Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-291
291. országos ülés október 4. 18S0. 315 által lesz fedezeudő. Ezen négy Összeg együtt véve teszi azon összeget, mely a hiány fedezésére szükséges. Itt bátor vagyok, t. ház, megjegyezni, hogy ennél nagyobb összeget aranyjáradék kibocsátása által fedezni nem tartottam volna helyesnek. Mert el kell ismerni azt, hogy az aranyjáradék árfolyama néhány év óta rendkívül növekedett, tekintve azonban a magyar aranyjáradék mai árfolyamát, az ma is még rendkívül alacsonynak mondható s ezen értékpapír biztosítja ma a legnagyobb kamatozást, Ezen alacsony árfolyamot, részemről tulajdonítanom kell annak, hogy a legutóbbi időben nagy összegben bocsáttatott ki magyar aranyjáradék, mely még állandóan elhelyezve nincsen. Éppen azért, mert ezen körülmény ma is fennáll, nem tartanám helyesnek, új adósság kötése által nagyobb összeget fedezni. Hogy ezen állításom alapos, hogy az aranyjáradék cursusa nem felel meg más értékpapirok árfolyamának, arra nézve bátor leszek összehasonlítást tenni a magyar és az osztrák 4'/ 0-os reiite köztt. Ha a meglevő árfolyamot veszszük és egyenlő kamatszázalékra redueáljuk mindkettőt, 20%-ot tesz a különbség a magyar rente hátrányára. De nemcsak az osztrák értékpapírokhoz, hanem a magunk régibb értékpapírjaihoz hasonlítva is kedvezőtlenül áll a magyar fi°/ 0-os aranyjáradék. Ha összehasonlítjuk a vasúti kölcsönnel, leszámítva a törlesztésre eső részt, egyenlő alapra reducálva, 6%-kal áll rosszabbul az aranyjáradék, mint a v/ssuti kölcsön. Ha pedig összehasonlítjuk a földtehermentesítési kötvényekkel és egyforma kamatlábra redueáljuk, l5°/ 0 a különbség, melylyel az aranyjáradék rosszabbul áll. Köztudomású dolog, t. ház, hogy eddig 400 millió aranyjáradék van kibocsátva. A mai viszonyok köztt, midőn egyrészt a keleti ügyek is nyugtalanítják a pénzpiaezot, másrészt Kémetországban a bankkamatlába oly magas, alig lehet biztos kilátásba helyezni, hogy milyen lesz egy néhány holnap múlva létesítendő pénzügyi müvelet eredménye. Bátor vagyok azonban a t. háznak jelezni azt, hogy azon összegre nézve, melyhez részint a múlt évi törlesztés fejében, részint a jövő évi hiány fedezésére új járadékok kibocsátása szükséges, nem kívánom magamat feltétlenül ehhez kötni és esetleg előterjesztést teendek arra nézve, hogy ne feltétlenül 6%-os aranyjáradék bocsáttassák ki és ha olyanok lesznek a viszonyok, előterjesztést teendek a törvényhozásnak, hogy akibocsájtandó aranyjáradékkötvények 6%-uál csekélyebb % mellet bocsáttassanak ki. De, a mint bátor voltam jelezni, oly időpontban, midőn annyira változó a pénzpiacz | helyzete, ez iránt annyival előre véglegesen ! KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XIV. KÖTET. nyilatkozni nem lehet s fenntartom magamnak a nyilatkozatot ez iránt akkora, midőn a költségvetés véglegesen megállapitíatván, a fedezet módja e házban tárgy altatni fog. Midőn, t. ház, nem akartam az összes hiányt és az összes szüks ! gletet aranyjáradék-kötvények kibocsátása által fedeztetni, gondoskodnom kellett módról, mely a hiány többi részének fedezését biztosítsa. Méltóztattak hallani több alkalommal történt felszólalásomból, hogy én előnyösebbnek tartanám, hogy miután beruházásokra annyit költöttünk és beruházásainkat 12 éven át folyton adósságokkal tettük, helyesebbnek tartanám folytonos új adósságok kötése helyett, az államvagyont oly arányban értékesíteni, a melyben új beruházásokat eszközlünk. Ez iránt akarok én, t. ház — mint más alkalommal jeleztem — legközelebb tüzetes előterjesztést tenni. (Helyeslés jobbfelÖL) Ezen előterjesztésnek főbb vonásai abból állanak, hogy megkülönböztetem az államjószágokat és pedig 1. az államerdőket 5 2. az italmérési jogot; 3. a telepítvéuyesek által fizetendő váltságösszeget; és végre4. az állam mezőgazdasági birtokait. Az államerdőkre nézve már előbb volt szerencsém nyilatkozni, hogy ezeket nem sorolom azok közé, melyek eladhatók volnának; mert közgazdasági szempontból kívánatos, hogy azok az állam kezében maradjanak. Ezekhez csatolandók azon államjószágok is, melyeket elválasztani az erdők kezelésétől nem lehet és így sem eladni, sem külön bérbe adni nem lehet, mert részben az erdők között feküsznek, részben azok kiegészítő részeit képezik. Az italmérési jogra nézve megjegyzem, hogy á mai jövedelem alapján, az összes italmérési jognak megfelelő érték 10V« millió frtot tesz. Ebből azon engedélyek folytán, melyeket a tisztelt ház a kormánynak már adott, eladásra kerekszámban öt millió frt értéket tesznek; hátra van még mintegy 57* millió, mely jelenleg fel van véve az eladandó biztokok közé, nem egyszerre, hanem fokozatosan. Különös sályt fektetek az italmérési jog eladására azért, mert a községek szívesen megveszik, jobban értékesíthetvén azt, mint az állam ; az állam pedig a váltságtőke után mégis a megfelelő jövedelmet kapja. Ezek nagyobb mérvben való elárusítására kiváló gondot fordítottam; s eddig is sikerült az italmérési jogot az eddig nyert felhatalmazások alapján több községnek az államra nézve is előnyösen eláursítani. Megjegyzem még a t. ház tájékoztatásául, hogy ezen államot illető italmérési jog, az öszszes italmérési jogok értékének mintegy kilenczed részét képezi. A telepítvényeseket illető kérdések, a me40
