Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-280

280. országos ülés jnnius 10. Í8SÖ. 185 läsánál én nem elnökölhetek, méltóztassék megengedni, hogy előbb vétessék fel a határőrvidéki vaOTtakrÁl-szóló törvényjavaslat. (Helyeslés.) Ha a jelentést felolvasottnak méltóztatnak venni, az első szó az előadó urat illeti. Hegedűs Sándor előadó : T. ház! Itt tulaj donkép négy vonalrész kiépítéséről van szó. Az első három vonalrész, melyet a pénzügyi és közlekedési bizottságok elfogadásra ajánlanak, terjed először Sziszektől Sunjäig, másodszor Sutijától a határszélig és harmadszor a határszéltől Doberiinig. Ezen vonal kiépítésének czélja egyrészt a határőrvidéket, másrészt a boszniai forgalmat összeköttetésbe hozni a magyar államvasutakkal. Az építés módjára nézve a három különböző rész számára, három eltérő tervezet ajánltatik. Az első szakasz építtetnék kizárólag a határőrvidéki erdőalap terhére és egyszersmind általa fedeztetnék, legalább részbea, minthogy készpénzzel rendelkezik. A mennyiben pedig nem fedezhetné, a magyar állam előlegezné kamat nélkül a költséget, azonban a határőrvidéki erdő-alap terhére. A másik rész, a sunja-határszéli szakasz szintén a határőrvidéki erdőalap terhére építtetnék, azonban a magyar állam előlegezné a költséget kamat nélkül. Végre a határszél-doberlini szakasz építtetnék a magyar állam által. Azonban ennek egész költsége 440 ezer frt. Egyszersmind azon feltétel van kifejezve már a törvényjavaslatban, hogy a magyar államnak ezen pályára vonatkozó tulajdonjoga is biztosittassék. Tehát méltóztatnak látni, hogy ezen vonalépítések által közvetlen terheltetése az államnak csak az utóbbi részből származik. Igaz ugyan, hogy bizonyos terhelteíes az egyéb vonalak után is jár, a mennyiben a határőrvidéki erdőalap nincs azon helyzetben, hogy most a két előbbi vonalszakasznak kiépítését fedezze, azonban másfelől eléretik azon czél, hogy a régen óhajtott, illetőleg legalább is szükségesnek tartott összeköttetés a magyar államvasút által közvetittetik, rögtön az állam tulajdonába megy át és állami kezelés alatt marad s ennek következtében a forgalom befolyásolása kizárólag rendelkezése alá bocsáttatik, a mi ugy stratégiai, mint főleg politikai szempontból mindenesetre jelentőséggel bir. Ebből látszik, t. ház, az is, hogy itt azokról a milliónyi összegekről, a miket az előbbi törvényjavaslat tárgyalása alkalmával Orbán Balázs képviselő ur hangsúlyozott, beszélni nem lehet, mert itt az állam terhére közvetlenül csak 440,000 frt esik, a többi pedig a határőrvidéki erdő-alap terhére iratik, a mely alap, azt hiszem, összes ingatlan vagyonánál fogva lesz abban a helyzetben, hogy az előlegeket megtérítse. Vau azonban e törvényjavaslatnak ezen KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XIV. KÖTET. része tekintetében más fontossága is és ez a sokat rettegett novi-i csatlakozás. T. ház! Az utóbbi ülés alkalmával Pulszky Ágost t. képviselő ur, nézetem szerint helyesen emelte ki, hogy mily túlzott aggodalmak vobak e csatlakozáshoz kötve és ezek mily szépen eloszlottak, (Felkiáltások a szélső balon: Nem egészen!) hogy egészen nem oszlottak el, azt nagyon jól tudom s egyszermind bátor vagyok a t. háznak figyelmét egy egyszerű számításra utalni, a mely, azt hiszem, képes lesz a még hátralevő aggodalmak eloszlatására. A novi-i csatlakozás t. i. mindig rettegett eshetőségként volt feltüntetve a magyar közönség előtt, a miatt, hogy az által a majdan valamikor kiépítendő szalonichi nemzetközi vonalon a forgalom egyenesen Bécsnek vitetik Sziszeken át. T. ház ! méltóztassék tekintetbe venni, hogy Bécstől Sziszeken át Kusseváczig, illetőleg Szerajevóig — hogy összehasonlítást tehessek, idáig veszem a vonalat —- a távolság 701 kilométer; Budapestről Dályán és Bródon át Kusseváczig illetőleg Szerájevóig a távolság 517 kilométer, tehát a két vonal köztt Budapest javára a távolsági különbjét 183 kilométer. Hogy ezt a távolságot akármilv tarifa és akármily vasúti combinatió segélyével be lehessen hozni és ez által a magyar állam és a magyar forgalom rovására Bécs felé lehessen a forgalmat elterelni: ez, ugy hiszem, absolut lehetetlen. Azt hiszem tehát, hogy ezen úgynevezett jövő zenéje tekintetében is meglehet nyugtatva a t. ház, bár abban teljesen osztozom, a mit Thaiy Kálmán t. képviselő ur e tekintetben mondott, hogy ezt a vonalat nemzetközi vonallá tenni roppant nagy költséggel és óriási kiadásokkal járván, az érdekeltek azt hiszem, azzal nem fognak sietni. A törvényjavaslatnak van még egy intézkedése és ez az, hogy a kormány utasittatik a a sziszek-károlyvárosi vonal kiépítésére. A kormány eredeti javaslata szerint ez 1882. évi október l-ig lett volna kiépítendő; de e javaslathoz sem a közlekedési, sem a pénzügyi bizottság nem csatlakozott. Hogy miért? Röviden bátor leszek felelni; azonban egy félreértést akarok kikerülni és azért kénytelen vagyok magára a propositióra egy megjegyzést előre bocsátani. Az 1877: XXVI. t. ez. t. i. azt rendeli, hogy a bródi összeköttetés eszközöltessék a károlyváros-fiumei vasút valamely pontjával s akkor e törvény első §-ának b) pontjában ezt kimondván, a határőrvidéki alapra utalja a vonalnak építését is. A mostani propositió nem igy szól, hanem egyenesen állami építkezésre vonatkozik. Ez némi eltérésnek, ellentétnek tűnik fel, holott a 24