Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-273

273. országos Wés június 2. 1880. 23 pénzügyminisíer ur mostani nyilatkozatát arra nézve, hogy e végintézkedés csakugyan az állam minden megterheltetése nélkül történik. {Helyeslés.) Baross Gábor jegyző [olvassa gr. Szapáry Gyula pénzügyminisíer módosítványát, mely következőleg hangzik)'. „Módosítvány. Az első §. végéhez tétessék: a „történjék" után a pont kommává változtattassék és tétessék: „és, hogy az igazgató-tanácsnak és felügyelő-bizottságnak az 1880, éveu túl díjazás ne járjon." {Helyeslés.) Ugron Gábor: Én minden vitát mellőzve egyszerűen kijelentem, hogy magam és elvtár saim részéről a pénzügyminister ur által beadott módosítványhoz hozzájárulunk és a §-t elfogadjuk. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra nem lévén senki feljegyezve, kérdeni a t. házat, méltóztatik-e az első §-t a pénzügyi bizottság szövtgezése szerint a pénzügyminister ur módosításával elfogadni ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállank (Megtörténik.) A többség elfogadja. Antal Gyula jegyző (olvassa a 3. %-t). Lukács Béla: T. ház ! Csak azért szólalok fel, t. ház, minthogy e tárgyban nem szólalt fel senki. Én a t. pénzügyminister urnak, valamint a t. háznak figyelmét fel akarom híni azon körülményre, hogy ezen 3. §. értelmében a kincstár birtokába jutott, tiz év alatt visszaváltandó 5 millió névértékű túzavidéki részvények azon arányban, melyben az itt jóváhagyott szerződés értelmében kisorsoltatni fognak, megsemmisítendők lesznek. A kincstár kezelési szabályai szerint ezen megsemmisítés azt jelenti, hogy a mint a részvények a kincstár által beváltatnak, azok a pénztárban keresztüli} ukaszíatnak és mint ilyenek többé nem szerepelnek, szóval, mint activ értékű részvények, egyáltalában, mint valamely értéket kiíejező jelzők, megszűnnek létezni. Ha áll ez, a mint ha a törvényjavaslat ilyen szövegezésben elfogadtatik, kell, hogy álljon, akkor előáll azon eset a kereskedelmi törvény értelmében, hogy a részvénytőke leszállításáról kellend gondoskodni. Én tehát bátor vagyok e körülményre a t. ház és a t. pénzügyminister ur figyelmét felhívni: ugy értelmezi-e ezen 3. §-ban foglalt megsemmisítési eljárást, mint ez egyáltalában az állami értékpapírokra nézve a kincstári kezelésnél szokásos? Wahrmann Mór: T. ház! Azon megjegyzést, mely az előttem szólott í. képviselő ur által itten tétetett, hangsúlyoztam én is már a pérszügzi bizottságban. Figyelmeztettem a pénzügyi bizottságot éppen arra, hogy a szakasznak ily szövegezése, felfogásom szerint lehetetlen, mert nincs jogában az államnak részvényeket megsemmisíteni addig, míg a részvénytársulat fennáll s addig, mig a liquidatió tart, mert a liquidatió éppen abban áll, hogy illető társulat visszakapja minden részvényét és az intézkedik azután. Hogy más valaki a rész vény társulat részvényeit megsemmisítse, az merőben lehetetlen, mindig feltéve azt, hogy a társulat, a mint a szerződés szól, fennáll s ezen esetben, ha azon részvények megsemmisítése czélba vétetik, akkor okvetlen szükséges, hojry minden félévben közgsüiés tartassék, mely a tőke leszállítását elfogadja, aztán 6 hónapig idő engedtessék a hitelezőknek a jelentkezéjre. Mindez olyan intézkedés, mely felesleges, sok teketoriával jár, a nélkül, hogy a czélnak megfelelne. A pénzügyminister ur javaslatában czél, hogy ne legyen szükséges, hogy az állam birtokában levő részvényeknek kamatoztatása készpénzben folyosittassék. Másik czélja az, hogy esetleg azon részvények, melyek kisorsoltattak, többé szóba ne jöjjenek. Ezen czél felfogásom szerint eléretik, hogy ha felhatalmazás adatik a pénzügyminister urnak, hogy mindazon intézkedéseket megtegye s a részvényekkel ugy bánjon el, mint a többiekkel, melyek kisorsolva lettek, akár legyenek ezek az állam, akár a részvényesek birtokában. Én tehát a következő módosítványt vagyok bátor benyújtani: „3. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a kincstár birtokába jutott 5.309,000 névértékű részvényekre a szerződés 3. §-a értelmében eső féléves járulékok készpénzbeli kiegyenlítését mellőzhesse, egyúttal utasittatik, hogy az azok közül kisorsoltakat az ingó állam vagyonban kiadásban helyezvén, azokat a többi kisorsolt és beváltott részvényekkel együtt, a felszámolás teljes befejezéséig külön őrizet alá vegye." Minthogy ez által a nehézségek elhárittatnak, kérem a t. házat; méltóztassék módosítványomat elfogadni. (Helyeslés.) Gr. Szapáry Gyula, pénzügyminister: T. ház! Minthogy a főczél az, hogy ne nehezítse a felszámolást az, hogy az e részvények után járó osztalékot ki kelljen fizetni s minthogy ez a beterjesztett módosítvány által el van érve, részemről a Wahrmaim képviselő ur által beterjesztett módosítványhoz hozzájárulok. Máriássy Sándor előadó: A pénzügyminister urnak imént tett nyilatkozata után, a dolog lényegére nézve észrevételt nem teszek, csak arra akarom a t. ház figyelmét felhívni, hogy a szakaszok száma változni fog, a mennyiben a mostani 2. §. lesz a 3. és igy tovább. Elnök: T. ház! A házszabályok értelmében mindenekelőtt az eredeti szövegezésre kell a szavazásnak megtörténni. Ha ez el nem fogadtatik, a szavazás a Wahrmann képviselő ur által beterjesztett módosítváuyra fog megejtetni. Kér-