Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-254

56 254. országos üléi április 30. 1S8«. ez egy esetben lenne szükséges; mert ha egyszer meg lesznek állapítva a szabályrendeletek, akkor természetesen sok ideig nem kell azokon változtatni, illetőleg meg lesz a minta, a mely szerint, ha kell is változtatni, a módosítások megtehetők. Ehhez képest a következő módosítványt vagyok bátor beterjeszteni. A második bekezdés igy módosittatik: „A belügyminister a felterjesztett szabályrendeleteket az igazságügyministerrel egyetértőleg megvizsgálván, az igy újólag meg nem erősített szabályrendeletek 1881. évi február hó 28-án érvényöket vesztik." Baross Gábor jegyző [olvassa a jennebbi módosítványt). Teleszky István előadó : T. ház! A határidőre nézve az én indítványom és Irányi Dániel t. képviselőtársam módosítványa köztt különbség nincs. A mi azt illeti, hogy mondassák ki ezen szakaszban, miszerint a törvényhatóságok szabályrendeletei a belügyminister által, az igazságügyministerrel egyetértőleg erősítendők meg, e tekintetben bátor vagyok rámutatni a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv 5-ik §-ára, a mely azt mondja: törvényhatósági, vagy városi szabályrendelet érvényességéhez a minister megerősítése szükséges. Jól emlékszem, hogy midőn ezen alaptörvény tárgy altatott, akkor is szóba hozatott, hogy a megerősítés a belügyminister által az igazságügyministerrel egyetértőleg tétessék, de akkor az mondatott, hogy ezt a törvényben magában nem szükséges kimondani, mert a mennyiben a szabályrendeleteknek, előbb jogi megbirálás végett az igazságügyministerhez való utasítása szükséges, az az ügykezelés körében ugy is megtörténhetik s ennélfogva magában az alaptörvényben nem mondatott ki, miszerint a szabályrendelet minden esetre az igazságügyminister által egyetértőleg erősítendő meg. Már most azt hiszem, hogy ha az igy meghozott törvény életbeléptetéséről van szó, akkor most se lehet eltérni azon általános szabálytól, a mely kötelező lesz mindenkorra, mert épp oly fontosak lesznek jövőben is a törvényhatóságok és városok szabályrendeletei, mint a minők azok most az életbeléptetéskor. Azt gondolom, ennélfogva nincs ok, miért térjünk el az általános szabálytól melyet a törvény 5. §-a megállapít. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Azok után, a miket a bizottság t. előadója elmondott, csak egy pár igen rövid szót kívánok szólni és midőn az általa elmondottakat magamévá teszem, egyúttal csak arról kívánom biztosítani az indítványozó t. képviselő urat, épp ugy, mint a t. házat, hogy minden ily természetű kérdésekben, különben is az igazságügyministeriummal egyetértőleg szokott a belügyministerium eljárni; ezen kérdésre nézve, miután szóba került, különösen is kinyilatkoztatom, hogy a szabályrendeletek megerősítése, mindenesetre az igazságügyministerrel egyetértőié^ fog történni, vagy is egy szabályrendelet sem fog a belügyministerium által megerősíttetni, a nélkül, hogy az igazságügyministeriummal közölve és annak hozzájárulása kinyerve ne lett volna. Ugyanazért azt gondolnám, hogy miután ennek e törvényben való kimondása csakugyan ellentétbe jönne magával az anyagi törvénynyel, talán méltóztatnának abban megnyugodni, hogy az eredeti szöveg megmaradjon. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! A 15. §. két pontból áll. Az első ponthoz is, a második ponthoz is van módosítvany beadva, tehát azt gondolom, hogy az első pontra is külön, a második pontra is külön kell a kérdést felteimi, a mennyiben a második pontra nézve két móclosítvány is adatott be. Az első kérdés tehát az lesz: elfogadja-e a ház a 15. §. első bekezdését a bizottság szövegezése szerint, igen, vagy nem. Ha nem fogadtatik el, a mire nézve alig lehet kétség, mert a 14. §-ban elfogadott határidővel ez első pont ellentétbe jönne, második kérdés lenne az első pontnak az előadó ur által beadott módosítvány szerinti elfogadása és azután ha ez elfogadtatik, szavazás alá kerül a második pont az eredeti szövegezés szerint és ha ez el nem fogadtatik, a következő kérdés lesz a második pontnak Teleszky István előadó ur által benyújtott módosítvány szerinti elfogadása, mint a mely módosítvány az eredeti szövegezéshez közelebb áll, azután következnék Irányi Dániel képviselő ur módosítványa, mint a mely az eredeti szövegtől távolabb áll. (Helyeslés.) Felteszem a kérdést: Elfogadj ház a 15. §. első pontját a bizottság szövegezése szerint? (Nem!) Tehát nem fogadtatik el. Elfogadja-e a ház a 15. §. első pontját az előadó ur módosítványával ? (Elfogadjuk /) A ház tehát elfogadja. A további kérdés a következő: Elfogadja-e a ház, a 15. §. második pontját a bizottság szövegezése szerint ? (Nem!) Elfogadja-e tehát a ház, a második pontot az előadó ur módosítványával? Miután e pontra nézve ellenindítvány is adatott be, kérem azon képviselő urakat, a kik a 15. §. második pontját az előadó módosítványával elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja és igy Irányi Dániel képviselő ur módosítványa elesik. Következik a 16. §. Antal Gyula jegyző (olvassa a 16., 17 „ 18. §§-czí, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 19. §í). Teleszky István előadó: T. ház! E szakaszhoz egy jelentéktelen irályi módosítványt