Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-270

270. országos üléa májn* 29 1880 393 az egyik, a mit megjegyezni kötelességemnek tartottanu Áz ellen, hogy a t. képviselő ur most előbbi beszédének élét módosítja, a mely akkor Sáros­megye tiszti kara ellen látszott intézve lenni, habár elhiszem, hogy ez nem volt intentiója, ki­fogásom nem lehet, sőt nagyon örülök rajta, hogy e tekintetben Sárosraegye tiszti kara a vád alól felmentetik. De a mi már magát a dolog lényegét illeti, bocsásson meg nekem az előttem szólott két kép­viselő ur, a kivándorlást megakadályozni annyi­ban, hogy azok, a kiknek itt teljesítendő kötele­zettségeik vannak, ne vándoroljanak ki, másod­szor és főleg, hogy a lakosok az ügynököktől félre ne vezettessenek: joga és kötelessége a kormánynak. De méltóztassanak azt is meg­engedni, hogy ezen kötelesség teljesítése, hacsak a Magyarországból való kilépést egyszerűen megtiltani nem akarjuk, előzetes kihallgatás nél­kül, majdnem lehetetlen; mert utoljára is a ki­nek itt teljesítendő kötelességei vannak, az nem fogja azzal kérni az útlevelet — ha ugyan kér — hogy ki akar vándorolni, hanem azzal, hogy kenyérkereset végett akar más megyébe, vagy Galicziába — vagy nem tudom, hogy hová, menni — és midőn egyszer oda ment, miután ma már körülbelül az egész világot be lehet út­levél nélkül utazni, ha éppen kedve tartja, elmegy Amerikába és azután őt sem a magyar megyei, sem pedig a magyar állami közegnek erővel, hatalommal megfogni nem lehet. A mi a kikötőket illeti, már a múltkor volt szerencsém jelezni, hogy Hamburg lévén azon hely, a honnan a legnagyobb mértékben szoktak kivándorolni, az oda való magyar-osztrák ágenst megkerestem, hogy a mennyire lehetséges, ki­sérje figyelemmel ezen kivándorlókat és még az utolsó perczben is világosítsa fel őket, hogy Amerikában nem az a munka nélküli Eldorádó vár rájuk, a melyet talán sokan képzelnek — és ha lesznek közttük olyanok, a kik hazájukba visszatérni szándékoznak, azoknak útiköltségét fizesse meg. (Helyeslés.) Ezt az intézkedést t. ház, már hónapokkal ezelőtt megtettem. De méltóztassanak megbocsátani, a mai idő­ben oly nemzetközi szerződéseket kötni, hogy a Hamburgba, vagy Amerikába, kellő passus, vagy magyar hatósági engedély nélkül kivándo­rolt embert, hatósági szóra erővel, akarata elle­nére visszaküldeni lehessen, teljes lehetetlenség. Erre, t. ház, nem is lehet törekedni, mert ha ily szerződés kötésére törekednék a magyar kormány, elveszthetné ugyan az európai művelt kormányok előtt renomméját, de czélt nem érne ; mert azok ilyenre sohasem fognak ráállani. Én tehát, t. ház, ismétlem, a feladatnak azt KÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. XIII. KÖTET. tartom, felvilágosítani mindenkit mentől szélesebb körben — s hogy erre nézve intézkedtem már hónapokkal ezelőtt, volt szerencsém a múltkor előadni, —- továbbá kötelességnek tartom a hatóságok részéről, hogy ha positive megtudják, hogy vannak olyanok, a kik nem jogosultak a kivándorlásra, mert nem teljesítették otthon köte­lességüket és ezek kivándorolui akarnak, ezt megakadályozzák; harmadszor, hogy legnagyobb felügyelettel legyenek arra, hogy a kivándor­lásra a szegény, értelmetlenebb emberek csáb­igéretekkel ne Ösztönöztessenek és — ha kapnak olyanokat, a kik ezen ösztönzést teljesítik, kik ebből üzletet csinálnak, azok ellenében hatósági­lag és ha csalási szándék mutatkoznék, a biró­' ságok utján járjanak el. Ez mind megtörtént, nem most, nem az interpellátió óta, de hónapokkal azelőtt. És hozzá kell tennem még azt is, hogy valahányszor akár Hamburgból, akár Liverpoolból, akár még előbb útközben jött jelentés, hogy ott kivándorlási szándékkal odáig eljutott, pénzükből kifogyott, haza jönni vágyó emberek vannak, mindannyinak útiköltséget utalványoztam. (Helyeslés.) Azt gondolom, t. ház, hogy alig lehetne egyebet tenni, mint ezen eljárást folytatni és utána nézni, hogy azon közegek, melyeknek a végrehajtás kötelességük, ez irányban a teendő­ket pontosan és lelkiismeretesen teljesítsék. Éppen ezért, mert a kérvényi bizottság javaslata ebből indul ki, éppen ezért, mert a kérvényi bizottság javaslata ugyanezen az irányban, me­lyet már a múltkor az interpellátióra adott felele­temben jelezni szerencsém volt, az eljárás folyta­tás't ajánlja és a mely javaslat utoljára rá­mutat arra, hogy esetleg törvényhozási intézke­dés, ha kell provocáltassék: én a magam részé­ről is elfogadom a bizottság javaslatát, de ismé­telem, hogy oly rendszabályok létesítését, me­lyeknél fogva Magyarországból kivándorolni ne lehessen, vagy oly nemzetközi szerződések köté­sét, melyeknél fogva Hamburgból, vagy Liver­poolból, vagy Amerikából az illetőket a mi ked­vünkért haza küldjék: ezt a lehetőségek közzé tartozónak nem tekinthetem s azért ezt ígérni képes nem vagyok. (Helyeslés.) Helfy Ignácz: T. ház ! En azt igen helyes­nek tartom Sárosmegye hatóságának részéről, hogy a törvényhozás figyelmét e fontos tárgyra felhívta. Én értem, hogy a kérvényi bizottság komolyan foglalkozott a tárgygyal; de másrész­ről azt hiszem, hogy nagyon óvatosan kell el­járni akkor, midőn ezen ügyben a kormánynak utasításokat adunk. Megvallom, hogy az, a mit a t. ministereínök ur kétszer tett jelentése szerint eddig cselekedett, szerintem teljesen elegendő, megfelel annak, a mit a kormány administrativ aton a maga körében tehetett és tenni is tar­50

Next

/
Oldalképek
Tartalom