Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-293

334 293. országos ülés november 6. 18S0. a t. háznak, hogy mához egy hétre kezdessék meg az e feletti tanácskozás. Én a kinyomatás iránt intézkedni fogok úgy, hogy az általános jelentés már hétfőn a ház tagjai köztt ki lesz osztva. (Felkiáltások: jövő hétfőn!) Tehát, ha a t. ház ágy látja jónak, nem szombaton, hanem hétfőn fog megkezdetni a tár­gyalás. (Helyeslés) Következik az indítvány- és interpellátiós­könyv felolvasása. Antal Gyula jegyző': Az indítványkönyv­ben újabb bejegyzés nincs. Az interpellátiós-köny vben be van jegyezve: November 6. Tors Kálmán: a mindszenti-apát­falvi és bökény-mindszenti vizszabályozó társu­latok tárgyában, a közmunka- és közlekedési minister úrhoz. Elnök: Az ülés végén a képviselő ur inter­pellátióját megteheti. A mai ülésnek tulajdonképeni napirendje nincs. A tanácskozás tárgyát a következő napi­rend megállapítása képezi. Már a legutóbbi ülés­ben elhatározta a t. ház, hogy az első tárgy a Horvát-Szlavonországgal megújítandó pénzügyi egyezmény tárgyában kiküldött országos bizott­ság jelentése leend. Tehát azt hiszem, hogy mivel e tárgygyal a szünet alatt megismerked­hettek a t. képviselő urak, a holnapután 10 óra­kor tartandó ülés tárgyává ezt tűzhetem ki. (Helyeslés) Most Tors képviselő ur fogja interpellátió­ját megtenni. Törs Kálmán: T. ház! A tárgy, melynek érdekében szót emelni bátorkodom, oly termé­szetű, hogy minden bővebb indokolását felesle­gesnek tarthatom, annál is inkább, mert az inter­pellátió szövegébe az indokokokat nagyrészt be­foglalni szerencsés voltam. Egyszerűen bátorko­dom felolvasni az interpellatiót. „Interpellátió a közmunka- és közlekedésügyi minister úrhoz. Tekintve, hogy Mindszent község egész határa 1876-ig oly természetes magaslatnak ismertetett, mely emberemlékezet óta mindig vízmentes volt s mint ilyen fölülről a bökény-mind­szenti, alulról pedig a mindszent-apátfalvi ár­mentesítő társulat védgátjának kötpontul szolgált; tekintve, hogy az 1876-iki árviz idején ki­derült, miszerint e vizmentessége a határnak többé nem létezik s a vidéki és azzal Csongrád­megye s a termékeny tiszai völgy jelentékeny része az árviz általi elpusztításnak van kitéve; tekintve, hogy az állandóan fenyegető veszedelem közvetlen oka a hibásan eszközölt tiszaszabályozási és ármentesítési műveletekben keresendő, melyekért Mindszent és vidéke lakos­ságát felelősség nem terhelheti, hanem igenis az államot képviselő kormányt; tekintve, hogy az 1871: XXXIX. t.-czikk 1. §-a Bzerint minden ármentesítő társulat véd­gátjának biztos kötponttal kell birni s miután a mindszenti part ilyen lenni megszűnt, a nevezett két ármentesítő társulat az elvesztett kötpontot csak egymás védgátjaiban lelheti föl, mi a kettőnek összekötését föltételezi; tekintve, hogy a közlekedésügyi minister ur elődje mindezeket tekintetben vévén, az érde­keltek kérelmére i 877-ben 10,007. sz. alatti rendeletében kimondotta, miszerint az Összekötő gát kiépítését a mindszent-apátfalvi társulat azonnal eszközölje, az építési és fentartási költ­ségekhez az ekként ármentesített község és a bökény-mindszenti társulat is egy később meg­határozandó arányban szintén hozzájárulni tar­tozván ;' tekintve, bogy ugyancsak Péchy Tamás akkori közlekedésügyi minister ur 1879-ben 444. sz. a. előbbi rendeletét megújította s a mindszent-apátfalvi társulatot az összekötő gái­nak még azon évben eszközlendő kiépítésére újból is utasította, egyúttal Csongrádmegyét is utasítván, hogy az érdekelt felekkel a hozzá­járulási arány megállapítása végett tárgyalást indítson meg; tekintve, hogy a volt közlekedési minister ur, ministersége utolsó napjaiban 1880. 3904. sz. alatt harmadszor is előbbi két rendeletének szel­lemében utasította a mindszent-apátfalvi társula­tot, Csongrádmegye közönsége pedig f. évi július havában tartott közgyűléséből szintén föl­irt a kormányhoz, hogy az érintett rendeleteket végrehajtani makacsul vonakodó társulat ellen a közigazgatási végrehajtás azonnal elrendeltessék, a szükséges költségeket az illető társulat terhére az 1879: XXXIV. t.-cz. 14. §-a értelmében az államkincstár előlegezvén; tekintve, hogy azóta a hozzájárulási arány is, az érdekeltek köztti egyezség utján meg­állapittatott, a gátak védképességének legfőbb feltétele, az összekötő gát kiépítése érdekében azonban mindeddig semmi sem történt, mely mulasztás a közép-tiszai balpart ma még jómódú és pontos adófizető lakosságának vagyoni, sőt életbiztonságát, annyival is inkább fenyegeti, mivel, a mennyire előjelekből következtethetni lehet, a jövő tavaszszal ismét nagy vízállás várható, melynek a lakosság, látva, hogy meg­védésére a kellő intézkedések, immár 4 éve még mindig halogattatnak, a legnagyobb nyug­talansággal tekint eléje: kérdem a tisztelt köz­lekedésügyi minister urat: hajlandó-e a mindszent-apátfalvi és bökény­mindszenti védgátaknak egy összekötő gát által védképességét visszaadni az által, hogy az össze­kötő gát kiépítését azonnal, haladéktalanul foga­natba véteti, s a fenyegető katasztrófa ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom