Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-277

! 277. országos ülés jenins 7 1S80. 107 tetésre jutna, hogy ennek folytán ezen területek a tagosítás ellenzői közé lesznek számítandók. Hallottam, hogy eddig a most érvényben levő fenntebbi törvény rendelkezése e nélkül is ugy értelmeztetett, hogy a közlegelő mindig a tagosítást kérőkhöz számíttatott. Ezt én részemről nem egészen megállható törvénymagyarázatnak tartom, de semmiesetre sem fogadhatom el azon magyarázatot, hogy a közös legelő, ha a törvény nem disponál, a tagosítás ellenzőihez számíttassák, a mint annak első felszólalásomban is kifejezést adtam. Ennélfogva azon fő érv, melylyel a különvélemény megtámadtatott, egyáltalában nem áll. Fenntartom ason állításomat is, hogy Magyarországon nem analóg a helyzet, nem analóg a törvény dispositiója, mert Magyarországon nem minden egyes földtulajdonos, hanem minden egyes közbirtokos és a volt úrbéreseknek csak absolut többsége tétethette meg a tagosítást. Az előadó ur által felolvasott 19. §-ban is csak a közbirtokosokról tétetik említés, nem pedig az egyes földtulajdonosoktól, de még világosabban szól a 10. t. ez. 6. §-ának c) pontja

ä mely megmondja, hogy a birtokrendezés és ezzel együtt a b) pont folyamányakint, a tagosítás kérésére kik jogosultak, megmondja ezt Magyarországon, hogy a földesúr s ezek között a közbirtokosok bármelyike, vagy pedig a jobbágyak nagyobb része kívánhatja. Hanem a mire t. barátom azt mondja, hogy nem fogadja el a költségelőlegezésre vonatkozó érvelésemet, bátor vagyok a t. házat arra figyelmeztetni, hogy ezen érvnek nagy súlya van — és én gondolom, hogy t. barátom elfeledte ezt — hogy Erdélyben az arányosítás kérelmezése eddig meg volt engedve minden egyes birtokosnak; kezdeményezhette az arányosítást bármely birtokos; de mert nem volt, a ki a költségeket előlegezze, ennélfogva az arányosítások nem voltak keresztül vihetők. Én részemről a magyarországi törvény azon rendelkezése ellenében, mely szerint a tagosítást minden közbirtokos kérheti, igen nagy garaníiát látok abban, hogy a ki a tagosítást kéri, egyúttal annak nagymérvű költségeit is előlegezni tartozik, mert ezt néhány holdat biró közbirtokos bizonyára nem fogja tenni. Felhozatott még, t. ház, Elekes György képviselő ur által az, hogy én nem akarok 30 holdas birtoknak annyi jogot engedni, mint 300 holdas birtoknak. Ha ez érv áll, akkor ne játszunk a szavakkal, akkor ne mondjuk, hogy mi a tagosítás provocationalis jogát egy negyed részhez kötjük, de ehhez hozzászámítunk oly birtokokat, a melyekhez igénynyel birok a, tagosítást ellenzik, hanem legyen bátorságunk és mondjuk ki, hogy Erdélyben a tagosítást mindenki feltétlenül kérheti. Ez legalább logieus lenne. De azs; mondja az előadó ur, hogy mi nem megyünk addig, a meddig a magyar törvény megy, mert egyes birtokosnak esak akkor adjuk a provocatió jogát, ha az ő birtoka a közössel együtt, a határ egy negyed részét képezi. En — éppen ezt tartom a legnagyobb hibának, mert rámutattam az első felszólalásom alkalmával és nem czáfoltatott meg senki részéről sem —• hogy ha a törvényjavaslat ezen rendelkezését elfogadjuk, akkor be fog következni azon anomália, hogy ott, a hol a közös területek még nem rendeztettek, be lehet tagosítani a határt két holddal, a hol pedig a közös terület rendezése már megtörtént, ott ha a negyedrészből esak egy D° hiányoznék is, nem lehet tagosítani. Én ily iílogicus törvényre szavazatomat nem adhatván, ajánlom a külön vélemény elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozás befejeztetvén, következik a szavazás. Az egész 6-ik §. ellen módosítás nem adatott be, hanem beadatott a 3-ik és 5-ik bekezdés ellen egy módosítás és a 6-ik bekezdés ellen különvélemény. Azt hiszem, hogy az 1-ső és 2-ik bekezdést elfogadottnak kijelenthetem. (Helyeslés.) A 3-ik bekezdést, a melyre nézve Cozma Párthén képviselő ur módosítványt adott be, fel fogom tenni különkérdésül és ha az eredeti szerkezetben elfogadtatik, akkor a módosítás elesik. Az 5-ik bekezdésnél fel fogom tenni a kérdést a szövegre és külön fogom feltenni Ugron Gábor képviselő ur indítványát, a mely beleszurást kivan és a szöveggel ellentétben nincs. A 6-ik bekezdést külön fogom feltenni a bizottság szövegezése szerint. Ha ez elfogadtatik, a különvélemény elesik. Méltóztassanak meghallgatni Cozma Párthén módosítványát a 3-ik bekezdésre nézve, megjegyezvén, hogy e módosítvány nem teljes, mert ha az elfogadtatnék, az utána következő kikezdést is módosítani kellene, a minek elfogadása esetében meg is kellene történni. B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa Cozma Párthén módosítványát). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a 3-ik bekezdést a bizottság szövegezése szerint? Kérem azon képviselő urakat, a kik a 3-ik bekezdést a bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A ház többsége elfogadja s így Cozma Párthén képviselő ur módosítványa elesik. A 4-ik bekezdés, azt hiszem, elfogadtatik, mert az ellen semmi észrevétel nem tétetett. Az 5-ik bekezdésre következik a szavazás. Mielőtt azonban a kérdést föltenném, méltóztassék meghallgatni Ugron Gábor képviselő ur módosítványát. 14*