Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-268

338 268. országos öléi „Törvényjavaslat a tiszavidéki vasút megválta- I sáról és az ennek kapcsán teendő intézkedé­sekről." Mi, például — s nagyon sokan vagyunk, kik azt hisszük, hogy itt csakugyan semmi más intéz­kedésre nincs szükség, mint tisztán a tiszai vasút államivá tételére. Ez által tehát a ház mintegy előre engagirozza magát. Én tehát ragaszkodom azon tárgyalási módo­zathoz, melyet Liehíenstein József képviselő ur szerintem igen helyesen javasol. Nem is szólnék hozzá most a tárgyhoz, ha Boros Béni képviselő ur meg nem előzött volna. T. képviselőtársam csodálkozását fejezte ki a törvényjavaslat és a szerződés sok pontja felett; meghallom, hogy igensok csodálkozásában magam is osztozom; én is igen sok csodálkozni valót talá­lok a törvényjavaslatban, de engedje meg a kép­viselő ur, hogy csodálkozásomat tovább vigyem és én 8 iránta fejezzem ki csodálkozásomat. (Hall­juk ! Halljuk!) Minapi beszédében kijelentettea képviselő ur, hogy ő teljesen függetlenül szól, mert nem tartozik semmi párthoz a házban. — Hát én azt tapasztalom, hogy fájdalom, még saját pártjához sem tartozik, (Halljuk! Derültség a szélső baloldalon) mert igen jó] emlékszem, hogy két évvel ez előtt együtt küzdöttünk t. képviselő­társammal azon theoria mellett és sürgettük a kormányt, hogy a tiszavidéki vasutat mentől előbb államivá tegye. A képviselő ur akkor velem volt. Akkor is megvoltak azon feltételek, akkor is lehetett volna azt mondani, hogy várjunk 70 évig-, akkor úgyis az állam kezébe fog jutni. A képviselő ur akkor ezen theoriát nevetséges­nek tartotta volna, mert mind a ketten meg­voltunk győződve, a mint hogy én meg vagyok győződve ma is arról, hogy, — nem tekintve azon általános elvet, a mely ma csaknem egész Európában irányadó, hogy t. i. az államok érdebében van a közlekedési eszközöknek minél inkább állami kézbe összepontosítása, —• nálunk speciális államérdek parancsolja ezt, mert ezen csoportosítás nélkül, a magyar állami vasutak nem is vasutak, e tekintetben a képviselő ur akkor^ velem egy nézeten volt. Es ma, midőn a kormány e tekintetben igazat ad nekünk, mert hiszen nem szándéko­zik egyebet tenni ez irányban, mint teljesíteni azt, a mit a törvényhozás több izben sürgetett: akkor én nem tudok szemrehányást tenni a kormánynak még most sem, midőn oly törvény­javaslattal állunk szemben, a melyben oly kétes é s homályos tételek vannak, melyek, azt hiszem, nem kedves, de örök emlékét fogják képezni a jelen kabinetnek. (Ugy van! ügy van! a szélső balon.) Mindig külön kell választani a roszat a jótól; e javsalatban sokat látok mindkettőből s május 26. 1-SO. remélem, hogy a ház bölcsesége a rosszat ki fogja küszöbölni, de nem járulhatok ahhoz, hogy a ház ne fogadja el, mi jó, t. i. hogy a tisza­vidéki vasút államivá tétessék; mert én ezt is jónak látom és azért elfogadom, természe­tesen ugy, hogy mi a törvényjavaslatban rósz, az belőle kiküszöböltessék. Ennyit voltam bátor kijelenteni. Általános­ságban a törvényjavaslatot elfogadom a részletes tárgyalás alapjául. Boros Béni • T. ház! Szavaim félremagya­ráztatása miatt kívánok felszólalni. Helfy t. kép­viselőtársam igen különös világításban akar enge­met feltüntetni az által, hogy azt, a mit most mondottam, ellentétbe helyezi azzal, a mit 2 év előtt állítottam e kérdésre nézve. A t. képviselő ur teljesen félre méltóztatott érteni beszédemet, mert én egész beszédemben azon előzményből indultam ki, hogy az államnak a tiszai vasút üzletét azonnal át kell vennie, sőt, hogy mái­két évvel ez előtt át kellett volna vennie, mert ha az üzletet valóban átveszi, e vasuttarifa politikájára döntőleg hathatott volna. A czél tehát nálam is mindig ugyanaz és csak az eljárásra vonatkozólag van azon eltérő nézetem, hogy én pénzügyi szempontból keltem ki a vég­leges megvétel ellen, mert nem tartom szüksé­gesnek azt, hogy készpénzzel vegyünk meg egy vasutat, melyet más egyszerűbb módon is bir­tokba vehetünk. Hegedűs Sándor: T. ház! Miután fel­szólittóttunk, hogy általánosságban is jelezzük álláspontunkat, minthogy a részletekre nézve igen lényeges indítványom van, bátor vagyok azt előre jelezni, másfelől pedig röviden kije­lenteni, hogy a törvényjavaslatot általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, azért, mert oly alapon történik a megváltás, mely az államra nézve előnyös , és vasúti politikánk érdekében oly vasút vétetik meg az állam által, mely eddig, mig az államvasút testébe fel nem vétetett, tarifapolitikánknak egyik akadályát képezte. Csak a tárgyalás sorrendjére nézve vagyok bátor megjegyezni, hogy én leghelye­sebbnek tartom egyfelől azt, mit a t. pénzügy­minister ur jelzett, t. i. hogy a törvényjavaslat tárgyaltassék, másfelől pedig, annyiban Lichten­stein képviselőtársamnak tökéletesen igaza van, hogy már a czímben vannak olyan intézkedé­sekre való utalások, melyek igen lényegesek és a törvényjavaslat elvi álláspontjával összeftigge­nak és azt hiszem, hogy a t. képviselő ur bele­egyezik, hogy ne a czímnél vitattassanäk meg ezen érdemleges intézkedések, hanem a czímet hagyjuk függőben és az érdemleges intézkedések szakaszról szakaszra vitattassanäk meg. így aztán képes lesz mindenki elfogulatlanul szavazni ugy a czímre, | mint az egyes szakaszokra s egyszersmind a

Next

/
Oldalképek
Tartalom