Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-267
287. országos ülés Május 24, 1S86. 817 csatlakoznám ily határozati javaslathoz; de hogy mindezen kérdések tárgyalhatók legyenek, az nem a kormánytól, hanem a képviselőháztól függ* Ha a költségvetési vitát ismét a jövő tavaszig el fogjuk húzni, akkor akárhány javaslat lehet a ház előtt, az tárgyalható nem lesz; ha nem húzódik el a költségvetési vita ismét oly hosszúra, akkor természetesen idő akad ezekre is és megsürgetni a kormány javaslatait és tárgyalás alá venni mindig módjában és erejében van a képviselőháznak. Azonban Mocsáry, t. képviselőtársam nem elégedett meg ezzel. 0 két fő princípiumot mondott ki, melyek az iparügyet érdeklik és — elismerem — nagy fontosságúak. Megvallom, Ráth Károly képviselő ur helyében bizonyos irigységgel viseltetném Mocsáry t. képviselőtársam iránt, mert ráismernék azon sok fáradsággal előhozott elvekre, melyeket Ráth Károly képviselőtársam folytonosan ugy gyártott, hogy mindig azon gyanúban voltam, hogy azért nevezi magát Ráth Károly „a gyárosnak". (Derültség a jobboldalon. ) Ezt a két eszmét, a kötelező társulás és a szakmány-munka eszméjét utasításképen akarja adni a kormánynak Mocsáry t. képviselőtársam. Hát, t. képviselőház, ez a kérdés a legvitásabb és — valljuk meg őszintén — egyszersmind a legfontosabb. De abban a sajátságos helyzetben van ezen kérdésekkel szemben az ember, hogy, ha eltekintünk is a külföld tapasztalataitól, a hol ezekre sehol rámenni nem mertek, habár reactionarius kormányaik vannak és azokból indultak ki ezen eszmék, ha eltekintünk is ezektől, magok a kérdések olyanok, hogy principialiter addig el nem dönthetők, mig az ember részleteikkel tisztában nincsen. Ritka dolog, de itt agy van. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy mondjuk ki a kötelező társulás eszméjét. Hát kérem alássan, az ä kérdés, milyen hatáskörrel bír, milyen elemek vonatnak bele és miféle végrehajtó közegek, miféle sanctióvai vannak, mert ezen fordul meg az egész. Lehet a kötelező társulást kimondani igen ártatlau dolgokra. Nem vitatom és részletekbe nem bocsátkozom. Lehet ilyen szűk korlátok köztt a kötelező társulást kimondani, de még igy is nem csak a mi részünkről, laikusok, lateinerek részéről, de még az iparosok részéről is felszólalások történtek, hogy most az iparágak összefonottak, hogy egyes mesteremberek különféle dolgot végeznek. Most ezen társulást kötelezővé tenni, azt tenné, hogy egyes mesterember három, négy ipartársulatban lenne köteles tag lenni és e tagsági dijat mindenütt fizetni, a mi pedig sokakra talán egyirányban is sok. De másfelől igen kényes kérdés is, mert ki viszi azt keresztül? Hatóságilag fog keresztülvitetni? — most Németországban emlegetik, — avagy az iparosok által? Milyen sanctióvai? Mindezeket tanácskozás után részletesen ki lehetne fejteni, de igy, alapos megvitatás nélkül elvileg kimondani, igen nagy merészség lenne. De vegyük a másik kérdést, — csak indokolni akarom álláspontomat — vegyük a szakképzettség bizonyítását. Ezt igy kimondani könynyü, de gyakorlatilag alkalmazni szerfelett nehéz. Próbálta ezt a Il-ik iparoscongressus után a memorandum is, melyet Ráth Károly t. képviselő ur beadott, de megvallom, hogy ha e kérdés részletes tárgyalásába bele jönnénk, meglátnók, érdekösszeütközéseket idézne elő az és milyen nehézségekbe ütköznék, ha elhatároztatnék, mert az a fő kérdés, hogy a szakképzettség alatt mit értünk, mert az iparosok, a post hoc, ergo propter hoc elvénél fogva, örökösen visszavágynak a czéhrendszerhez. Meg kellene csinálni a remeklést, tehát a czéhrendszer in optima forma kell, hogy érvényesüljön. Én nem mondom, hogy tegyük ezt, vagy hogy ne tegyük amazt, de hogy tanácskozni kell felette és pedig nem egyoldalú memorandum alapján, hanem szakemberek tanácsai alapján, azt hiszem, hogy az is kitűnik. (Helyeslés jobbfelöl.) T. ház! A többi kérdésre nem szándékozom kiterjeszkedni, én azt hiszem, hogy ha Ráth Károly t. képviselőtársam, valamint Mocsáry Lajos t. képviselőtársam elfogulatlanul és egészen az Ugy érdekében, minden melléktekintetektől eltekintve, a minthogy meg is vagyok győződve erről, veszik fontolóra azon határozati javaslatokat, a melyeket beadni méltóztattak, akkor meg fognak győződni arról, hogy tulaj donképen a közgazdasági bizottság álláspontjával megegyeznek abban, a mi kivihető és a jövőre nézve praejudiciumot nem képez; és a miben eltérnek, azok egyszerűen praejudiciumot képeznének a kérdések szakszerű megvitatására és szakszerű megoldására. Minthogy pedig én ezt nem akarom, azért nem fogadhatom el a benyújtott határozati javaslatokat, hanem pártolom a közgazdasági bizottság véleményét. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Orbán Balázs : T. ház! Alig van törvényhozásunknak fontosabb és sürgősebb teendője az iparos viszonyok rendezésénél. E téren minden elmulasztott év, mondhatnám minden elmulasztott hónap helyrepótolhatlan veszteségeket von maga után s iparos osztályunk szétzüllését eredményezi. Minden előrehaladott ország hatalma és gazdagságának egyik főtényezőjét, mondhatnók nagyságának talpkövét a polgári osztály képezi; ez idézi elő' az országok vagyonosságát; ez adja az értelmiség zömét. A rnilliókeztí ipar dolgozza