Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-265

-292 'ifiH. országos ülés május 21. 1880. ditással birjon; mindazokra nézve, kik a keres­kedelmi törvény szempontjait tartják figyelemmel. Mindezeknél fogva én, t. ház, Teleszky t. kép­viselő ur módosítását elfogadom és kérem a t. házat, méltóztassék azt szintén elfogadni. Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezett­nek nyilvánítom. Következik a szavazás 5 még pedig első kérdés lesz: Elfogadja-e a ház a 13. § t a közlekedési bizottság szövegezése szerint? Ha ez elfogadtatik, akkor a többi kér­dés elesik. 17 a nem fogadtatik el, akkor követ­kezik a pénzügyi bizottság szövegezése, ha ez sem fogadtatik el, következik Teleszky módosí­tása, ha ez sem fogadtatik el, akkor következik ugyancsak Teleszky módosítása a György Endre előadó által beadott almódosítással, ha ez sem fogadtatnék el, következik a Boros képviselő ur által beterjesztett szöveg. Szavazás előtt fel fognak olvastatni a be­adott módosítások. Beöthy Algernon jegyző' (olvassa a Teleszky István által beadott módosítást). Elnök; Az első kérdés: elfogadja-e a t. ház a 13. §-t a közlekedési bizottság szövegezése szerint, igen, vagy nem? Akik elfogadják, mél­tóztassanak felállaui. (Megtörténik.) A ház nem fogadja el. Következik a második kérdés: elfogadja-e a ház a 13. §-t a pénzügyi bizottság szövege­zése szerint, igen, vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség ezt som fogadja el. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a Teleszky képviselő ur szövegezését? Ha ez sem fogad­tatnék el, akkor ugyanezen kérdést tenném fel a György Endre képviselő ur szövegezésére. Kérdem tehát először: elfogadja-e a ház 'a Teleszky képviselő ur által beadott módosítványt; igen, vagy nem ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) Méltóztassanak leülni. Most kérem azokat, kik nem fogadják el, méltóz­tassanak felállani. (Megtörtmik.) A többség el­fogadja a módosítványt s e szerint György képviselő ur módosítványa magától elesett. Következik a 14. §. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 14. %-t). Irányi Dániel: T. ház! Valamint egy­részről kész vagyok elfogadni és pártolni mind azt, a mi a helyi érdekű vasutak létesítését megkönnyíti, a nélkül azonban, hogy azok fenn­állását veszélyeztetné, ugy másrészről nem járul­hatnék hozzá semmi oly intézkedéshez, mi ezen vasutaknak boldogulását és fennmaradását koezkára tehetné. Ilyennek tekintem- pedig a 14. §-nak, azon rendelkezését, mely szerint a helyi érdekű vasúti társulatoknak azon jog adatik, hogy a befektetési tőkének 7 6-ét elsőbbségi kötvények­kel fedezhessék. r En, t. képviselőház, ezt túlságos aránynak tartom és részemről inkább megfordítanám a a dolgot: legyen a részvénytöke 3 / 5 , ellenben az elsőbbségi kötvények 2 /s része a befektetési összegnek. Igaz, t. képviselőház, hogy eddigelé a vasúti engedélyekben ezen arány lett felvéve, de én ez ellen még 1870 ben kifogást tettem gr. Lónyay Menyhért t. képviselőtársunk, akkori pénzügyministersége idejében és mai napig sem változtattam meg e véleményemet. Mik az elsőbbségi kötvények? Mit képvisel­nek azok? Idegen tőkét, kölcsön vett pénzt, a melyet bizonyos időben pontosan meg kell fizetni, még pedig a törlesztési hányadokkal együtt. (Halljuk! Halljuk!) Ha már — a mi fájdalom, előre láthatólag gyakran meg fog tör­ténni — ezen vidéki vasutak, különösen elinte és meglehet számos éven keresztül, nem fogják behozni a befizetett tőkének nemhogy egész kamatját és törlesztési hányadát, hanem ezen kamat és törlesztési hányad s /s részét sem: mi fog következni? Az, hogy a részvényesek kény­telenek lesznek a hiányt pótolni akár a maguké­ból, akár pedig ismét kölcsön vett pénzből. Ezt egyideig talán eltűrik és el fogjak birni; de idő­jártával nem fogják elviselhetni s ez esetben a vállalat elbukik, csőd alá kerül ugy az illető vidéknek, mint általán fogva az ország hitelének rovására. Francziaországbau, t. képviselőház, az or­szágos érdekű vasutakra nézve is nem 3 / 5 rész van megengedve az elsőbbségi kötvényekre, hanem csak V 5 rész; a helyi érdekű vasutakat illetőleg pedig én sem a régibb, sem az újabb törvényben nem találok olyan rendelkezést, a mely ezen vállalatokat ily elsőbbségi kötvények kibocsátására feljogosítaná. Fel vaunak jogosítva a községek, fel a megyék, az adónak bizonyos mennyiségét, centim ékben kifejezve, e czélra segélyképen fordítani. A budgetben is benne foglaltatik évonkint bizonyos összeg, melyből a kormány az illető helyi érdekű vasutakat segélyez­heti. Létezik azon kívül egy, a kormány fel­ügyelete alatt, az ország által alapított úgy­nevezett helyi vasúti pénztár, a melyből kölcsönt vehetnek harminez évi törlesztésre és négy perczentes kamat fizetése mellett. De hogy idegen tőkével építhetnének, azt én Francziaország tör­vénykönyvében nem találtam. Es én azt gondolom, hogy az óvatosság annál indokoltabb minálunk, mert a mint tudjuk, községeink egyrésze már is el van adósodva, másrészt valljuk meg, mi magyarok igen köny­nyen csinálunk adósságot és midőn azután a jövedelem elmarad, nem igen tudjuk, honnan fizetni a kamatot és tönkre megyünk. Hogy ily veszélynek ne tegyük ki a keletkezendő vidéki vasuli társulatokat, én, t. képviselőház, czélsze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom