Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-253

42 253. országos ülés április 29. 1889. hiszem, hogy a költségvetés előterjesztéséi!él ezen iránynak kifejezést adott ezen kormány akkor, midőn ezen czímekeu nagyobb összege­ket vett fel, mint a múlt évi költségvetésben és midőn hozzájárult a képviselőházban tett azon indítványokhoz, melyek a földmívelés emelésére nagyobb összegek megszavazását hozták javas­latba s az által módot és alkalmat adtak arra, hogy e tekintetben megtörténjék az, a mit az ország óhajtott. De. t. ház, ebben is meg kell tartani a kellő mértéket és nagyobb összegek megszava­zása, mint a mennyi helyesen felhasználható, szintén nem lett volna helyes. De méltán elvárja tőlünk az ország, hogy azon egy kérdésben, mely szerintem a legfon­tosabb, t/ i. a nyersteruaények szállítására a lehető könnyebbség magadassék, a szükséges előterjesztésekés munkálatok megtétessenek.Hogy erre nézve történtek már a kormány részéről komoly és lényeges lépések, arról méltóztatnak tudomással birni. Ezen kérdések tovább fejlesz­tését a kormány ezentúl is kötelességének tartja. Hogy azonban ezen irányban tovább halad­hasson és üdvös elő!erjesztéseket tehessen és keresztülvihessen, szüksége van a képviselőház támogatására, szükséges, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslat megszavaztassák. Ezért kérem a t. házat, méltóztassék azt megszavazni. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Csanády Sándor: T. képviselőház! (Zaj! Halljuk!) Nem volt szándékom ez alkalommal felszólalni s nem is tettem volna, ha Éles Hen­rik képviselő ur pártfogásába nem veszi a jelen­legi kormány nemzetellenes törekvését, ha nem gyanúsítja az ellenzék mindkét árnyalatát, ha azon kérdést nem intézi hozzánk: minő programra alapján működünk, ha ki nem nyilatkoztatja, miszerint ő veszélyesnek tartja a közjogi ellen­zék működését. Mindenekelőtt ki kell nyilatkoz­tatnom, hogy jelenleg e képviselőházban az ellen­zéknek két árnyalata van; az egyik a közös­ügy es^ellenzék, a másik a közjogi ellenzék. És ezen megkülönböztetést kellett tennem azért, nehogy a nagy közönség tévútra vezettessék. Azt mOiidotta Éles Henrik képviselő ur, hogy minekünk nincsen programmunk. Kérdem én a képviselő úrtól: vájjon minden, e házban tett nyilatkozatunkban nem kimondottuk-e azt, miszerint mi Magyarország jogtalanul elrabolt önállóságának, függetlenségének visszaszerzésén működünk; uem kimondottuk-e mi azt, miszerint parlamentaris, — monarehicus kormányrendszer alatt élve, kívánjuk, követeljük azt, hogy szere­tett hazánk Magyarország, nemzetünk önálló hadügygyei, pénzügygyei, kereskedelemmel és külképviselettel birjon ? Mutasson fel a képviselő nr az országgyűlés naplóiból egy nyilatkozatun­kat, mely e szélső balról keletkezett, mely nem az általam elmondott programm keretében tör­tént. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A képviselő ur azon kérdést intézi hozzánk: kik azok, a kik pálezát törünk a jelenlegi kor­mány működése fölött és mi alapon tesz­szük ezt? T. képviselőház! Köztudomású dolog, mi­szerint a jelenlegi kormány tagjai, politikai téren az első lépéstől kezdve, nem ugyanazon alapon működtek, a mely alapon állanak jelenleg. Poli­kai hitehagyottak a kormány tagjai többnyire; veszem magát Tisza Kálmán ministerelnök urat. (Nagy derültség.) Azt hiszem, a ministerelnök ur nem fogja kétségbe vonni azon állításomat, mi­szerint a politikai téren való első fellépése kez­detén velem kezet fogva működött. (Nevetés.) Velem kezet fogva működött igenis Magyar­ország önállóságának, függetlenségének vissza­szerzésére ; velem együtt kezet fogva működött az egyházi téren is. Visszavarázsolom a minister­elnök ur emlékébe a patentalis korszakot, a mi­dőn a debreczeni egyházban igenis velem együtt kimondta ő is, hogy nem engedelmeskedik a király törvénytelen parancsának, (Felkiáltások jobbfelb'l : Császári) vagy császár, király nem volt. (Derültség) Az 1861-iki országgyűlésen, hiszen ön volt egyik vezére az úgynevezett határozati pártnak, szerencsés voltam én is e párt tagjai közit működhetni azon időben és tudja a t. miuisterelnök ur, hogy kimondottuk, hogy azon időben az uralkodót még arra sem méltat­juk, hogy felírással járuljunk hozzá. Az 1865-iki országgyűlésen a ministerelnök ur ugyanazon programm alapján választatta meg magát, a mely programm alapján léptem én be a képviselő­házba. Küzdöttünk folytonosan szeretett hazánk ön­állósága, függetlenségeért; együtt küzdöttünk, működtünk egész az utóbbi időkig, 1875-ig, mi­dőn a ministerelnök ur, — nem tudom, miféle kifejezést használjak — politikai hitelveinek el­árúsításával, elfogadta a közösügyes közjogi ala­pot és ezen alapon elfogadta a ministerelnöksé­get. Tehát t. képviselőház, a midőn én Éles Henrik ur felhívása következtében kötelességem­nek tartottam megismertetni a képviselőházzal, megismerteim a haza polgáraival épp ugy a köz­jogi ellenzék működését, czélját, programmját, mint megismertetni a jelenlegi kormány és pártja működését, most néhány szóval áttérek a tárgya­lás alatt levő törvényjavaslatra. Én a magam részéről, is t. képviselőház, bizalmi kérdésnek tekintem a költségvetés meg­szavazását. Azt hiszem, nem szükséges bővebben indokolnom, miért nem viseltethetem bizalommal a jelenlegi kormány irányában, (Zaj) mert egész táblázatát képes volnék bemutatni azon okoknak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom