Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-297

297 országos ülés november 15 1880. 373 nál a bevétel ez évben az első háromnegyed évben négy millióval csökkent az előbbi év eredményéhez képest, holott már akkor is csökkent. A fogyasztási adóknál, — a restitntiókat nem véve tekintetbe — az első háromnegyed évben fél millióval csökkentek a bevételek. Csökkentek továbbá a jövedelmek a lottónál, az államvasutak és gépgyárnál, másrészről pedig emelkedett a vasutak subventiója a hanyatlott forgalom folytán. Igaz, hogy másrészről emelkedtek a bevételek a dohánynál, bélyegnél, illetéknél, postánál, de nem oly mérvben, hogy az előbb említett bevételi ágaknál beállott csökkenést ellensúlyozni képesek lennének. Ezen eredmények egyátalában nem jogosítanak fel arra, mit a pénzügyi bizottság mond, hogy reményünk lehetne, hogy a bevételek természetes fokozódása már maga ellensúlyozni fogja azon kamattöbbletet, mely az állandó deficitek fedezése végett felveendő kölcsönök folytán előáll s másrészről ellensúlyozni fogja a kiadási szükségleteknél előálló emelkedést. Áttérek t. ház az 1881. évre előirányzott hiányra. A pénzügyi bizottság ezt 24 millió 798 ezer írtban irányozza elő, mi némileg módosulni fog a közösügyi bizottság megállapodásai folytán. A hiány tehát a pénzügyi bizottság előirányzata szerint kerek számban huszonöt millió. Költségvetésünk beosztása szerint azonban mindig kétféle hiánynyal kell számolnunk: egyik egy fictiy hiány, ez a 25 millió; a mások egy valóságos hiány. Mert hiszen tudjuk, hogy egy jelentékeny bevételi tétel van költségvetésünkben a rendes bevételek köztt, az az összeg t. i, mely államadósságok törlesztésére fordittatik, mely tulajdonkép kölcsönből foly be. Ezen 8 és fél millió frtot hozzászámítva a pénzügyi bizottság által kimutatott hiányhoz, e hiány 33 millió. Nem azért, hogy ezen elég nagy hiányt még nagyobbnak akarjam feltüntetni; nem azért, hogy az ország úgyis elég kedvezőtlen pénzügyi helyzetét még kedvezőtlenebbnek fessem, de hogy teljesen tisztán álljon előttünk a pénzügyi helyzet, ki kell emelnem, még két bevételi tételt, melyek a hiányra befolyással vannak: az egyik az államjavak eladásából előirányzott 5 millió, másik a tiszavidéki kötvények eladásából előirányzott 2 millió, melyek a bevételek köztt szerepelnek,— mindakettőegyeulő az adósságcsinálással; mert az államvagyon jövedelmezősége a szerint fog apadni, a mint az állam vagyonát magát eladjuk és mert másrészről a tiszavidéki kötvények eladása folytán természetesen emelkedni fog a kamatteher. Ne feledjük el, tisztelt ház, azt se, hogy rendszerint következetességgel minden évben jönnek még póthiíelek és vannak már törvényhozásilag elrendelt intézkedések, melyek minden bizonynyal költségtöbbletet fognak okozni, hogy például csak egyre hivatkozzam, a pest zimonyi vasút építése. E tekintetben némely munkálatok keresztülvitelére, kiépítésére nézve a kormány felhatalmazást nyert s azok a munkálatok már is folynak. Ezekre azonban a 81-iki költségvetésben semmi sincs előirányozva. Az a 33 millió frt deficit tehát, melyre hivatkoztam, ez csak a minimalis deficit, a mely csak akkor nem lesz nagyobb, ha az államvagyon eladásából előirányzott 5 millió befoly és ha a tiszavidéki kötvényekből 2 millió eladatik és ha póthitelek nem jönnek utána. De hát menjünk tovább a költségvetésben. Tehát 25 milliónyi hiány van. E tekintetben elismeri maga a pénzügyi bizottság is, hogy a 25 milliónyi hiány a legnagyobb mérvben aggasztó. De hivatkozik arra, hogy ezen 25 milliónyi hiánynyal szemben áll 14.600,000 frtnyi beruházás, 10.800,000 frt vasúti kamatbiztosítási előleg, tehát a vagyonapaszíás szemben áll ugyanannyi productiv kiadással. Nézzük meg közelebbről, t. ház, ezt a dolgot. Mert én jól tudom, hogy az, hogy valamely állam egy évben jelentékeny hiánynyal zárja le háztartását, még nem elég ok, hogy kedvezőtlennek tekintsük a pénzügyi helyzetet, hogy elitéljük gazdálkodását. Igen fontos mindig az, hogy mi okozza a deficitet és hogy az ideiglenesség, vagy állandóság jellegével bir-e; és épp azért én azt a hiányt, melyben a mi államháztartásunk szenved, igen komolynak, aggasztónak tartom, komolyabbnak, mint a pénzügyi bizottság jelentésében feltünteti. Mindenekelőtt a pénzügyi bizottság jelentésében kissé felületesen számít. Azt mondja, 25 millió a hiány, de ezzel szemben áll 14 millió beruházás, 10 millió frt vasúti subventió , tehát az adósságcsinálással szemben áll productiv kiadás , beruházás, ugyanannyi vagyoni gyarapodás. Még ha úgy állítjuk fel a mérleget, még akkor sem áll úgy. Mert a pénzügyi bizottság jelentésében elfelejti, hogy 5 millió árú államvagyont adunk el; ha tehát hivatkozik vagyongyarapodásra egyrészről, figyelembe kell vennie másrészről azon tételeket, melyek tulaj donképen vagyonapadást foglalnak magokban. Azután ebben a 14 millió beruházásban benn van 2 millió forint az új-szász péczeli vasút építésére, melylyel conespondeál azon 2 millió frtos tétel, mely ismét benne van a bevételek köztt és csakis mert ezen 2 millió, mint bevétel ott van, csakis azért csak 25 millió frt a hiány. Ha ezen két tételt figyelembe veszszük, akkor már 32 millió vagyonapasztús és adósság47*