Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-278

278. országos ülés június 8. 188Ü. ^*> A kik elfogadják, méltóztassanak felállani (Megtörténik) A többség elfogadja. Baross Gábor jegyző (olvassa a 33— 36. §§-okaí, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 31. §-í). Ugron Gábor: T. ház! Fel kell szólalnom e § nál, mivel ez azt czélozza, hogy midőn egy külön törvényt alkotunk az erdélyi részekre nézve, a mi már magában véve, valljuk meg, nem felel meg az uniónak és az egységes törvényhozás elveinek, egy §-t még egy különleges törvénybe vegyünk be, mely szerint ez a királyföldre nem terjesztetik ki. Ha a birtokviszonyok egészen mások volnának a Királyföldön, mint Erdély többi részeiben, ha a gazdasági szükséglet nem ugyanazon követelésekkel lépne ottan fel, mint Erdély egyéb részeiben, akkor azt érteném. De igy nem fogadhatom el. Először azért, mert az a terület, mely ugy neveztetik, hogy volt Királyföld, ma nem létezik. A községek fel vannak osztva külön vármegyékbe és igy bekövetkezik az, hogy azon terület semmiben nem vág össze sem a politikai beosztással, sem a törvényszék beosztás;?val. Micsoda jogegyenlőség az, ha ugyanazon törvényszék, vagy ugyanazon megye területén 40—100 község bir arányosítása joggal, azonban 4 vagy 5 község nem? A birtok természete a szászföldön annyiban különbözik a többitől, hogy ott az erdők és legelők községileg közös tulajdonokat képeznek, melyeket folyvást azon szász községekben lévő birtokosok használtak és a melyek részint legelésből, részint faizásból állanak. Ha tehát használták és az arányosítás a haszonélvezés kulcsát állapítja meg, miért kell éppen a Királyföldet kivenni az arányosítás alól? Mi kára lehet abban valakinek, hogy ha a haszonélvezet mértéke szabályozva van ? Megtalálom én erre, t. ház, a magyarázatot. Ez abban van, hogy azon községekben községi tulajdon lévén a közerdő és köziegelő, előbb községi tagnak kell lennie az illetőnek, mielőtt a közerdők és közlegelők használatába bekbocsátiatuék. Ez sorompó akar lenni, hogy a Királyfóldön lévő jelenlegi birtokosok, legyenek azok szászok, vagy románok, más birtokosoknak oda való származása által ne korlátoltassanak a tulajdon használatában. Ugyanis, ha egy szász községben egy magyar, vagy román ember birtokot vásárol, daczára annak, hogy birtokot vett, a községi kötelékbe kell felvétetnie és csak akkor, ha ezt hosszas küzdelem után kieszközölte, bocsáttatik a közerdo és köziegelő használatába. Ebből következik, hogy azon községnek birtokosai javam néha 2—4 évig nagy előny nyujtatik azokkal szemben, kik a községben birtokot vásárolnak. Miben áll tehát a nagy sérelem, a mely bekövetkeznék ha az arányosítás oda is kiterjesztetnék? hisz a szász községek legnagyobb részében a közös erdő és legelő a községi birtok felénél nagyobb. Az Üdvarhelymegyébe kebelezett Erked szász község 10491 hold birtokából, 6874 hold, vagyis % rész községi tulajdont képez. A községek gazdálkodási rendszereikben a köziegelő rendszert léptetik életbe és azért az állattenyésztés kellő virágzásnak náluk nem indulhat, mert a közlegelő rendszert követik feltétlenül és kizárólag. A miatt, hogy a községi nagybirtokok köslegeloknek és közerdőknek vannak lefoglalva a szászföldön, a birtokok olyképp apróztatnak el, hogy igen kevés községben bir a nagybirtokos 30 holdon felül. Állattenyésztésre kell tehát nékik is, mint nekünk, törekedni és ezért a birtokviszonyokat kell ott is rendezni. Lehet-e, t. ház, állattenyésztés ott, hol a három portió rendszere van elfogadva és a hol a legkitűnőbb kaszáló, közlegelőnek van lefoglalva. A zöld takarmány termelése teljesen hiányzik. Felolvasom itt a kimutatást, melyet a szebeni szász gazdasági egylet adott ki, az 1874. évi aratási és takarmányozási eredményekről — Schuster Mártontól — itt az van mondva: a szebeni kerületben termeltetett 744,000 mázsa zöld takarmány. A nagy-smki kerületben 325,000, a nagyszebeni kerületben 9000 mázsa, a medgyesi kerületben 5000, a segesvári kerületben pedig 750 mázsa, Beszterczén 175 mázsa, a kőhalmi székben 1864 mázsa zöld takarmány termeltetett. Lehet-e ott feltalálni a józan gazdálkodás feltételeit, a hol oly birtoklási viszonyok vannak, hogy a zöld takarmány termelése ily szűk korlátokra van szorítva? Nem olvasom fel az egyes tételeket, csak az összegeket. Összes szénatermelése a Királyföldnek volt 2.675,019 mázsa. A. Királyföldön van 84,000 ház, ebből 24,000-et üssünk le, hogy a kik azokban laknak, nem bírnak igás jószággal, tehát esik 60,000 ház. Abból a 60,000 házból egy fogatot veszünk fel két igás marhával, esik egy évi tartásra 44 bécsi mázsa széna és zöld takarmány. Kérem, a hol napjára két marhára nem esik több 4 font takarmánynál, ott állíthatjuk-e azt, hogy a gazdaság oly rendszere áll fönn, mely változásra nem szorul, melyet azon kisbirtokosok korlátolt felfogására kell, hogy hagyjunk, kik