Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-298
380 298. országos ülés november Í6. 118$ hívni. {Helyeslés a szélső baloldalon. Menjünk tovább! a jobboldalon.) Molnár Aladár jegyző : Halász Bálint! Halász Bálint: T. ház! Egyáltalában nem volt szándékomban a mai napon felszólalni s igy egészen készületlen vagyok. De miután az igen tisztelt képviselőház . . . (Felkiáltások balfelöl: Holnap!) A beszédnek más napra halasztását megengedi a házszabály és én kérem is a képviselőházat, hogy engedje meg, miszerint holnap tehessem meg felszólalásomat. {Felkiáltások: Halljuk! Ma!) Elnök: A házszabályok csakugyan jelölnek ki oly esetet, midőn a szónok követelheti, hogy másnapra halaszthassa előadását. De ennek eldöntése először a háztól függ, másodszor pedig csak egy negyed órával az ülés bezárása előtt intézhető ily kérdés. (Közbeszólások: Háromnegyed kettőre!) Ha az idő elérkezett, akkor holnapra halaszthatjuk. (Közbeszólások: Holnap!) Tehát az ülést bezárom. A legközelebbi ülés holnap d. e. 10 órakor fog tartatni. (Az ülés végződik 1 óra 45 perczkor.) 298. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1880. évi november 16-án. Péchy Tamás elnöklete alatt, Tárgyai : Jegyzőkönyv-hitelesítés. Elnöki jelentés egy beérkezett kérvényről. Az 1881-ik államköltségvetés általános tárgyalásának folytatása. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, gr. Szapáry Gyula, PauUr Tivadar, Bedekovich Kálmán, báró Kemény Gábor, Trefort Ágoston és Ordódy Pál. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Antal Gyula jegyző ur fogja vezetni; a javaslatok mellett szólni kívánókat Beöthy Algernon, a javaslatok ellen szólni kívánókat Molnár Aladár jegyző ur fogja jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni a tegnapi ülés jegyzőkönyvét. Antal Gyula jegyző (olvassa a nou. 15-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: A jegyzőkönyv ellen észrevétel nem tétetvén, azt hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Péchy Manó gr. képviselő ur által benyújtott Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósága bizottságának tiszteletteljes feliratát, az „Ellenzék" czímü helybeli hirlap szerkesztőjén, a közös hadsereg két tisztje által elkövetett életveszélyes bántalmazás ügyében. Kiadatik a kér vén vi bizottságnak. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Következik a napirend: az 1881. évi államköltségvetés tárgyalásának folytatása, Halász Bálint: T. képviselőház! Nem kívánok visszaélni a t. háznak irántam tegnap tanúsított abbeli méltányosságával, hogy beszédemet ma mondhassam el s ezért épp oly rövid leszek ma, mint lettem volna tegnap. (Halljuk!) Első sorban kívánok szólni a közbiztonság mibenlétéről és elszomorító állapotáról. Oda jutottunk, t. ház, hogy daczára annak, hogy minden ötvenedik, vagy századik bűnös kerül csak a büntető igazságszolgáltatás keze alá, bortöneiuk mégis igen népesek s oda jutotttmk t ház, hogy künn a vidéken a lopásoknak, sőt rablásoknak eseteit már fel sem jelentik, ezek a hatóságoknak egyátalában tudomására sem jöhetnek, sőt mondhatnám, hogy ha az illető közegek nyomozzák, a károsodott felek még el is tagadják károsodásukat, mert nincsenek megtéve kellő irányban az intézkedések, hogy a büntető jogszolgáltatás utján kellő elégtétel adassék a közbiztonság és a károsodott feiek követelményeinek. Ha vizsgáljuk a magyar kormány politikáját, melyet e tekintetben követett, igen röviden oda juthatunk, hogy e részben az első nevezetes lépés az volt, melyet a magyar kormány, ha jól emlékszem, 1867-ben tett, mikor a közbiztonság állapota különben is elég rósz volt, hogy a rablókat és rablógyilkosokat idő előtt tömegesen kegyelemre ajánlva, szabad lábra bocsátotta. Természetes, hogy erre az igen rósz lábon álló közbiztonság még alább szállt, annyira, hogy a rabiások és rablógyilkosságok napire időn voltak
