Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-252

252. országos ülés április 28. 1810. §5 hiszen az egész ország panaszkodik, — hogy az országban a közigazgatás czíme alatt elköve­tett zaklatások irtózatos száma ellenében, csak­ugyan orvoslást áhít már az ország közöngége. (Ügy van! balfelbl.) A mi zaklatások elkövet­tetnek, pl. az adóügyi közigazgatás terén, a mik elkövettetnek (Igaz! Igaz! balfelbl) egyéb min­denféle téren, az általános rendőrség terén, ezen zaklatások ellenében valóban már ideje volna annak, hogy valami orvosszer, valami független biróság, valami tisztességes eljárás­ról legyen már gondoskodva; ez az ország óhajtása, ez az ország várakozása. És mikor az ország ennek legnagyobb szükségét érzi, mikor legjobban áhítja azt, akkor előáll az igazság nevében az igazságügyminister és azon a téren is, a hol még eddig tiszteségesen, vagy úgy a hogy, megélt a társadalom, a bűntények és a kihágások terén, a hol némi eljárás volt a társas bíróságoknál, némi garaiitiája volt, most az igazság nevében azt is tönkre teszi a minis­ter ur talán több évre, talán beláthatlan időre. Bocsánatot kérek, ha azt mondom, hogy hisz az ország megszokta, hogy ez a kabinet csak csalódással tartja az országot, (Helyeslés a szélső balon) nem csoda, ha ahhoz már hozzá szokott, de ha a minister urnak igazsága van, hogy három egymásután következő nemzedék megél­hette, négy vagy legalább három törvénykönyv nek életbe léptetését és megszüntetését és Magyar­országon még sem dőlt össze a rend és a személyes 4 szabadság biztosítékai még sem rob­bantak szét, akkor én azt hiszem, hogy ez a büntető törvénykönyv is várhat még pár évig, addig t. i, mig a büntető eljárás elkészül, inig Magyarország törvényhozása legalább megmér­legelheti azt, hogy azzal a büntető törvénykönyv­vel a személyes szabadság mit nyer, vagy mit fog veszteni. Én azonban azt mondom, hogy ezzel fog veszíteni {ügy van! a szélső balon) Magyarország igazságügyi renomméja és fog veszíteni a t. minister ur is, legyen arról meg­győződve. Kérem a t. házat, méltóztassék hatá­rozati javaslatomat elfogadni. (Elénk helyeslés a bal- és szélsŐ ¥ balon.) Pauler Tivadar igazságügyminister: Csak röviden akarok felelni, í. képviselőház, annak, a ki multamra hivatkozott és azt állí­totta, hogy én elvileg a polgári szabadság ta­nait, elveit védelmeztem, most pedig gyakorlati­lag azon iránytól eltértem. Midőn ezen büntető törvénykönyv a büntető eljárás előtt életbe lép­tettetik, én azt hiszem, hogy ez által nemcsak annyiban teszek szolgálatot a polgári szabad­ságnak, a mennyiben — miután a bűntettek, vétségek és kihágások köre szigorúan szabályoz­talak, — nem fordulhat elő azon eset, hogy egyes polgárok oly cselekményekért büntettes­KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XIII. KöTRT. senek, a melyek talán a bűntettek sorába nem tartoznak és véget vetek a biró bölcs belátása szerinti eljárásnak, hanem egyszersmind életbe léptetni törekszem azon intézkedéseket, a melyek a személyes szabadságnak megsértésére ezen büntető törvénykönyben vonatkoznak, megfenyítik azon hivatalnokot, a ki hivatalbeli visszaélést követ el, az, a ki valakit elegendő ok nélkül le­tartóztat, az a ki a letartóztatásról tudomással bírván azt fel nem jelenti, ugy hogy én bátran kimondhatom, miszerint a polgárok személyes szabadsága sokkal nagyobb mértékben biztosít­tatik, mint volt eddig biztosítva. (Helyeslés jobbfelÖl.) Miután több rendbeli büntető körvénykönyv van területünkön, az előadónak kellett arra reflectálni, mert a polgárok nagy része azon törvénykönyvek uralma alatt áll. Hogy a bűnvádi eljárás el nem készült, annak nem én vagyok az oka. Régebben történt már ez irányban a meg­bízatás. Most azonban készen van és csak né­hány fejezet hiányzik abból. Ezeket akartam megjegyezni és még csak azt említem fel Szilágyi képviselő urnak azon kérdésére, szándékozom-e valamit tenni, aziránt, hogy a járásbh'ák eljárása oly módon szabályoz­tassék, hogy a lehető visszaéléseknek eleje vétessék, hogy a mi törvényes hatáskörömben van, azt eunek a célnak elérésére megtenni kö­telességemnek fogom tartani. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom és felteszem a kérdést a szavazásra. A kérdés az lenne: elfogadja-e a ház a magyar bün­tető törvénykönyvek (1878 : V. t. ez. és 1879: XI. t. ez.) életbe léptetéséről szóló 313. számú törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szöve­gezése szerint, általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául ? Igen, vagy nem ? (Felkiáltások : Igen! Nem!) Ezzel szemben áll azon határozati javaslat, melyet Eötvös Károly képviselő és társai bead­tak. Ha tehát a szavazás igenlőleg fog kiütni, akkor azon határozati javaslat, mely ezen tör­vényjavaslattal ellentétben áll, elesik. Mielőtt azonban a kérdést feltenném, a határozati javas­lat még egyszer fel fog olvastatni. (Helyeslés.) Beöthy Algernon jegyző (olvassa). Elnök : Ha az első kérdés folytán a tör­vényjavaslat el nem fogadtatik, akkor következik a második kérdés, hogy elfogadja-e a ház Eötvös Károly határozati javaslatát. Kérdem tehát a t. háztól, méltóztatik-e a magyar büntető törvénykönyvnek (1878 : V. t. ez. és 1879 : XL. t. ez.) életbeléptetéséről szóló, az igazságügyi bizottság által szövegezett tör­vényjavaslatot általánosságban a részletes tár­4

Next

/
Oldalképek
Tartalom