Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-268
268. országos ülés május 26. 1880. 351 {Helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás a baloldalon.) Igenis, mert a mely országban azt látnák a részvényesek, hogy a részvények többsége stján, az egyes jó hitelű külföldi részvényes érdekei megsérthetők, semmibe vehetők: azon országnak nem volna hitele s nem is érdemelne hitelt. (Helyeslés a jobboldalon. Nyugtalanság a baloldalon.) Nem csodálkozom azon, ha némely képviselő urak fejőket rázzák, de bocsássanak meg: azok, a kik ezt teszik, nem ismerik a hitel követelményeit s nem ismerik, hogy ily ügyekben mennyire óvakodni kell — szemben az egyes részvényes érdekével, — az állami, vagy törvényhozói teljhatalomnak érvényesítésétől. (Tetszés a, jobboldalon.) De, mondom, minthogy azon kérdés, melyről most szó van, nem ilyen természetű, igenis, támaszkodva arra, hogy az államkormány az actiák birtoka folytán remélhetőleg keresztül fogja a közgyűlés által vitetni, a mit elfogadhatónak tart: ha elesik a pénzügyi bizottság javaslata, ismétlem, hajlandó vagyok Hegedű? Sándor képviselő ur indítványát elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A szőnyegen lévő tárgyhoz többen lévén feljegyezve, az e felett folytatandó tanácskozás a pénteki ülés napirendjére tűzetik ki. T. ház! Elérkezett az idő, a midőn a szabályok értelmében az interpellátiók teendők meg. Mielőtt azonban Bakay Nándor képviselő ur interpellátióját megtenné, felkérem Miklós István képviselő urat, mint az összeférhetlenségi bizottságnak megválasztott tagját, hogy a szabályok szerint előirt esküt tegye le. (Megtörténik.) Baross Gábor jegyző (olvassa ah esküformát, melyet Miklós Gyula képviselő utána mond). Elnök: Mielőtt Bakay képviselő ur előterjesztené interpellátióját, méltóztassék a tisztelt háznak a pénteki ülés napirendje iránt intézkedni. Részemről bátor vagyok a pénteki ülés napirendje iránt javaslatba hozni, hogy a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat után vétessék fel az igazságügyi bizottság jelentése a- gőzmalmokról szóló törvényjavaslat tárgyában; ezután a ? hatóságok és közhivatalnokok által kiállított okiratok hitelesítése tárgyában a német birodalommal 1880. évi február 25-én kötött szerződésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatik elfogadni ezen javaslatot? (El fogadjuk.) Ezek lesznek tehát a pénteki napirend tárgyai. Hegedűs képviselő ur indítványának kinyo matásáról akként fogok intézkedni, hogy az még holnap kiosztassék. Most kérem Bakay Nándor képviselő urat, méltóztassék megtenni interpellátióját. Bakay Nándor: T. ház! Megvallom, némi megilletődéssel szólalok fel ma, interpellátióm előterjesztésénéi. Megilletődéssel azért, mert be kell ismernem, hogy Szegeddel e ház igen sokat foglalkozott és a t. ház becses figyelmét én magam is néhányszor vettem igénybe. De fájdalom, midőn ezeket mentségül kénytelen voltam előre bocsátani, azt is kénytelen vagyok hozzá tenni, hogy nem utolszor leszek bátor a í. ház becses figyelmét Szeged érdekében kikérni, látván azon körülményeket, melyek ott nagy mértékben és folyton és mindinkább bonyolulnak. Adja a jó ég, hogy ne kelljen ezt — ha addig a képviselőház igen t. tagjainak türelme nem fáradna, én nekem legközelebb ismét oly alakban megtennem, a mely alakban eddig kerültem és ma kénytelen vagyok megtenni. T. ház! Midőn a királyi biztosi intézményéről szóló törvény megalkottatott, akkor ez oldalról mélyen éreztük azt, hogy mennyi igazsága van azon közmondásnak, hogy a hatalom olyan, mint a szeszes ital, hogy a ki azt élvezi, minél inkább élvezi, annál többet kíván belőle. Nem akarom mai interpellátióm élét a királyi biztos személye ellen fordítani, de mégis az ő környezetében kifejlett hatalmi tendentiák ellen vagyok kénytelen kérdéssel a belügymiuister úrhoz fordulni. T. ház! A kisajátítási tényekre vagyok kénytelen a ház kiváló figyelmét felhívni. Az ottani kisajátítási tények, minthogy a kisajátítások tömegesek, elismerem, hogy az azzal megbízott közegeknek nem csekésy feladatot nyújtanak. De midőn elismerésemet előrebocsátom, hozzá kell tennem, hogy bár a kisajátítási tények magukban is, bármennyire humánus legyen a törvény, szigorúak s ha még szigorúbban is alkalmaztatnak, akkor elviselhetlenekké válnak. Szeged város polgárai eddig tanújelét adták annak, hogy ők a kormány intézkedései iráni elismerők. Azonban, a mint a kisajátítások megkezdettek, csakhamar feltűnt az, hogy Szeged polgárai mindezen elismerésök daczára, kénytelenek a kir. biztos ellen a közgyűléshez felfolyamodni. A közgyűlés ennek következtében egy loyalis határozatot hozott s azt felterjesztette a kir. biztoshoz, a ki a felterjesztést minden bővebb indokolás nélkül egyszerűen visszautasította. Ugyanazon időben történt ez, midőn a király Magyarországon járt. Szeged város kö zönsége látván, hogy a közgyűlés által kifejteti törekvései hajótörést szenvednek, a királyhoz akart küldöttség által fordulni. Én, mielőtt ez megtörtént volna, ugy a miaister urnái, mint a
