Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-282

282. országos Ülés jnaitis 1%. 1380. 231 vén, szükségesnek látta, hogy az az illető érdekeltekkel is közöltessék, illetőleg a tiszaszabályozási társulatoknak központját képező tiszavölgyi társulat véleménye is meghallgattassák. Kiadatott tehát az a központi társulatnak és a társulat egy választmányt bizott meg, mely e jelentést tárgyalta is. A kiküldött alválasztmány az előterjesztésre véleményezését folyó évi június hó 1-én a ministeriumnak beterjesztette. Ezen jelentést a kormány nagy figyelemmel tárgyalta és annak alapján szükségesnek találta, hogy azon előterjesztésben, némi módosításokat eszközöljön. Ezen módosítások megtörténtek a munkálatbau és most már ezeknek alapján van szerencsém az előterjesztést a tisztelt háznak benyújtani. Az előterjesztésben elő van adva a Tiszaszabályozásnak története, a szabályozások mostani állása és a fejlődés érdekében teendő intézkedések, mindig tekintettel a külföldi szakértők véleményére. Midőn a kormány ezen előterjesztést a tisztelt háznak beterjeszti, szükségesnek találta még, hogy azon előterjesztéshez egy rövid jelentést is csatoljon, a melyben kivonatban az egész előterjesztés lényege foglaltatik, egyúttal pedig elő kívánta adni jelentésében azon elveket, melyeknek alapján a tiszaszabályozási központi bizottság szervezendő volna. Midőn a kormány azon elveket megállapította, a melyek alapján a szabályozás eszközlendő lenne, csak azon megjegyzést vagyok bátor még hozzá tenni, hogy habár a főkérdésekre nézve ezen jelentésben előadottak képezik a kormánynak véleményét, mindamellett a részletekre nézve elismeri a kormány, hogy némely eltérések is történhetnek és csak azt kívánja jelezni, hogyha netán szükségesek volnának a részletekben némi eltérések, azokat az illető társutatok meghallgatásával s a mennyiben lehet, azok egyetértésével kívánja megtétetni. Midőn tehát bátor vagyok, tisztelt ház, a Tiszaszabályozás tárgyában az előterjesztést a hozzácsatolt jelentéssel együtt tiszteletteljesen bemutatni, egyúttal kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentés és előterjesztés kinyomatását és annak idején a t. ház tagjai köztt leendő kiosztását elrendelni. (Helyeslése) Elnök: A Tiszaszabályozás tárgyában teendő intézkedésekről szóló jelentés a mellékelt előterjesztéssel együtt ki fog nyomatni és a t. ház tagjai köztt kiosztatni. Következik a napirend: az indítvány- és interpellatiós-könyv felolvasása. Baross Gábor jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy sem az interpellátiós sem az indítvány-könyvben újabb bejegyzés nem találtatik. Elnök: Következik a napirend második tárgya: a zágráb-károlyvárosi vasútvonal megvétele iránti szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Baross Gábor jegyző' (olvassd). Elnök: Méltóztatik a t. ház a most felolvasott törvényjavaslatot végleges szövegezésében elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Kérem egyszersmind a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy az ezen elfogadásra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat azonnal hitelesíttessék, hogy ä törvényjavaslat a jegyzőkönyvi kivonat kíséretében a mélt. főrendeknek a mai nap átküldethessék. Antal Gyula jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Nem lévén észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontja hitelesíttetik. Következik a napirend további tárgya: a pénzügyi bizottság 484. számú jelentésének folytatólagos tárgyalása a czukor-adóról szóló 1878. évi XXIII. t. ez. módosítása tárgyában. B. Mednyánszky Árpád jegyző: Lukács Béla! (Nincs jelen.) Orbán Balázs ! Bé Orbán Balázs: T. ház! Helfy t. barátom érintette a törvényjavaslat közjogi jelentőségét is, azonban én szükségesnek tartom a törvényjavaslat e legsebezhetőbb oldalával még tüzetesebben is foglalkozni s ha én beszédemben erre fektetem a fő súlyt, tekintve pártállásomat s az általunk proklamált s folyton evidentiában tartott nagy nemzeti czélokat —• azt hiszem, senki rósz néven nem fogja venni s következetlenséggel vádolni nem fog. T. ház! A komoly politika érintkezik a bölcsészet és logikával s ezért kell néha a dolgokat bölcsészeti szempontból is bírálat alá vennünk. Én megvallom, hogy e tekintetben nagyon furcsa jelenségnek tartom azt, hogy a positivismusra törő századunkban, mely túl teszi magát a múlt babonás mythosain, mely mindent oknyomozólag kutat s mely tudományosság a firmamentum titkaiba is behatol górcsöveivel: &z emberek egy része még most is a csalatkozhatlanság és közösügyek dogmatizálásával mulatja magát. Egy politikai iskolával találkozunk itt hazánkban, mely a közösügyeket dogmatizálja, a mythosi érinthetlenség talapzatára helyezi s azt annyira „nebántsd virággá" akarják tenni, hogy még a büntető codexben is gondoskodtak annak érinthetlen szentségéről. Mig más oldalról éppen ez iskola főmesterei azok, kik tanaikkal ellentétben, azokat bomlasztólag érintik. Ily bomlasztó érintés az előttünk fekvő törvényjavaslat is, a melylyel a 2 év előtt 10 évre kötőit nemzetközi szerződést meg-