Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-278

128 278, országos ülés junins 8. 1SS0. történt szavazás után megtörténhetik a felszólalás. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a 14. §-t a bizottság szövege szerint. (Nem!) A 14. §. kimarad. Most méltóztassanak a 15. §-ra nyilatkozni. Teleszky István: Én részemről nagyon helyeslem azou módosítvány intentióját, melyet Szikszai képviselőtársam beadott, de nem találom egészen kimerítőknek azon kihagyásokat, melyek a 15. §-ra vonatkozva általa előterjesztettek. Nevezetesen t. barátom csak a 15. §. 2. 9. é*s 11. alineáját kivánja módosíttatni, de ezenkívül még több bekezdés is módosítást igényel. Nevezetesen a harmadik alinea, mely igy szól: „A póttagok csak a rendes tagok akadályoztatása esetében működnek s póttag csak akkor helyettesítheti a rendes tagul megválasztott állandó gazdasági szakértőt, ha maga is ezen minősítvénynyel bir és az ügy által érdekelve nincs." Ennek utolsó szavai szintén kihagyandók. Azután a 8. bekezdés, mely igy szól: „Olyan arányosításoknál, melyeknél több község van érdekelve, minden érdekelt község a bizottságba két szakértőt választ, kik közül egyiknek állandó gazdasági szakértői minősítvénynyel kell bírnia." Itt is ki kell maradnia annak: „kik közül egyiknek állandó gazdasági szakértői minősítvénynyel kell birnia." A 10. bekezdésben ismét előfordul egy erdészeti szakismerettel biró állandó gazdasági szakértő. Ebből csak az „állaadó gazdasági"-nak kell kimaradnia. Végre a 15. alinea igy szól : „Az állandó gazdasági szakértők érdekeltsége esetében, a felek erre vonatkozó kifogásaikat a szakértő megválasztása, vagy kinevezése alkalmával jegyzőkönyvbe iktathatják. Ezen kifogások felett az eljáró biró határoz." Ezt igy kell szövegezni: „A szakértők érdekeltsége". Ezek volnának módosítványaim, melyeket bátor leszek szövegezni, vagy pedig kérem a t. előadó urat azok szövegezésére. Elnök : Minthogy c szövegezés combinatiót igényel, talán legczélszerűbb lenne a 15. §-t függőben hagyni és a tárgyalást a 16. §-nál folytatni. (Helyeslés,) Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 16. és 17. %-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa, a 18. %-í). VeszterImre: T. ház! Minthogy az összes birtokrendezési előmunkálatokban, még pedig hivatalból s önállóan, sőt mondhatni korlátlan hatalommal, egyes biró intézkedik s minthogy az előmunkálatok folyama alatt perorvoslatnak nincs helye, maga a jogügyi bizottság is szükségesnek találta a jelen szakasz 2-dik bekezdésében kimondani, hogy a felek ez előmunkálatok során felmerült sérelmek orvoslása végett előterjesztéssel élhetnek, mely felett a királyi törvényszék határoz. A törvényjavaslatnak ezen rendelkezése elvben és irányban teljesen helyes. — Én is mulhatlanul szükségesnek tartom, hogy az előmunkálatokban önállóan eljáró egyes biró, a törvényszéki collegium ellenőrzése alá helyeztessék, — ! hogy az érdekelt felek az eljárt biró működésének eredményéhez hozzászólhassanak s hogy a törvényszék a felek e tárgybeli előadásai folytán a netáni hibák helyreigazítását, vagy mulasztások pótlását elrendelhesse. (Helyeslés balfelöl.) Én azonban attól tartok t. ház, hogy ezen üdvös ezél elérésére a törvényjavaslat 18. §-ának 2-ik bekezdésében megengedett előterjesztés nem alkalmas s nem elégséges. (Halljuk! Halljuk!) Mert az egyik fél által beadott előterjesztés, melyben azonban a másik fél hozzá nem szólhat, azon egyoldalú dolog, hogy ennek alapján a törvényszék magának az előterjesztésbe!! foglalt panaszok alapossága, vagy alaptalansága iránt helyes fogalmat s alapos tájékozottságot nem alkothat, (ügy van! balfelöl.) Az előterjesztéssel élő fél mindég oly dolgokat fog nehezményezni és panaszolni, a melyek ő reá nézve kedvezőtlenek, kedvezőtlenek azért mivel a másik félre nézve kedvezők, a miből önkényt következik, hogy az efféle panaszok az audiatur et altéra pars elvének alkalmazása nélkül egyáltalában el nem bírálhatók, mert a mi az egyik fél érdeke szerint hibának, vagy mulasztásnak állíttatik, — lehet, sőt csaknem minden esetben valószinű, hogy a másik fél álláspontja s felfogása szerint nem hiba és mulasztás. (Helyeslés balfelöl.) Törvényszék ott a hol 2 ellentétes félnek érdekei birálandók el, — egyoldalú informatióra, conteiitioaus eljárás nélkül, helyes határozatot nem hozhat. — Ha tehát áll, a mi egészen kétségtelen, a mit az igazságügjd bizottság is elismert, — a mi a törvényjavaslatban is el van fogadva, hogy t. i. a feleknek arra, hogy az előmunkálatok során felmerült sérelmek orvoslása iránt a törvényszékhez fordulhassanak, alkalmat nyújtani okvetlenül szükséges, — akkor minden kétség nélkül szükséges az is, — hogy a felmerült panaszok az érdekelt feleknek hozzájárulásával a törvényszék előtt meg is változtassanak. (Halljuk! Halljuk!) Ez azonban a jelen szakasz második bekezdésében javasolt módszer mellett csak agy volna képzelhető és kivihető, ha az egyik fél által beadott előterjesztés, a másik félnek írásbeli ell önnyilatkozat végett, ezen ellennyilatkozat pedig