Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-298

380 298. országos ülés november Í6. 118$ hívni. {Helyeslés a szélső baloldalon. Menjünk to­vább! a jobboldalon.) Molnár Aladár jegyző : Halász Bálint! Halász Bálint: T. ház! Egyáltalában nem volt szándékomban a mai napon felszólalni s igy egészen készületlen vagyok. De miután az igen tisztelt képviselőház . . . (Felkiáltások balfelöl: Holnap!) A beszédnek más napra halasztását meg­engedi a házszabály és én kérem is a képviselő­házat, hogy engedje meg, miszerint holnap te­hessem meg felszólalásomat. {Felkiáltások: Hall­juk! Ma!) Elnök: A házszabályok csakugyan jelölnek ki oly esetet, midőn a szónok követelheti, hogy másnapra halaszthassa előadását. De ennek el­döntése először a háztól függ, másodszor pedig csak egy negyed órával az ülés bezárása előtt intézhető ily kérdés. (Közbeszólások: Háromnegyed kettőre!) Ha az idő elérkezett, akkor holnapra halaszthatjuk. (Közbeszólások: Holnap!) Tehát az ülést bezárom. A legközelebbi ülés holnap d. e. 10 órakor fog tartatni. (Az ülés végződik 1 óra 45 perczkor.) 298. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1880. évi november 16-án. Péchy Tamás elnöklete alatt, Tárgyai : Jegyzőkönyv-hitelesítés. Elnöki jelentés egy beérkezett kérvényről. Az 1881-ik államköltségvetés álta­lános tárgyalásának folytatása. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, gr. Szapáry Gyula, PauUr Tivadar, Bedekovich Kálmán, báró Kemény Gábor, Trefort Ágoston és Ordódy Pál. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Antal Gyula jegyző ur fogja vezetni; a javaslatok mellett szólni kívánókat Beöthy Algernon, a javaslatok ellen szólni kívánókat Molnár Aladár jegyző ur fogja jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni a tegnapi ülés jegyzőkönyvét. Antal Gyula jegyző (olvassa a nou. 15-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: A jegyzőkönyv ellen észrevétel nem tétetvén, azt hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Péchy Manó gr. képviselő ur által benyújtott Kolozsvár sz. kir. város törvény­hatósága bizottságának tiszteletteljes feliratát, az „Ellenzék" czímü helybeli hirlap szerkesztőjén, a közös hadsereg két tisztje által elkövetett élet­veszélyes bántalmazás ügyében. Kiadatik a kér vén vi bizottságnak. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Következik a napirend: az 1881. évi állam­költségvetés tárgyalásának folytatása, Halász Bálint: T. képviselőház! Nem kí­vánok visszaélni a t. háznak irántam tegnap ta­núsított abbeli méltányosságával, hogy beszéde­met ma mondhassam el s ezért épp oly rövid leszek ma, mint lettem volna tegnap. (Halljuk!) Első sorban kívánok szólni a közbiztonság mibenlétéről és elszomorító állapotáról. Oda ju­tottunk, t. ház, hogy daczára annak, hogy min­den ötvenedik, vagy századik bűnös kerül csak a büntető igazságszolgáltatás keze alá, bortöne­iuk mégis igen népesek s oda jutotttmk t ház, hogy künn a vidéken a lopásoknak, sőt rablá­soknak eseteit már fel sem jelentik, ezek a ha­tóságoknak egyátalában tudomására sem jöhetnek, sőt mondhatnám, hogy ha az illető közegek nyo­mozzák, a károsodott felek még el is tagadják károsodásukat, mert nincsenek megtéve kellő irányban az intézkedések, hogy a büntető jog­szolgáltatás utján kellő elégtétel adassék a köz­biztonság és a károsodott feiek követelményeinek. Ha vizsgáljuk a magyar kormány politiká­ját, melyet e tekintetben követett, igen röviden oda juthatunk, hogy e részben az első nevezetes lépés az volt, melyet a magyar kormány, ha jól emlékszem, 1867-ben tett, mikor a közbiztonság állapota különben is elég rósz volt, hogy a rab­lókat és rablógyilkosokat idő előtt tömegesen ke­gyelemre ajánlva, szabad lábra bocsátotta. Ter­mészetes, hogy erre az igen rósz lábon álló közbiztonság még alább szállt, annyira, hogy a rabiások és rablógyilkosságok napire időn voltak

Next

/
Oldalképek
Tartalom