Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-263
263. országos ülés április 19. 1880. 249 tétnek és azután ily vasutakból kiindulva, más vasutak az ország központja és fővárosa felé menő irányban kiépittetnek és igy, egy másik irányba terelik az előbbi irány forgalmát és azt egy másik vasúttal hozzák összeköttetésbe. Erre is legyen szabad egy példát felhoznom. Például ha a baja-szabadkai szárny vasút kiépül és ez az illető vidék a legmesszebb menő áldozatainak árán történik, később azután engedély adatik például Bajáról kiindulva egy összekötő vonalra a kalocsai szárnyvonal egyik állomásáig és ez által Baja Pesttel is sokkal rövidebb összeköttetésbe jut, mint jutott a szabadkai iránynyal; minek megint következménye lenne, hogy a baja szabadkai vasút forgalma az új vasút által teljesen elvonatik és teljesen tönkre tétetik. De nem ezélozza javaslatom az ily összekötő vonalak engedélyezésének teljes meggátlását, csak azt akarja, hogy ily engedély a törvényhozás által történjék és ez által az érdekelt feleknek alkalom adassék, hogy a törvényhozásban felszólaljanak veszélyeztetett érdekeik védelmére; és egyáltalán azt akarja, hogy a törvényhozás fenntartsa magának az intézkedés jogát ott, a hol két vasútvonal összeköttetésbe hozatik. Ezeknél fogva kérem a t. házat, méltóztassék a következő módosítványomat elfogadni: „Az első §. második bekezdésében a % sorban e szavak helyett: „vasúti fővonal" e szó állítandó be „vasútvonal". B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa a módosítványt). Helfy Ignácz: Az előttem szólt Boros t. képviselő ur nyilatkozatára az a megjegyzésem van, hogy ő első felszólalása alkalmával szives volt kijelenteni, hogy osztja azon nézetemet, hogy ily fontos dologra nézve csakugyan óhajtandó, hogy a törvényhozás tartsa magának az engedélyezés jogát, nem értem tehát, mi okból jelentette ki most, hogy a Szederkényi t. barátom által benyújtott módosítványhoz nem járul. Ezt csak mellesleg megjegyezve, mert hisz ez az ő dolga, a magam részéről kijelentem, hogy ha Szederkényi t. barátom módosítványa nem fogadtatik el, szívesen hozzájárulok Boros t. képviselő ur módosítványához. (Helyeslés a szélső balon.) A t. minister ur egy meglepő nyilatkozatot tett. (Halljuk!) Ugyanis azt mondta, hogy ő leginkább azért nem fogadja el Szederkényi módosít ványát, mert az merő ellentétben áll az általánosságban elfogadott törvényjavaslattal. Ezzel maga a t. minister ur constatálja, hogy ezen törvényjavaslat foczélja, lényege nem abban fekszik, hogy kedvezményekben részesítsük a helyi érdekű vasKÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XIII. KÖTET. utakat, hanem abban, hogy ezeknek engedélyezésével a kormány bizatik meg, mert a törvényjavaslat megszavazása által ő már az egész kérdést eldöntve látja. Meglepőnek mondom e njdlaíkozatot azért, mert némelyek azt hitték, hogy itt helyi vasutakrcl van szó és nem meghatalmazásról. (Tetszés a, szélső balon.) Örvendek tehát, hogy ezzel a lehető legbivatalosabban meg lett erősítve az, a mit magam is állítottam a törvényjavaslatról. Felhozza a t. ministerelnök ur még azt az érvet is, hogy ha nem a kormánynak adjuk e meghatalmazást, akkor az egész törvényjavaslat felesleges, mert hisz éppen annyira szükséges e feltételek meghatározása, hogy meg legyen állapítva a határ, melyen belől a ministerium mozoghat. Bocsánatot kérek, ez sehogy sem áll. A feltételek felsorolása szükséges akkor is, ha a törvényhozás magának tartja fenn az engedélyezés jogát, szükséges pedig azért, hogy buzdításul szolgáljon az illetőknek, (Helyeslés a szélső baloldalon) hogy tudják, mily kedvezményekben részesülnek azok, a kik ily vidéki vasutakat akarnak létesíteni. Ez volna a törvényjavaslat igazi czélja, ha a t. ministerelnök ur saját bevallása szerint nem hatalom-gyarapítási, nem kortes-tnrvényjavaslatról volna szó. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ordódy Pál, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! (Halljuk!) Három módosítvány adatott be az 1. §-hoz. Engedje meg a t. ház, hogy ezen három módosítványhoz röviden hozzászólhassak. Az első módosítvány Szederkényi t. képviselő ur által adatott be. E módosítvány azt foglalja magában, hogy a ministerium minden kérvényt, mely vasúti engedélyezésért benyujtatik, az engedély elnyerése végett terjeszszen a ház elé. Bátor voltam ez iránt már nyilatkozni; most is csak azt vagyok bátor mondani, hogy ha ez az indítvány elfogadtatik, akkor fölösleges az 1. §., de fölösleges az egész törvény is, mert elvégre azzal, hogy a törvényhozás megmondja, hogy mily feltételek alatt engedélyezi a helyi érdekű vasutakat, ezzel még nem kötötte meg a kezét arra nézve, hogy minden egyes esetben ezen feltételektől eltérő feltételeket ne állapíthasson meg. A törvényjavaslat tehát azon esetben, ha minden egyes vasúti engedély iránt a törvényhozásnak kell határoznia: felesleges. A törvényhozásnak hatalmában van megadni, vagy visszavonni a feltételeket; hatalmában van általános törvényben megmondani és minden egyes esetben határozni. Nem tehetek róla, de most is azon véleményben vagyok, hogy ezen egész törvény32