Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-279

279. országos ülé e tekintetben semmiféle eombinátiót kizártnak tekinteni nem akar, ez nem azt leszi, hogy ezen szempontot alárendelni kívánná a pénzügyi szempontnak, de azt, hogy ha ezen szempont érvényesítése tekintetében még egyátalában le­hetséges bármely combiuátió, azt elhamarkodott határozat által kizárni nem akarja. [Helyeslés.) De most is ismétlem, hogy a forgalmi politika szempontját azoknak alárendelni semmi esetre sem szabad. T. ház! Azt, hogy e vonal iránya és a voual irányával kapcsolatos többi kiágazásai most részletesen indokoltassanak, azt hiszem, nem méltóztatnak tőlem követelni. Ha alkaiom lesz és ellenvetés tétetik e tekintetben, köteles­ségemnek fogom ismerni csekély tehetségem és legjobb meggyőződésem szerint ezen törvény­javaslatot átalánosságban és részleteiben is meg­védeni. Ettől eltekintve, a törvényjavaslatban foglalt némely intézkedéseket kívánom még röviden indokolni. A törvényjavaslat nemcsak a fővonal építését határozza el, hanam egyszersmind két szárnyvonal építésére nézve is, t i. a kalo­csai és a bajai szárnyvonalra nézve, a jelen elhatározással a kormánynak felhatalmazás adat­nék a vidéki érdekeltséggel egyességre jutni. A két intézkedésnek a törvényjavaslatba való fel­vétele egyszerű. A kalocsai, valamint a bajai szárnyvonal egyiráut a priori elfogadottnak tekinthető forgalmi szempontból, azon vidéknek fontosságánál fogva, melylyel összeköttetésbe kell hozni. Biztosítani kell, hogy táplálékot — táppályákat —- fog nyerni a pálya az illető vidékről, hogy legalább pénzügyi szempontból kevésbé fontos legyen. Másfelől a vasút építés­nek megkönnyítése, pl. a technikai szempont, t. i. a kavicsolás is indokolja a kalocsai vonal ki­építését és az illető vidékeken mutatkozó ál­dozatkészség is. S ha messzebb kívánok tekin­teni, a kalocsai szárnyvonal által a déli forgalom további összeköttetése és e vonalnak a déli vonalokkal való combinátiója is lehetőnek mutat­kozik. Azt hiszem, hogy ez eléggé indokolja azt, hogy ezen két szárnyvonal minélelőbb és minél biztosabban kiépíttessék és ez által ki­zárva legyen minden oly combinátió, mely nem találkoznék az ország érdekével annyira, mint ezen intézkedés. A mi a többi pontokat illeti, azt hiszem, hogy azon építkezésekre kér a kor­mány felhatalmazást, melyekre nézve, mint a dunai két hid és a zimonyi alagút, a részletes tervek készek és melyek azonnali megkezdése indokoltatik azon tekintet által, hogy nagy mun­kát vesznek igénybe, melyet ez idő szerint minélelőbb meg kell kezdeni azért, hogy a fővonal építése elé ezen nagy munkák nehéz­séget ne gördítsenek és a vonalnak a forgalomba való átadását ne hátráltassák és a kormányuak június 9. 1880. J49 lehetővé tegyék, hogy nemzetközi kötelezettsé­gének annak idejében eleget tehessen. Ezek azon szempontok, melyek a pénzügyi bizottságot a javaslat elfogadására bírták. Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot álta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadni. [Elénk helyeslés jobb felől.) Kármán Lajos: T. képviselőház! [Halljuk!) Hosszú előkészület, számtalan szakvélemény meg­hallgatása, alapos és beható tanulmányok s egyéb nehézségek után, végre a kormány eltalálta a leg­jobb utat és módot s a közóhajuak eleget tett. Egész bátorsággal el merem mondani, t. ház, hogy évek óta alig terjesztetett be törvény­javaslat, melyet az ország közvéleménye szívó­sabb kitartással szorgalmazott s mely nagyobb érdeklődést keltett volna, mint az, mely ma a parlament asztalán fekszik. {Igaz!) Egyéni álláspontom, szemben a szőnyegen levő budapest-zimonyi vasút kérdésével, talán sokkal ismeretesebb, semhogy azt hosszasabban indokolni szükséges volna. Ha mindamellett felszólalok, teszem ezt főleg azért, mert fölhasználom az alkalmat, hogy örömömet fejezzem ki e nehéz vasúti feladatnak czélszertí megoldása fölött, hogy üdvözöljem a kormányt, azon helyes érzékeért és magatartá­sáért, melyet e közlekedési vonal irányának sze­rencsés választása alkalmával tanúsított. (Helyeslés a középen.) Nem szándékozom e Yasuti kérdés történe­tének egyes részleteire kiterjeszkedui. Nagyon messzire vezetne minden adatot elősorolni. A fontos állami tekinteteket, a közgazda­sági, közforgalmi és kereskedelmi nagy érde­keket, a tarifa-rendszer követelményeit s a ha­dászati, a stratégiai előnyöket eléggé méltányol­tam az évek hosszú során át itt a házban tartott beszédeimben s több alkalommal előterjesztett határozati javaslataimban és interpellátióimban. Most is a nyomós érvek egész tömegét le­hetne e szempontok mellett fölhozni. Miután azouban e vasúti kérdésnek oly módoni megoldása, a mint azt az igen tisztelt barátom, a pénzügyi bizottság előadója, szokott éles logikájával az imént ajánlotta, a szakvéle­mény s a nemzeti közérzüiet előtt, nyolez év óta meghaladott álláspont: ily fejtegetésekre azt hiszem, ma már többé szükség nincs, (ügyvan!) Épp azért, ezúttal csak az egésznek egy­szerű megítélésére s erkölcsi mérlegének jellem­zésére szorítkozom. És ez abban foglalható össze, hogy a meg­szavazandó törvényjavaslat a magyar parlament­nek egyik legjelentékenyebb vívmánya, egyik legbölcsebb törvényhozási alkotása leend. Miért hiszem, miért vallom és miért állítom ezt, t. ház?

Next

/
Oldalképek
Tartalom