Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-255

76 255. országos ülés május 1. 1880. tartás nélkül való eljárás mindaz, a mi zsinór- I mértékül szolgál az ipari-tulajdon mind négy ágában, a ministerium illető osztályában. Sőt többet mondok. Az illető osztály tudomásom szerint csak legújabban keletkezett, addig egy referens volt, a ki belátása szerint járt el. Az utóbbi 4 év alatt két lényeges intézkedés történt. Az egyik az, hogy legalább a szabadakra kathalogus kibocsáttatik, a másik az, hogy az árúvédjegyek közzétételére, maguk a elichéknek ismertetésére egy központi értesítő szei késztetik. Ez határozott haladás és önálló fejlődésünknek egyik csiráját képezi. Azonban ez is csak egyoldalú kormányintézkedésnek köszönhető, mert maga a törvényhozás e tekintetben szintén semmitsem tett. Most már szükséges, hogy törvényhozásilag minél előbb intézkedjünk, nemcsak azért, mert osztrák pátensek vannak e tekintetben érvényben, a mi azt hiszem, a magyar törvényhozás előtt szintén fontos ok; de szükséges ez alkotmányi, szükséges ipari és szükséges nemzetközi szempontból. Alkotmányi szempontból egyszerűen azért, mert a magyar törvényhozás nem maradhat vissza azzal a roppant haladással szemben, melyet az utóbbi fél évtized alatt a külföld e téren tett. Az utóbbi fél évtized alatt reformálta és rendszeresen szervezte az ipari tulajdon kérdését Belgium, Oroszország, Spanyolország, Németország, Amerika és Anglia. Sőt Francziaország is, a mely e tekintetben a legconservativabb és legcsökönyösebb. Ragaszkodik ugyan még a szabadalmak ügyében az 1844-ki törvényeihez, de éppen az árúvédjegyekre nézve, tehát azon kérdésben, mely most itt tárgyalás alatt van, most ott keresztül vitetett a senatusban és éppen most tárgyaltatik a képviselőházban egyik legszebben és legjobban indokolt törvényjavaslat. Ipari szempontból nem szükséges bővebben fejtegetnem, hogy mily fontossága van e tekintetben magukra az iparosokra és feltalálókra nézve, hogy ha e részben jogaik teljesen megóvatnak. De másfelől a társadalom számára is biztosíttatnak ez utón azon kincsek és találmányok, melyek különben úgyszólván elvesznek. De nemzetközi szempontból is fontos dolog ez. Most már a kérdés nemzetközivé vált. Az 1878-ki párisi congressus megérlelte azon eszmét, hogy e részben, ugy mint a távírda- és posta-ügyben nemzetközi szövetségeket kell létesíteni. Ugy tudom, hogy a franczia kormány elfogadta az eszmét, sőt már szét is küldötte a különböző kormányokhoz a meghívókat a hivatalos conferentia megtartására; ha jól vagyok értesülve, a magyar kormány is megkapta a meghívást. Mi nem zárkózhatunk el a nemzetközi érintkezéstől, mert ha saját törvényhozásunk, ha nem is rögtön, positive intézkedik, de legalább érdekeink biztosításának irányára nézve tisztába nem jön, kérdem, mily álláspontot fogunk elfoglalni részint Ausztriával, részint a külfölddel szemben ? Bátor voltam e tekintetben a t. földmívelési, ipar- és kereskedelmi minister úrral érintkezésbe lépni és megvallom, oly élénk érdekeltséggel és ügyszeretettel találkoztam nála, hogy ez azon reményre bátorított fel, hogy ez ügyet nem csak hogy felkarolja, de érdekeinket e téren érvényesítni is fogja. Mert érdekeir.k, t. ház, nemcsak ipari és nemzetközi szempontból, de még a dualismus szempontjából is veszélyeztetve vannak jelenleg; veszélyeztetve azért, mert ugy Bécsben az illető szakkörök, mint általában a külföldön feltétlenül nagy ellenszenvvel viseltetnek a legújabb kiegyezés megoldása ellenében azon tekintetben, hogy az összes szabadalmi ügyet összpontosítni szeretnék és perhorreskálják a dualismusnak e részben való érvényesülését és így a nemzetközi szerződések kötésénél, sőt korábban az utasításokra nézve, már Ausztriával szemben is érvényesítni kell e részbeli érdekeinket. De csak ugy leszünk képesek azokat érvényesíteni, ha tisztába jövünk az iránt, hogy minő különleges érdekeink vannak s mennyire érintkeznek a mi érdekeink Ausztria, valamint a többi nemzetek különleges érdekeivel. Csak ugy sikerülend ez, ha ezek iránt tisztába jövünk és igy megszilárdult álláspontot foglalunk el ugy osztrák, mint a nemzetközi viszonyokkal szemben. Én e tekintetben sem indítványt, sem javaslatot tenni nem szándékozom, hanem csak bátor voltam azért felszólalni, mert ez ideig annyira ignoráltatik ez a fontos kérdés nálunk, hogy szükségesnek tartottam a kormánynak és a háznak figyelmét e tekintetben arra felhívni, hogy e téren is tegyünk már valamit. Egyébként, t. ház, a szerződést a közgazdasági bizottság szövegezése szerint elfogadom. (Élénk helyeslés.) Baross Gábor előadó: Igen röviden csak annyit vagyok bátor e nagy érdekű előadásra felelni, hogy a bizottság is szükségesnek tartotta azt, hogy ez ügyben végre valahára törvényhozási intézkedések által bizonyos rend hozassék be és hogy pótoltassanak azon régibb szabályok, melyek ez irányban zsinórmértékül szolgálnak s melyek az 1878 : XX. t. ez. 17. czikke által szintén, mint fenntartandók mondattak ki. De ezt, t. ház, nemcsak az ipari tulajdon és a kereskedelem érdeke követeli, hanem követeli egyúttal a közönségnek érdeke is, a mely az árúvédjegyek ótalma által némileg megvédve látja érdekeit az árú eredetét, annak valódiságát illetőleg. Mindenesetre igen érdekes, más törvény-