Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-264

266 284. országos ülés május 20. 1*NO. és a vasúti vállalatok köztt, azt tartom, legkisebb nehézség sem forog fenn az ellen, hogy kitegyük: „be- és kitáblázás." {Helyeslés) Másik módosítványom ugyané §. h) pontjára vonatkozik. E §. bélyeg- és illetékmentességről szól a törzs- és elsőbbségi részvények, elsőbbségi kötvények, valamint ideiglenes jegyek első kiadására. Ehhez kívánnám hozzá tétetni, hogy a bélyeg- és illetékmentesség megadassák az üzletkezeléai okmányokra is és pedig azért, mert e tekintetben is már igen nagy félreértések és zavarok adták magukat elő a vasúivá] lalatok és az államkincstár köztt. Egy példát fugok erre vonatkozólag felhozni. Egy időben a magyar keled vasút összes üzleti okmányait mind megleleteztette, ugy, hogy ha a leletezett összeget ténylegesen behajtotta volna, miiliókai kellett volna a társulatnak fizetni. (Derültség.) Később elállott az állam a behajtástól és elállott más vasutaknál is hasonló esetben. De minthogy e Damokles-kard a vállalatok felett függ még mindig és mert meg vagyok győződve, hogy a t. ház, mely előbbi módosítványomat elvetette és ezzel bebizonyította, hogy a kérdéses vasúti vállalatoknak nagyon kedvezni kivan, azt tartom, megadandó volna azon kedvezmény is, hogy a bélyeg- és illetékmentesség az üzletkezelési okmányokra is kiteriesztessék. Tehát csak azon pótlást kívánom a b) pontba beszuratni: „és az üzletkezelési okmányokra". Végre a c) pontra vonatkozólag kívánok módosítványt tenni. Kérem a t. házat, méltóztassanak a helyi érdekű vasutaknak megadni azon kedvezményt is, hogy a ház- és földadó alól felmentessenek. Megengedem, hogy a vasuívállalatok e tekintetben túlságosan megterhelve nincsenek. De éppen azért, mert az állam ez nton maga is csekély adót vesz be és a földadó kivetése oly vállalatoknál, melyek több határon keskeny vonalban húzódnak át, formai nehézségekbe ütközik és szinte igeu gyakran félreértésekre adhat okot, nagyon szeretném, hogyha a t. ház megaduá a kedvezményezést e tekintetben is és kimondaná, hogy az ily vállalatok a házés a földadó alól is felmentetnek. Erre vonatkozólag tehát a c) pont első részében ezen szavak után „teljes mentesség" a következő szavakat szeretném felvétetni: „aházós földadó." (Helyeslés bal/elöl.) B. Mednyánszky Árpád jegyző' (olvassa a módosítvényokat). Gr. Lónyay Menyhért: T. ház! Azon három módosítvány közül, melyeket Boros Benő t. képviselő ur beadott, az utolsót a magam részéről nem fogadhatom el, mert azon elvből indulok ki, hogy habár óhajtom, hogy az ily vállalatok, mint a helyi érdekű vasutak, melyekhez az állam tettleg pénzzel nem járul, minden lehető kiváltságban részesüljenek, de azt nem "jáülhatom, hogy a földterületekért és házakért, melyeket a vállalatok kibecslés utján megvesznek, és a melyek után az állam jövedelmet húz, ezen jövedelmet elveszítse, a mennyiben osztom azon elvet, hogy már meglevő jövedelmeiben az állam károsítást ne szenvedjen, ellenkezőleg azon nézetet osztom, hogy ily hasznos beruházások által előállott nagyobb értékeket és a nemzetgazdászati érdekek emelését, ne adóztassa meg az állam. Ennélfogva az indítvány, melyet beadni van szerencsém, az 5. §. c) pontjának utolsó részére vonatkozik, melyből a végmondat t. i. azon szavaktól „Megszűnik azonban" végig kihagyandó volna. Nem akarom most bővebben indokolni, miért teszem ezen indítványomat, mert ezt az általános tárgyalás alkalmával megérintettem; csak röviden megjegyzem, hogy azt, hogy azon vállalatok, melyek 10 év után 5% tiszta jövedelmet húznak, már adó alá vettessenek, nem tartom igazságosnak. Kérdem, a mostani viszonyok köztt hol akadnak, kik 5%-kal adnak pénzt kölcsön. A t. 'pénzügyminister ur kölcsönével sehol sem érte el azt, hogy 100 forint után csak 5%-os kamatot fizetett volna és igy bizonyára magánosok is csak magasabb kamattal fognak pénzt kapni. Ha tehát mérvet kell szabni, azt magasabbnak kell venni. De fontosabb előttem az, hogy nem igazságos azért sem, mert meglehet, sőt valószínű, hogy az első 10 év alatt igen kevés vállalat nem 5%-ot, de még 2—3%-ot sem fog jövedelmezni s mégis már az első évben, már a 10-ik év után, midőn ezen jövedelmet eléri, nem tekintve, hogy nevezetes áldozatokat hoztak az illető vidékek, már mindjárt adó alá vétessék? Én általában nagyon elhibázott és csupán csak fiscális szempontból kiinduló politikának tartom azt, ha az állam oly intézkedéseket tesz, a melyek szerint a nagyobb érték teremtését, a mely emeli a vidék adóképességét, akadályozni kívánja az által, hogy már az 5*/o-os jövedelmet is olyannak tartja, a melyet adó alá vonni lehet. Ezt annál kevésbbé tartom igazságosnak és méltányosnak, mert csakugyan, ha egyszer mi kedvezményt akarunk adni az ily vasutaknak, ha 30 évi adómentességet is adunk, ne tegyünk oly zaklató kivételeket, a melyeknél fogva minden egyes évben is vizsgálatot kellene tartani, hogy mikor állott be az idő, a midőn az 5%-os jövedelmet az illető vasút el*