Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-278

278. országos ülés jnnins 8. 1880, 121 hogy a jogügyi bizottság nevében ezen módosítvány ellen szót emeljek. {Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : A 12. §-hoz két módosítás adatott be. Az egyiket beadta Cozma Párthén képv. ur, mely szerint ezen szakasz középső alineájának végéről azon szavakat „kivéve a perújítást, melynek •ez ügyben helye nincs" kihagyatni nem kívánja. A másikat az igazságügyminister ur adta be s •ez a 12. §. második bekezdése helyett új szöveget ajánl. Ebben is elfordul az a passus, mely ellen Cozma képviselő ur módosítványa irányozva volt. Es én igy azt hiszem, hogy a kérdés az lesz: elfogadja-e a ház a 12. §-'t a bizottság szövege szerint? Ha ez elfogadtatik, akkor elesik mindkét módosítvány. Ha el nem fogadtatik, a második kérdés ez lesz: elíogadja-e a ház a i. §-t a bizottság szövege szerint Cozma Párthén képviselő ur módosítványával; ha ez elfogadtatik, akkor elesik az igazságügyminister ur módosítványa. A harmadik kérdés ez lesz : elfogadja-e a t. ház az igazságügyminister ur szövegét? Ha pedig ezt sem fogadná el a t. ház, fel fogom tenni azon kérdést, elfogadja-e a t. ház az igazságügyminister ur szövegét Cozma képviselő ur módosííványával. Mielőtt a kérdést, feltenném, fel fognak olvastatni a módosítványok. Beőthy Algernon jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e ezt a §-t a bizottság szövegezése szerint. (Felkiáltások: Nem !) Ennélfogva nem fogadtatik el. Méltóztatik-e a t. ház e §-t a bizottság szövegezése szerint, de Cozma Pártbén módosításával elfogadni. (Felkiáltások: Nem!) Ez sem fogadtatott el. Méltóztatik-e a t. ház e §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint az igazságügyminister ur által javasolt módosítással elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott, ennélfogva az eredeti szöveg második kikezdése és Cozma Párthén képviselő ur módosítása elesett. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 13. %-t). Pulszky Ágost: E §. alapgondolata, t. ház, tökéletesen helyes. Helyes, hogy a hitelesítő és működő mérnöki, teendők, egymástól szigorúan elválasztassanak. Helyes, ha keresztülvihető azon gondolat, hogy külön működő mérnöki osztály képeztessék, ki. Csakhogy e §. intézkedései gyakorlati foganatosításuknál más eredményre fognak vezetni. Természetes, hogy az az elv, mely e §. első felében proelamáltatik, második felében nem vitetik keresztül, mert az keresztül nem is vihető. Mert akkor, mikor a mérnökökre a tulajdonképeni aratás, a eommassátio ideje bekövetkezik, akkor a legkeresettebb mérnökök nem fogják a hitelesítő mérnöki teendőket elvállalni, hanem a működő mérnökire * fognak vállalkozni, a mi igen természetes, mert ' ezzel KÉPYH. NAPLÓ. 1878—81. XIV. KÖTET. több munka és nagyobb díjazás van egybekötve. Ezt belátták azok, a kik e §-t szövegezték és ezen u^y akartak segíteni, hogy a §. negyedik bekezdésébe egy állítólagos ideiglenes intézkedést szúrnak, a mely magában e mellett teljesen czélszertítlen. Mit állapít meg ezen §. harmadik bekezdése? Azt, hogy addig, a mig az első két kikezdésben pruclamált elv, t. i. a hitelesítő és működő mérnökök teljes elválasztása keresztül nem vihető, egyes működő mérnökök a hitelesítésre is qualificáltassanak, de ugy, hogy mérnöki karban két osztály fog Erdélyben jövőben fennállani. Ezen osztályok egyike lesz a működő és tagosító mérnöki, másika pedig a tagosító és egyszersmind hitelesítő mérnöki osztály lesz. Világos tehát, hogy két különböző qualificatióval biró osztály állíttatik fel. Es ki osztja e qualificatiót? Talán oly hatóság, a mely e tekintetben képes kellő bírálatot mondani? Nem — és itt kell leginkább csodálkoznunk — hanem az igazságügyminister osztja előlegesen egyetértve a földmívelés , ipar- és kereskedelmi ministerrel. Már valóban, t. ház, én igen sokat hallottam kifogás oltatni a magyar miaisteriumok beosztásában és ügykörében, de oly csodálatos dolgot, hogy mikor mérnök kineveztetéséről és minősítéséről van szó, hogy ezt az igazságügy és az ipar- és kereskedelmi ministerek tegyék meg, ily csodás elrendezését az ügyköröknek, a szakkérdéseknek ily megbirálását, meg vallom e házban soha sem hallottam. De azon kívül, miért bizatik az egyáltalán a ministerekre? Minő biztosítások vannak az iránt, hogy a minister képes lesz az összes erdélyi mérnökök közül néhány százat kiszemelni, a kikbe a közönség megbízhat hitelesség szempontjából, a többit pedig a jogosultságtól megfosztani! Valóban arra más indokot és magyarázatot, mint a legmerőbb hatalmi magyarázatot egyáltalán senki nem találhat. Ez oly teendő, melynek megbirálása merőben helyi és személyes ismeretek alapján lehetséges. Sem az igazságügyi, sem a kereskedelmi minister ur nem ismerhetik állásuknál fogva — bár meglehet személyiségnél fogva igen — az illetőt, nem ismerhetik azon minősítést, melylyel az erdélyi mérnökök egyáltalán bírnak, sem a bizalom, vagy bizalmatlanság azon fokát, melylyel a közönség irántuk, méltán, vagy nem méltán viseltethetik. Kinek a javaslatára fogják a kinevezést eszközölni, illetőleg a minősítést osztályozni? A javaslat nem mond erről egy szót sem. Talán a főispánokéra, vagy talán a képviselőkére? Ha igy fog történni, akkor érthető a czél, de e ezé! egyáltalán nem olyan, melyet a képviselőház egyszersmind magáénak elfogad . I hatna. Ha pedig nem ugy van a dolog, akkor 16