni, hogy az valóban a behajtott összeggel nem ér fel. A nép nagyon meg van adóztatva még a közvetett adók által is; ezt el nem kerülhetjük és bár ez is terhes, ez is eléggé sújtja a szegény osztályt, de mégis beszedési módja által ezen adó legalább sokkal elviselhetőbbé válik, az áital t. i. hogy valóban és tényleg csak akkor szedetik be tőle, mikor van, mikor a fogyasztási adó alá tartozó czikkhez nyúl, akkor fizeti egyúttal az adót apró részletekben; míg ellenben az egyenes adó, tekintet nélkül, hogy van-e pénze, vagy nincs, beszedetik tőle. Én pedig úgy a politikában, mint más eljárásban azt tartom, hogy annál többet követelni, mint a mi van, czéltalanság; pedig most úgy áll a dolog, hogy tekintet nélkül, hogy van-e pénze vagy nincs az illetőnek, kívánják tőle az adó megfizetést. A legnagyobb teherrel is megróhatjuk az állam polgárait, ha az állam érdeke úgy kivánja, ezt én is elfogadom: de a mi nincs, azt nem lehet követelni, a mint mondani szoktuk azt az isten sem követelheti. Én a t. háznak és a t. kormánynak figyelmét e tekintetben bátor vagyok felhívni és bátor vagyok kérni, hogy ue méltóztassék felszólalásomat olyba venni, mintha én ezt talán csak azért t?szem, hogy kedvező mérvben tűnjék fel eljárásom kint a Tálasztók előtt és mintha talán csak azért szólalnék fel, mert elfogult vagyok e tekintetben; én, t. ház, ezt valódi meggyőződésből teszem, midőn látom, hogy a kormánynak politikája már 5 — 6 éven keresztül ugyanezen hibában szenved különösen azóta, mióta a t. ministerelnök ur van a kormányon, mert az előtt ilyen eljárást és politikát az adóztatás terén törvényben sehol nem tapasztaltunk. (Igaz! a szélső baloldalon.) Ezeken kivül én nem kívánok kiterjeszkedni a vita oly részleteire, melyek eddig is eléggé meg voltak vitatva; nem kívánok ismétlésekbe bocsátkozni, csak általánosan, egész rövidséggel vagyok bátor a költségvetésre vonatkozólag kijelenteni, hogy miután én azt tapasztaltam, hogy a kormány a legtöbb esetben a törvényes intézkedéseket és a maga politikáját az ország és a nép létérdekeivel kellő mérvben összeegyeztetni nem igyekszik és nem képes, én a költséget az ő kormányzatához megszavazni hajlandó nem vagyok. (Helyeslés a szélső baloldalon), Ellenkezőleg bármikor késznek nyilatkozom megszavazni a költségvetést mindazon kormány részére, a mely a fennforgó bajokat orvosolni kellőképen igyekszik. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Vidliczkay József: T. képviselőház! Ha idővel akad majd valaki, a ki a magyarországi képviselőháznak történetét legalább 1880-ig megírja, azt hiszem, nem fogja figyelmen kivül hagyni az ezen idő alatt fennállott és működött képviselőházi pénzügyi bizottságoknak működését; (Ugy van! a szélső baloldalon) és lehetetlen, hogy ha akad valaki, a ki mint mondom, a képviselőház viselt dolgait megírja, hogy említés nélkül hagyja azon históriai tényt, hogy a a magyar képviselőháznak az újabb időben volt pénzügyi bizottságai a kormánynak költségvetését mindig helyeselték olyannyira, miszerint históriai ténykép lehet mondani, hogy a pénzügyi bizottság ezen képviselőházban nem egyéb, mint eszköz a kormány kezében.a melylyel költségvetéseit keresztül szokta vinni. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ez igy nem jól van. Én azon meggyőződésben vagyok, t. képviselőház, miszerint a képviselőház magas hivatásának csak akkor fog eleget tenni, ha mellőzve a pénzügyi bizottságnak szervezetét, előbb önmaga, mint bizottság^ vizsgálja meg a kormány költségvetéseit. (Elénk helyeslés a szélsőbalon.) Lelkem mélyében él a meggyőződés, hogy erre a haza érdekében szükség van; s én szerény szavammal kifejezést kívánok adni ezen szükségnek; igenis, t. képviselőház, tegyük félre a pénzügyi bizottságok apparátusát, a mely semmi positivjó czélra nem vezet. Alakuljunk át magunk adandó alkalommal pénzügyi bizottsággá in pleno; igy
