Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-264

26i. országos ülés május 20. 1880. 277 méltóztassanak eltűrni, hogy cn szóljak, minthogy ez tisztán belügyministeri kérdés és nem közlekedési szakkérdés. (Helyeslés jobhfelöl. Halljuk!) Méltóztassék tehát a képviselő ur megbocsátani, hogy én vagyok bátor szót emelni, hogy Irányi t. képviselő ur módosítványára és felszólalására nézve nyilatkozzam. (Halljuk!) Mindenekelőtt kötelességemnek tartom a t. képviselő urat felvilágosítani az iránt, a miben azt hiszem, hogy a törvényjavaslat intézkedését nem jól értelmezte, mert nem áll az, a mit a t. képviselő ur hinni látszik, hogy a minister állapíthatná meg a hozzájárulást. Ezen jog a törvényjavaslatban sem a hatóságnak, sem a ministernek nem adatik meg, mert itt az elhatározás egyes egyedül és kizárólag a községé. A törvényhatóságnak, vagy a kormánynak csakis azon jog adatik, hogy a község határozatát jóváhagyja, vagy jóvá ne hagyja. De hogy maga határozza el, ki tartozik hozzájárulni, e jog nem adatik meg neki. Tehát azt hiszem, hogy e tekintetben a t. képviselő ur sempulusa nem alapos. De bocsánatot kérek, abban sincs a t. képviselő urnak igaza, midőn — ha ugyan jól értettem — azt méltóztatott mondani, hogy belátja, hogy az oly birtokos, mint a kiről itt szó van, néha nem érdekelt, de hátha éppen az ő földjén van a pályaudvar s ő a legnagyobb mértékben van érdekelve: vaj ion ő felette a község ne határozhasson, mert ő ki van véve a község hatósága alól? Engedelmet kérek, törvényeink szerint a község alól kivéve egyetlenegy birtokos sincs; a község határozata épp oly kötelező ő reá is, mint bárkire, fennhagyatván neki épp ugy, mint minden másnak a jog, hogy a felébbvitellel élhet a község határozata ellen a felsőbb hatósághoz, de a határozat épp oly kötelező reá nézve, mint a község bármely lakosára. így tehát azon eset, hogy a község határozata reá ki ne terjedhessen, egyáltalán nem foroghat fenn. Mindent részletesen, a segélyezés különféle módozatait tüzetesen meghatározni akarni törvényben — bocsánatot kérek — annyit tenne, mint az életet békóba verni akarni. Nincs az a hosszú nomenclatura és mindenféle esély felvétele, a mi mindent kimeríthetne és csinálhatunk csak ezen egy §-ból is hosszabbat, mint ez az egész törvény, a nélkül, hogy azért elmondtunk volna minden eshetőséget, mely az életben felmerülhet. De a garantia — azt hiszem — fekszik abban, hogy az elhatározás joga az illetőké maguké, a hatóságoké pedig az ellenőrzés joga. Nem parancsolhat a községre a hatóság, legfellebb megtagadhatja valamitől beleegyezését. Ezeknél fogva igen kérem a t. házat, méltóztassék ezen §. felett, ugy, a mint már előbb is kértem, a módosítványok elvetésével most dönteni. Éppen ezen §. a ház mindkét szakbizottságában hosszasan és tüzetesen tárgyaltatván, jelenlegi szövege azon tárgyalások eredménye és igy a visszautasítás idővesztegetést okozhatna ugyan, de nem hiszem, hogy a bizottságok akármily irányban megváltoztathatnák nézetöket. Azon módosítványra nézve, hogy először kifejeztessék, hogy „több törvényhatóság" és másodszor, hogy ne azon szó használtassék, hogy a törvényhatóság „közbejöttével", kivánok még nyilatkozni. Én azt hiszem, hogy midőn azt mondja a törvényjavaslat, hogy ha az illetékes törvényhatóság intézte el, -— mert a szóra magára még visszatérek — akkor kimondta éppen azt, a mit Irányi t. képviselőtársam is kifejezni akart, mert ha a vasút több törvényhatóságot érint, mindenik községre nézve az a törvényhatóság az illetékes, melynek illetékességéhez a község tartozik. Én tehát megvallom, a módosítvány azon részét feleslegesnek tartom, ámbár a törvény inteutiójába nem ütközik és azért elfogadása ellen utoljára is kifogásom nem volna. A mi pedig a képviselő urnak a „közbejöttével" szó ellen tett kifogását illeti, megvallom, hogy ezt mindig csak ugy értettem és érthettem, hogy ha valamely községtől a törvényhatóság utján jo a ministerhez valamely tárgy, az a törvényhatóság saját hatáskörében határoz és határozatával együtt terjeszti fel azt a ministerhez, a ki azután — esetleg meglehet másként —• fog határozni, de mindenesetre a törvényhatóságot a határozati jog megilleti és igy, minthogy ez iránt félreértés támadt, hogy ez a szövegben, a mint azt Irányi Dániel t. képviselő ur indítványozta, tisztábban ki is . fejeztessék, ahhoz teljes készséggel hozzájárulok. (Helyeslés.) Reassumálva tehát nézetemet, kérem a t. házat, hogy e szakaszt esetleg Irányi Dániel képviselő urnak, ugy hiszem a 2-ik bekezdésre vonatkozó módosítványával elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobhfelől.) György Endre előadó! T. ház! A 3-ik bekezdésben egy sajtóhiba fordul elő. Ezen szavak helyett ugyanis „helybenhagyás felvétele" teendő „helybenhagyás feltétele." A bizottság részéről is kérem a t. házat, ne méltóztassék ezen szakaszt a bizottsághoz visszautasítani. A mi Irányi Dániel t. képviselő urnak azon módosítását illeti, hogy az „illetékes törvényhatóság" praecisebben fejeztessék ki, azt hiszem, hogy azt nem lehet praecisebben kifejezni, mint a törvényben van. A mi azon két módosítást illeti, melyet Gulner Gyula és Halász Bálint képviselő urak