Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-281

228 281. országos ülés június 11. 1880. lési viszonyainkhoz képest, többet exportálnak a magyar gyárak, mint az osztrák gyárak. Az tény. Tehát ennek következtében a jóslat, ugy a mint ő" állította fel: hogy e miatt keletkezett az aránytalanság, egyáltalán nem áll. De másfelől legyünk tisztába azzal, hogy miféle aránytalanság állott elő? Hiszen t. képviselőtársam az imént azt mondta, hogy az osztrák gyárak érdekében történik ezen módosítás. Tehát ebből az következik, hogy a cseh gyárak rovására bújtak ki némely gyárak és ebben tökéletes igazsága van, t. i. nagy különbség van Ausztriában is. Ne beszéljünk ezen collectiv nevezettel „osztrák gyárak"-ról, mert roppant differentiák vannak e tekintetben a gyárak különböző minőségére, berendezésére nézve. Es igazsága van, hogy az osztrákok indították meg, de ezen „osztrák" név alatt értsünk különböző minőségű, viszonyú gyárakat. Vannak gyárak, melyeknek érdekében volt és ezeknek érdeke történetesen találkozott a magyar gyárosokéval, de vannak osztrák gyárosok, melyeknek érdekében nem áll — azt hiszem ezt kétségbe vonni t. képviselőtársam szintén nem fogja. így állott elő az aránytalanság; az osztrák gyárosokat és pedig nagy számát az osztrák gyárosoknak — e tekintetben bátor leszek, hogy ha szükség lesz rá, adatokkal szolgáim — sújtja az aránytalanság. Tehát nem ugy áll a jóslat teljesülése, a mint Lukács t. képviselőtársam felállította, hogy főleg csak a magyar gyárak fogják e pótfizetést érezni és a magyar gyárosokra az osztrák gyárak kivitele miatt vissza fog háramlani, hanem a diffusionális gyárak közül a tökéletesebb berendezésüek nagy termelés és kivitel által a többi gyárakra egyaránt és merem állítani, némely osztrák gyárra épp ugy, mint magyar gyárakra. Ezen egyetlen adat van állításom ellenében és a kormány akkori állításai ellenében. Méltóztassék igy felfogni és ezen az alapon okoskodni, akkor meghajlok az okoskodás előtt. De a tényeket ne méltóztassék ugy felállítani, mint tényleg nem állanak és azt hiszem, kötelességemet teljesítettem, midőn ezeket helyreigazítani kötelességemnek tartottam. (Helyeslés a középen.) Helfy Ignácz: A házszabályok értelmében bátor vagyok szavaim helyreigazítása végett szót kérni. Először is a t. előadó ur azt mondta, hogy én a szakértők szájába oly szavakat adtam, minőket ők nem mondtak. Mindenekelőtt hivatkozom általában a pénzügyi bizottság t. tagjaira, vájjon nem igaz-e egyáltalában, hogy ezen emelni szándékolt 3.000,000 írtról nyilatkozat tétetett. Én ugy tudom, kettő is ugy nyilatkozott, hogy ez bizony nevezetes összeg. Itt van az egyik nyilatkozat. Az előadó ur rendkívüli ügyes az idézetek kikeresésében, illetőleg kikerülésében. A debreezeni czukorgyár kéyviselője Schmidt, a 12-ik pontra válaszolván, azt mondja, nézetem szerint a magyar czukorgyárosokra, nevezetesen a debreezeniekre ismét nagyobb adóteher fog nehezedni, mint ezen évben, mert 3.000,000 többlet kiteremtése még akkor sem maradhat befolyás nélkül, ha az adókat igazságosabban osztjuk fel. Bátorságot veszek magamnak hozzátenni, a nélkül, hogy bárkiben rósz szándékot tételezzek fel, hogy ez egészen híven nincsen reproducálva, mert az illető sokkal határozottabban kijelentette, hogy a mi kevés előny származhat az új rendszerből, az teljesen fel fog emésztetni az új adó által. Az az egyik. A mi azt illeti, hogy ez nem az osztrák gyárosok érdekében van, hogy a szakértők maguk mondották, hogy a magyarok érdekében van, ez nem felel meg a tényeknek. Azokból, a miket a szakértők előadtak, világosan kiderül, milyen pressiót gyakoroltak rájuk Bécsben. Erre nézve is legyen szabad idézetet felolvasnom. (Halljuk!) Itt vau Eode urnak szakvéleménye, a kire az előadó ur is hivatkozott. Midőn azon kérdést intézték hozzá, hogy mit gondol, milyen hatású lenne a magyar iparra nézve, ha mégis fenntartanék a 78-iki törvényt? azt feleié, hogy annak pressió lenne a következménye a külföld részéről. Az angol kormány már is beviteli díjakkal akarta az osztrák ezukort terhelni. Erre Láng Lajos barátom azon kérdést intézte hozzá, mert ugy látszik ő is meg volt e nyilatkozat által lépetve, hogy milyen forrásból tudja ezt? És ő egy igen tekintélyes forrásra hivatkozott, azt mondván, hogy Skene lovag szájából hallotta (Mozgás.) Tehát ezen informatiók voltak döntők. Senki se mondotta, hogy magyar érdek követeli a változtatást. Én tehát csak az igazságot állítottam. (Helyeslés a szélső balon.) A mi végre a 3-ik pontot illeti, én nem mondottam, hogy én állítottam volna személyesen a 77-iki kiegyezés tárgyalása alkalmával, hogy a pótfizetés speciäliter a magyar ipar kedvéért lesz. En nem is szólottam magamról, hanem szóltam az ellenzékről s azt hiszem, hogy Hegedűs t. barátom is meg lesz győződve^hogy Lukács Béla képviselőtársunk az ellenzékhez tartozik, mert én ugy emlékszem, hogy ő mondotta s emlékszem, hogy Széll Kálmán akkori pénzügyminister volt az, a ki a második idézetemet mondotta, hogy nevetséges még csak mondani is ilyesmit. A többit, miután Lukács Béla t. barátomnak lesz alkalma magát védelmezni, nem tartom föladatomnak reetificálni. Csak azt akartam kimutatni, hogy én nem szoktam sem a házban,