Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-265

265. országos ülés május 21. 1S80. 305 barátom is felemlíté* — soha nem voltak annyira gazdátlanul, mint jelenleg az í> ministeriumában, soha ipari firma alatt oly merőn gouvernemen­tális korteskedés nem űzetett és soha az iparos­osztály, de hozzá tehetem a kereskedői kar is, oly idegennek nem érezte magát az ügyeit in­téző kormány irányában, mint jelenleg. Vagy mondhat nekem a t. miníster ur akár egyetlen esetet is, hogy ő személyes érintkezésre méltatta volna azon szakköröket, melyeket nem a hivatalos proteetió korteskapcsai kötik az ő bureaux-ihoz ? Pedig csak igy győződhetnék meg arról, hogy körülötte ellenfeleket látnak az iparosság független szakközegeiben és bizalmi képviselőiben és ellenzékeskedést minden füg­getlen véleménynyilvánításban, a helyett, hogy iparkodnának a független társadalmi mozgalmakat saját kormányzati feladatuk érdekében haszno­sítani. Szlávy, gróf Zichy, báró Simonyi minis­tersége, Fest, Horn államtitkársága alatt a poli­tikai pártellentétek bizonyára nem voltak kevésbé élesek , mint jelenleg és mégis bizalommal, rokonszenvvel viseltetett az iparos világ ügyei­nek intézői iránt, ha nem is éppen nagy várako­zásokat fűzött hatáskörűkhez, — mig jelenleg a bizalmatlanság és elidegenedés annál nagyobb, mivel a minister ur, ki maga sem vindicál ma­gának csak némi elméleti és gyakorlati tájéko­zottságot is az iparrendezés szövevényes kérdé­seiben, éppen azok kezéből vette ki a ressort vezetését, a kik hosszabb időn át szakszerűles: foglalkoztak a minden oldalról sürgetett reform­kérdésekkel és a mellett elég szerencsétlenek, hogy irántuk az érdekelt körök bizalommal és személyes rokonszenvvel is viseltetnek. Mély sajnálatomra,, t. ház, a t. minister urnak soha kétségbe nem vont jóakarata és tanulmányozási buzgalma ily körülmények köztt nem nyújt elegendő garantiát arra nézve, hogy ő sürgősen kezébe fogja venni azon ügyeket, melyeket több izben a philloxeránál jóval alá­rendeltebb fontosságúaknak nyilvánított, jóllehet e kérdések mindenkor Bismark herczeg kiváló gondozásának tárgyát képezték és ugy a német­országi, mint osztrák parlamenteket, kormányo­kat éppen jelenleg, nagy apparátus mozgásba hozatala mellett, foglalkoztatják. A t. minister urat, ki oly nagy respectussal viseltetik a mi 1872-ki ipartörvényeink iránt és oly nehezen határozza el magát hozzá nyúlni, talán megnyugtatólag figyelmeztethetem arra, hogy az 1869-ki norddeutsche Gewerbeordnung, melynek a mi törvényünk nagyrészt hű — szó­szerinti másolatát képezi, azóta már kétszer is — 1876-ban és 1878-ban— revideáltatott s most újabb lényeges változásokat fog szenvedni. Ha az eredeti, a minta-törvény saját hazájában any­nyira gyarlónak bizonyult, mily destructiv ha­KÉPYH. NAPLÓ. 1878—81. XIII. KÖTET. fással lehetett az átültetett copia minálunk, egé­szen idegen, előkészületlen viszonyokra alkal­makra ? A mit kérek a t. háztól, az nem prae­judieál a ministeri executivának és felelősségnek. Kérem pedig azt, hogy utasítsa a kormányt az ipartörvény és keresk. kamarai törvény revisióján kivttl, javaslatok beterjesztésére az iparos szak­oktatás szervezésének, a vásárügy, végre a házalás és vándor-raktár üzlet szabályozásának tárgyában. Mindez irányban felesleges volna bármely általánosságban tartott indokolás is azok után, a mik az országos iparosgyülés kér­vényében foglaltatnak és azon közvetlen tapasz­talatokkal szemben, melyeket bizonyára a t. ház legtöbb tagjainak a szóban lévő káros viszonyok tekintetében tenni alkalma volt. Ha a kormánynak, a mi felett nem kétel­kedem, komoly szándéka az iparügyi enquetet mielébb megtartani, nem fogja ellenezhetni a bizottsági javaslatnak kért kibővítését; és ha a t. ház épp úgy súlyt fektet arra, mint a közgaz­dasági bizottság, hogy „a hazai iparosok elvégre lássák jogosult érdekeiknek méltánylását" — méltányos figyelemben fogja részesíteni a hatá­rozati javaslatot, melyet ezennel van szerencsém beterjeszteni. [Élénk helyeslés balfelöl) Antal Gyula jegyző {olvassa): „Határozati javaslat. A közgazdasági bizott­ság jelentése tudomásul vétetvén, a II. országos iparosgyülés kérvénye, valamint az erre vonat­kozó többi kérvények és feliratok felhasználás és szorgos figyelembevétel végett a ministerium­nak kiadatnak oly utasítással, hogy oly időben, miszerint az illető előterjesztések még a jövő ülésszak alatt tárgyalhatók legyenek, javasla­tokat terjesszen a ház elé: 1. az 1868: VI. t. ez. (keresk. és ipar­kamarák) és az 1872: VIII. t. ez. (ipartörvény) módosítása iránt; továbbá 2. az alsóbb fokú iparos szakoktatás or­szágos szervezése, 3. a vásárügy rendezése, 4. a házalást, továbbá a vándorraktár- és rokonüzletek szabályozása tárgyában. Benyújtják: Ráth Károly, Domahidy István, Szilágyi Dezső, Szontagh Pál (gömöri), Licbten­stein József, Gulner Gyula, Mandel Pál, Dezsewffy Kálmán, Hedry Ernő, Halász Bálint, Lukács Béla, Hazay Ernő, Grrünwald Béla, Veszter Imre, Királyi Pál, b. Bánhidy Béla, Csapó Kálmán, Tomcsányi László, Ghorin Ferencz, Gaál Jenő (pécskai), Kubinyi Árpád. Elnök: Azt hiszem t. ház, hogy az idő előrehaladott volta folytán a tanácskozást ma félbeszakíthatjuk. (Helyeslés.) Ennélfogva a ta­nácskozás félbeszakittatik és a pénzügyi bizott­ság előadói fognak némely előterjesztést be­nyújtani. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom