Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-277
ÍÍ6 277. országos ülés június 7. 1880. mébe ajánlani, hogy a bizottság tárgyalásai során minden ellenvélemény nélkül fogadta el a törvényjavaslat 23-ik szakaszát, melynek a) pontjában ez áll: „Tagosítás utján kicserélés tárgyát nem képezik: a) a község kerületében létező belső telkek és azokkal egybefüggő bekerített külbirtokok." Ez más szóval nem tesz egyebet, mint azt, hogy tagosítás alá nem es:k az, a mi a község kerületén belül fekszik; de az azon kivül eső minden telek és lakház tagosítás alá vétetik. És hogy még azt is megmutassam, hogy az igazságügyi bizottság e kérdésben nem új elvet állított fel, hanem oly előzmények alapján jár, melyeket korántsem lehet túlságos földesúri érdekeket hajhászó törekvéseknek nevezni, bátor vagyok az 1854. június 21-én kelt császári nyilt parancs 72. §-ára hivatkozni, melyben nyíltan és világosan benne foglaltatik, hogy .... „A jelenlegi birtokosoknál meghagyandók és azok részleteibe beszámítandók: a) minden belső s a helységgel határos különös használatban létező külbirtokok; b) a helységen kivül létező épületek, ha ugyanazok, kiknek ezen épületeket, vagy azon földeket, melyeken az épületek állanak, átvenniök kellene, a felállítás, vagy áttétel költségeit el nem vállalják, vagy ha az ilyes költségek azok által nem téríttetnek meg, kik az összesítést kérték." Majdnem szóról szóra ugyanily értelemben rendelkezik az 1868-iki ministeri utasítás is, azzal az eltéréssel, hogy abban még az is foglaltatik, hogy a községben létező beltelkek is gazdasági szükség esetére kicserélés alá vétethetnek. Ennélfogva a jogügyi bizottság a 23-ik szakaszban e kérdJst principialiter ugy oldotta meg, mint azt megoldani kellett, mert egyetlen hazai törvény sem létezik, mely a határban kinnlevő telkek és házak kicserélését valaha tiltotta volna. Megvallom, nem birok annyi praxissal a magyarországi birtokrendezési ügyekben, mint Pulszky t. képviselőtársam. [Élénk derültség a jobboldalon.) Ennélfogva saját tapasztalásomból nem is állíthatom, hogy Magyarországon ilyen épületek kicserélés alá jöttek volna, de annyit a törvények s szabályok átvizsgálása után állíthatok, hogy ilyen kicserélést tiltó szabály nem létezik. Én ezzel csak azt akartam igazolni, hogy midőn hozzájárultam az indítványhoz, a jogügyi bizottság megállapodásával ellentétes állást nem foglaltam el. És mivel b. Kemény Kálmán indítványa a ministeri javaslatban foglalt czélt olyan módon éri el és oly szövegben állítja elő, mely a ministeri javaslat ellen létezett aggodalmaimat megszüntette, ahhoz szívesen járulok. Csak annyit vagyok még bátor a t. ház figyelmébe ajánlani, hogy én nem tapasztaltam az ingerültségnek azon fokát, mint a minőre Pulszky képviselőtársam hivatkozott s a mely a legcsekélyebb mértékben is indokolhatná a háznak azon határozatát, mely ezen törvényjavaslat sorsát esetleg az őszi ülésszakig elodázhatná. Én részemről saját egyéni meggyőződésem alapján, tehát nem mint a bizottság előadója, annyira érettnek tartom a kérdést, hogy a fölött a t. ház minden halogatás nélkül határozhat. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A 7. szakasz után egy új szakasz inditványoztatott b. Kemény Kálmán képviselő ur által. Ezen új szakaszra nézve, két indítvány fekszik a t. ház előtt. Ez indítványok elseje e szakaszt a jogügyi bizottsághoz kívánja utasíttatni, mig a másik, melyet Gulner képviselő ur adott be, azt indítványozza, hogy e §. függőben tartassék mindaddig, mig a 23. §. fölött a. ház nem határoz. Az első indítvány nem adatott ugyan írásban be, azonban azt hiszem, hogy mivel praecedens van arra, hogy ilyen halasztó indítványokra, melyek különben a házszabályok 151. §-ában is megengedve vannak, szavazás történt a nélkül, hogy azok írásban beadattak volna, ez is szavazás alá bocsáttathatik. Nézetem szerint tehát ez elhalasztó indítványok felett kell a t. háznak előbb határozni; ha azok nem fogadtatnak el, akkor fog szavazás történni magára az új szakaszra. Mielőtt azonban a kérdést feltenném, méltóztassanak meghallgatni a beadott új szakaszt. Baross Gábor jegyző' (olvassa b. Kemény Kálmán indítványát). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e e §-t újabb tárgyalás és jelentéstétel végett a jogügyi bizottsághoz utasítani. (Igen! Nem!) Kik ezt kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem kívánja. Méltóztatnak-e e §. tárgyalását Gulner Gyula képviselő ur indítványához képest, a 23. §. tárgyalásáig függőben tartani? (Igen! Nem!) A kik ezt kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség ezt sem kívánja. Méltóztatnak-e a báró Kemény Kálmán által beadott új §-t elfogadni. (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Ennek folytán a következő szakaszok számai egygyel magasabbak lesznek. T. ház! Az idő előre haladván, a tárgyalás folytatása a holnapi ülésre halasztatik. A pénzügyi bizottság kíván jelentésekjet előterjeszteni. Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Van szerencsém a pénzügyi bizottság nevében következő jelentéseket bemutatni; és pedig 1. az állandó pénzügyi bizottság jelentését a czukor-adóról szóló 1878: XXIII. t. ez. módosításáról ; 2. az 1879. évi közösügyi költségekre a
