Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-296
296 országos ülés november 13. 1880: 357 ják, méltóztassalak felállaui. (Megtörténik.) A többség elfogadja, ennél fogva Mocsáry képviselő ur módosítványa elesett. Most kérem azokat, a kik Cosma Párthén képviselő ur módosítványát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A módosítvány nem fogadtatik el. Baross Gábor jegyző (olvassa a 4—6. %%-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 7. §-í. — Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem fogadjuk el!) Elnök: * Kérem tehát azokat, a kik a 7. §-t a bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja a 7. §-t. Baross Gábor jegyző (olvassa a 8. %-t). Elnök: Ha nincs észrevétel, a 8. §. elfogadtatik; s e szerint a törvényjavaslat részleteiben is letárgyalva lévén, annak harmadszori felolvasása a legközelebbi ülés napirendjére fog kitűzetni. A mai napirend ki lévén merítve, következik az interpellátiók előterjesztése. A interpellátiós-könyvben a már felolvasottan kivül még egy interpellátió lévén bejegyezve, az fel fog olvastatni. Baross Gábor jegyző (olvassa).- „Nov. 13. Ibrányi Imre, a katonai reáliskolák tárgyában, a közoktatási ministerhez." Elnök: Kérem Kubinyi Árpád képviselő urat interpellátiójának megtételére. Kubinyi Árpád: T. ház! A hadmentességi díjról szóló törvény végrehajtása tárgyában kivánok a pénzügyminister úrhoz interpellátiót intézni. A pénzügyministerium által f. évi jul. 9-én 45 ezer és néhány szám alatt kelt rendelettel meghagyatott az adófelügyelőségeknek, hogy az 1845- és 1846-ban született védkötelesekre a hadmentességi díjat még két évre, u. m. 1879-re és 1880-ra vessék ki. Ezen rendelet nézetem szerint a védtörrénybe ütközik, mert annak 32. és 57. §§-ai értelmében mindazon védköteleseknek, a kik a harmadik korosztályban ideiglenesen felmentettek és 1868 ban a negyedik, vagy ötödik korosztályból a póttartalékba soroztattak, védkötelezetts> ; ge 32 éves koruk eléltekor megszűnt. E szerint az 1845-ben születettek védkötelezetfsége 1877-ben, az 1846 ban születetteké 1878-banmegszűnvén, a hadmentességi díjról szóló törvény, mely csak 1879. január 1-sején lépett életbe, a mondottakra nem alkalmazható. Engedje meg a t. ház, hogy minden további indokolás mellőzésével iníerpellátiómat felolvassam és azt, valamint azon köxelégületlenséget, mely ezen törvénynek visszaható erővel való felruházása az országban okozott, a t. mi- | nister ur figyelmébe ajánljam. Interpellátióm következőleg hangzik: (Olvassa.) „Interpellátió a pénzügymiuister úrhoz. A pénzügyministeriumnak f. é. Julius hó 9-én 45,330. sz. a. kelt rendelete értelmében kötelesek az 1845-ben s 1846-ban született védkötelesek még két évre 1879-re s 1880-ra a hadmentességi díjnak fizetésére. Tekintettel arra, hogy a védtörvény 32. és 57. §§. értelmében mindazon védköteleseknek, kik a harmadik korosztályban az ideiglenes szolgálati mentességet elnyerték és a kik — midőn 1869-ben a 4-ik, vagy 5 ik korosztályba léptek — a póttartalékba soroztattak, védköteíezettsége 32 éves koruk elértekor megszűnik és hogy e szerint az 1845-ben születetteknek védkötelezettsége 1877-ben, az 1846-ban születettekké 1878-ban megszűnik; s tekintettel arra, hogy a hadmentességi díjról hozott törvény csakis 1879-ik évi január hó 1-én lépett életbe, tehát oly időben, midőn az idézett rendelet által érintett egyénekre nézve a védkötelezettség megszűnt volt; a pénzügyminister úrhoz a következő interpellátiót intézem: miként tartja fenntemlített rendeletét a védtörvény 32- s 57-ik §§-val összeegyeztethetőnek? szándékozik-e az 18 í 5-ben s 1846-ban született védköteleseket az 1879-re és 1880-ra reájok kivetett hadmentességi díj fizetése alól felmenteni ?" Kérem a t. házat, méltóztassék ezen interpelíátiómat a pénzügyminister úrral közölni. Elnök : Minthogy a képviselő ur maga felolvasta interpellátióját, azt hiszem, nem szükséges, hogy az újra felolvastassák. Az interpellátió közöltetni fog a pénzügyminister úrral. Urányi Imre: T. ház! Az utóbbi időben sokat irtak és beszéltek azon dologról, hogy mily hátrányos az országra nézve, hogy a magyar fiatalság nem foglalja el a közös hadseregben az őt megillető tért. Nem igyekeznek felkeresni a katonai iskolákat és nem képzik ki magukat tisztekké. Ez volna az oka annak, hogy oly kevés a magyar tiszt. T. ház! Nem tudom, vájjon csakugyan igy áll-e a dolog és csakugyan idegenkedik-e a fiatalság a közös hadseregben való részvételtől. De azt tudom, hogy azok, kik óhajtanak belépni és a katonai pályára kívánják magukat kiképezni, oly nehézségekbe ütköznek, elébök oly akadályokat gördítenek, hogy czéljokat elérm'ök teljes lehetetlen, Az akadályok egyrészt a közös hadseregbeli közegek által, de másrészt a mi saját kormányunk által göidittetnek az illetők elé. Arról nem akarok itt szólni, milv akadályokat szoktak gördíteni a közös hadseregbeli hatósá45*
