Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-278

278. országos ülés jnnios 8. 1SS0. 12; Ezen kérdés eldöntése után az utolsó bekez­dést elfogadottnak fogom nyilvánítani, minthogy az ellen észrevétel nem tétetett. Méltóztassék most meghallgatni a módosítványokat. Beöthy Algernon jegyző (olvassa Pulszky Ágost és Lukács Béla módosítványait). Elnök: Miután kijelentettem, hogy a 13. §. három első bekezdése elfogadtatott, kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a 4. bekezdést a bizottság szövegezése szerint, igen, vagy Dem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon kép­viselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak feláilani. (Megtörténik!) A többség elfogadván a bizottság szövegezését, mindkét módosítvány el­esett. Minthogy pedig az ötödik bekezdés ellen észrevétel nem tétetett, ezt is elfogadottnak nyilvánítom, ugy, hogy már most az egész szakasz el van fogadva. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 14. §-í és a különvéleménynek arra vonatkozó részét). „Az igazságügyi bizottság által szövegezett törvényjavaslat 14. és 15. §§-ait egyszerűen kihagyandóknak indítványozzuk; mert vélekedé­sünk szerint nem forognak fennt elegendő nyomós indokok arra, hogy a birtokrendezési és tago­sítás! ügyekben állandó szakértők alkalmaztas­sanak, hanem fenntartandó a perjogunknak általá­ban és az úrbéri ügyekbeni eljárás eddigi szabá­lyainak megfelelő azon intézkedés, hogy a felek egyenlő számban s minden megszorítás nélkül azokat válaszszák szakértökül, a kik iránt biza­lommal viseltetnek; a bírósági szakértő pedig — a mennyiben erre nézve a felek köztt egyértelmű megállapodás nem jő létre, a felek kifogásolási jogának fenntartása mellett, esetről esetre nevez­tessék ki; a mi a rendezési és tagosítási ügyek által érdekeltekre, különösen a volt úrbéresekre bizonyára megnyugtatóbb fog lenni, mint ha a rendezési és tagosítási ügyekre oly nagy befolyást gyakorló szakértők választását tárgyazó joguk­ban, a törvényjavaslat 14. és 15. §§-ai értelmé­ben lesznek korlátozva. Megnyugtatóbb lenne ez nézetünk szerint azért is, mert kétségtelen, hogy a szoros értelemben vett helyi talajviszonyokat közvetlenül és jól ismerő szakértők az osztályo­zásnál és becslésnél — a mi pedig a rendezési és tagosítási ügyeknél döntő befolyással bir — igazságosabb véleményt adhatnak, mint a talán képzettebb, de a helyi viszonyokkal kevésbé ismerős szakértők. A jelenben érvényben levő fenntebbi elv fenntartása mellett, a szakértők választásánál és kinevezésénél követendő eljárás, a törvényjavaslat 39. §-a értelmében adandó fel­hatalmazás alapján, rendeleti utón lenne szabá­lyozható. De ha a t. ház elfogadná is az igazságügyi bizottság által szövegezett törvényjavaslat 14. és 15. §§-nak rendelkezését s illetve elvben helye­selné is azt, hogy állandó szakértők alkalmaz­tassanak: ezen esetben is a 14-ik §. helyett a következően szövegezett szakasz felvételét indít­ványozzuk: 14. §. „A birtokrendezési és tago­sítási ügyekben leendő alkalmaztatás végett, min­den királyi törvényszék saját területére, tekintet­tel a vidék földbirtokosainak a 154k §. szerinti érdekek csoportjaira, gazdasági, illetőleg erdé­szeti, gyakorlati ismeretekkel biró, feddhetlen jellemű alkalmas egyénekből, leg-alább 30 és leg­feljebb 90 állandó gazdasági szakértőt nevez ki. A kinevezés két évre szól és minden máso­dik év végén megújítandó*. Bárha készséggel elismerjük, hogy az igaz­ságügyi kormány által beterjesztett törvényjavas­lat 10-ik szakaszának vélekedésünk szerint egé­szen tarthatatlan azon intézkedése, mely szerint az állandó szakértők az illető törvényhatóság közigazgatási bizottsága által jelöltetnének ki, a biróság által pedig csupán meghiteltetnének, némileg enyhítve lőn az igazságügyi bizottság szövegezésének azon tartalma által, mely szerint a közigazgatási bizottság az állandó szakértők jegyzékét csak javaslatba hozná, az állandó szakértők jegyzékét pedig, a javaslatba hozott egyének sorából, esetleg azok pótlása mellett, a királyi törvényszék állítaná egybe; mindazáltal mi nem tartjuk elfogadhatónak sem azt, hogy az állandó szakértők ily módon, a közigazgatási bizottság által hozassanak javaslatba, sem pedig azt, hogy a törvényszék által összeállított jegy­zék az igazságügyminister által leendő jóvá­hagyás alá legyen terjesztendő; mert ha as állandó szakértők alkalmazása elvileg elfogadtat­nék is, azoknak kinevezésébe administratiy ható­ságoknak semminemű befolyást nem vélünk engedhetőnek, azt találván helyesnek, hogy a szakértők kinevezése, a független bíróságok hatásköréhez önállóan s minden más befolyástól menten utasíttassák; a közigazgatási bizottságok­nak adni szándékolt befolyás pedig, mely eset­leg egyoldalúan lenne gyakorolható s minden­esetre félremagyarázásoknak szolgáltatna táp­anyagot — teljesen mellőztessék". Elnök: Méltóztatnak a felolvasott külön­véleményből látni, hogy a bizottság kisebbsége azon indítványt teszi, először, hogy a 14. és 15. §§-ok hagyassanak ki; ha pedig mégis el­fogadtatnának, helyettök új szövegezés volna beiktatandó. Ennek folytán kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy a 15. §. is fel­olvastassák, hogy a két §. együtt legyen tár­gyalható. (Helyeslés.) Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 15. %-t). Teleszky István: T. ház! Az igazság­ügyi bizottság által elfogadott 14. §. azon elvi disposiíiót tartalmazza, hogy a birtokrendezési ügyekben gazdászati, illetőleg erdészeti gya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom