Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-283
283. országos ülés is jnnius 14. 1880. 275 Én igenis értesü.tem annak idejében arról, hogy főleg az „Egyetértés" és „Pester Lloyd" Bécsben az egyei számonkénti darusítást kívánták és az illető első fokú hatóság által eiutashtattak. Mindjárt, azonnal kötelességemnek tartottam ezen kérdésben az osztrák kormái.yhoz fordulni, honnan magukra ezen egyes esetekre nézve aztán felvilágosítást nyertem, mely egyébiránt — magam tudomásom szerint legalább — az illetők egy része által megerősíttetett, hogy t. i. magának a ministerinmuak nem volt módja ezen dologban intézkedni, mert az első fokú hatóság által hozott elutasító végzés nem feiiebeztetvén, neki a hozzászólásra alkalma nem volt. De különben a Bécsben és egyáltalában a monarchia másik államában fennálló törvények és törvényes rendeletek szerint, nem a magyarországi, de a külföldi lapokra nézve, sőt Bécsben még a provincziában is megjelenő lapokra nézve, az egyenkint! elárusíthatás mindig egyes esetenkint megadandó, vagy megtagadható engedélytől van függővé téve. Nem ugy áll tehát ezen rendszabály általánosságban, mint a magyar lapok elleu hozott rendszabály, hanem fennáll a külföldi lapok irányában. Ázt hiszem, hogy fennálló alkotmányunk és törvényeink szerint azt, hogy ha hazai lapjaink Bécsben a külföldi lapokkal helyeztetnek egy vonalba, hibául felróni, vagy fősz néven venni nem lehet. Én azt tartom, t. ház, hogy minden állam ily ügyekben saját törvényei szerint van jogosítva eljárni. Ausztriában az ő törvényük az irányadó. Magyarországon a magyar törvény az irányadó és azt gondolom, hogy éppen Mocsáry Lajos f. képviselő ur nem veheti rósz néven, ha ebben a tekintetben én is azt mondom, hogy ha csak valamely külön egyezmény léire nem í ozatik, azt, hogy mint külföldet tekii tenek bennünket, rósz néven venni nem lehet. De — és már ebben nem tudom, vájjon Mocsáry Lajos t. képviselő ur egyet fog-e velem érteni — én a magam részéről azt tartom, hogy mindamellett, hogy ezen felfogás teljesen jogos, a viszony, a mely az osztrák-magyar monarchia két állama között tennáll, mégis oly természetű, hogy nagyon kívánatos, óhajtandó és nézetem szerint (gyedül csak ez a helyes, ha a nélkül, hogy akár az egyik, akár a másik kormány lemondana a jogról, egyes esetekben intézkedni: az eljárás egyformává tétetik és éppen azért visszatorlásról gondoskodni nincs szándékom, mert azt helyzetünkben megfelelőnek nem tartom; de igenis kötelességemnek tartom oda hatni, hogy ha lehet a kormányok közötti megállapodás utján eléressék az egyöntetű eljárás, a s?.abadelvüségnek, a szabadságnak jobban megfelelő, azaz a magyar eljárás szerint. Ha ez nem volna lehetséges, az egyöntetű eljárás czéljából kész leszek, iia kell, a törvényhozáshoz is rendelkezés végett folyamodni. Ez az, mit ez ügyben elmondhatónak tartottam és kérem a t. házat, hogy méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelö'l.) Mocsáry Lajos: T. ház! Az igen t. ministerelnök urnak imént hallott válaszáról azt hiszem belátható, hogy árinak a dolognak igen sok oldala vau. (Halljuk!) A mmt méltóztatik mondani, rt nincs arról szó, hogy Magyarországra nézve kivétel tétetnék, hanem egyenlő az eljárás a magyarországi és a külföldi lapok, sőt a Bécsen kivül megjelenő lapok irányában is. A t. ministereínök ur azt is méltóztatott mondani, hogy nem osztja egészen az én álláspontomat, hogy itt közös eljárásnak nincs helye. Ez ismét egy oly szempont, mely azt hiszem, nagyon megfontolandó, az ismét oly oldala a dolognak, mely nagyon megérdemelné, hogy az ügy bővebben megvitattassék. Ezen itt felmerült bővebb megvilágítást igénylő szempontoknál fogva és különösen, mert nem meríthettem a t. ministereínök ur iménti nyilatkozatából megnyugvást és biztosítást az irán L . hogy azon egyedüli sikeres módot, melyet én alkalmazandónak tartok, hogy ez ügy orvosoltassék, a t. ministereínök ur kész foganatba venni: bátor vagyok arra kérni a t. házat, hogy ez ügyet tárgyalásra kitűzni méltóztassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Most már természetesen ez alig történhetik. a t. ház e miatt nem fog ülést tartani, de mindenesetre kérem, ezen sokoldalú és ennek folytán bővebben megfontolandó ügy tárgyalását annak idejében kitűzni. (Helyeslés szélső balfelöl.) Gyurgyik Gyula: T. ház! Engem interpellációm megtételénél egyes-egyedül azon óhaj vezetett, hogy a közvélemény képviselői, a hírlapok és a hírlapirodalom termékei ellen szerény egyéni impressióm szerint az elkövetett, nem akarom mondani, merénylet, hanem mindenesetre tapintatlanság tekintetében a kormány körében uralkodó hangulatot megismerhessék, éppen a hírlapirodalom, a közvélemény képviselői. Ha már most, a t. kormányelnök ur — a mint kijelentette — az esetben, ha a viszonosság alapján egyöntetű eljárást a két kormány köztt létesíteni nem sikerülne barátságos utón, kész oly intézkedéssel proponálni a törvényhozásnak, mely szerint nálunk is életbeléptetessék ugyanazon eljárás, melyet. Ausztriában követnek irányunkban, nekem nincs semmi okom, hogy a t. ministereínök ur válaszát tudomásul 3Ú*
