Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-252

le 262. oräíágos ülés április 28, 1880. Eötvös Károly: Ezen iodokok alapján én ' a következő határozati javaslatot vagyok bátor a magam és elvtársaim nevében benyújtani (olvassa): „Határozati javaslat. Mintán a büntető peres eljárás törvénynyel szabályozva nincs ; miután a büntető törvénykezés terén személyes szabadság biztosításának intézményei törvény által megállapítva nincsenek s a legtöbb eset­ben a birói belátástól s gyakran önkénytől függenek; miután egyes bírósági rendszerünk egy­általán nincs arra berendezve, hogy a vétségek és kihágásoknak eddig a törvényszékek által elintézett nagy számát, kellő gj'orsasággal s kellő büntetőjogi alapossággal elintézhetné; miután a vedelj arás behozatala és szabályo­zása s a bűnügyi védelem kiterjesztése nélkül, egyes bírákra súlyos szabadság és pénzbeli büntetések kiszabásának hatalma sem bizható; végre miután közigazgatási hatóságot büntető birói hatalom gyakorlásával megbízni, a leg­nagyobb jogi szempontok figyelmen kívül hagyása nélkül nem lehet; ezen okoknál fogva indítványozzuk: határozza el a ház, hogy a magyar büntető törvénykönyvek életbeléptetéséről szóló törvény­javaslatot tárgyalás alá nem veszi, illetőleg azt elutasítja 8 egyúttal az igazságügyministert utasítja, hogy a büntető peres eljárásra vonat­kozó törvényjavaslatot legkésőbb a jövő őszi ülés­szakban előterjessze. Beadják: Eötvös Károly, Ugron Gábor, László Imre, Simonyi Ernő, gr. Somssich Iván, Turgonyi Lajos, Madarász József, Csanády Sándor, Kiss Albert, Majzik Victor. Kérem ezen javaslatom elfogadását. Horváth Lajos: T. ház! Azon indokok és érvek közül, melyeket előttem szólott Eötvös Károly t. barátom a törvényjavaslat elfogadása ellen felhozni méltóztatott, kimagaslik azon ellenvetés, miszerint a büntető perrendtartás meg­alkotva nincs. Ezen ellenvetés nem új. Több alkalommal, részint egyszerűen jelezve, részint tüzetesen tárgyalva, találkoztunk e házban ezen ellenvetéssel. Hallottuk azt 1877-ben, gondolom november 15-én, midőn arról volt szó, hogy az anyagi büntető törvénykönyv javaslata a leg­közelebbi napok valamelyikének napirendjére tüzcRsék; hallottuk 1877-ben november 22. és 23-áu az anyagi büntető törvénykönyv általános tárgyalásakor; hallottuk Í877. deezember 18-án, midőn a részletes tárgyalás befejeztetvén, Helfy t. képviselőtársunk azon kérdést intézte az akkori igazságügyi ministerhez: szándékozik-e intézkedni az iránt, hogy ezen anyagi büntető törvénykönyv életbeléptetésével egyidejűleg, az eljárásról szóló törvény is életbe léphessen, vagyis, hogy az életbeléptetési törvényt meg­előzőleg, az eljárásról szóló törvényjavaslat is megvitathassák. Én, t. ház, az érintett ellenvetés felvetésé­nek jogosultságát a magam részéről elismerem, (Élénk helyeslés a szélső' balon) mert nem szen­ved ugyan kétséget, hogy az állam közbizton­sága és az egyes polgárok szabadsága és va­gyona leginkább azon elvektől és szabályoktól függ, melyek a büntető törvénykönyvben jutnak uralomra s a melyek a büutetendő cselekmé­nyek ismérveit, körét, tényálladékát a büntetés alkalmazásának feltételeit, a büntetések nemét és mértékét meghatározzák: (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső balon) de igaz az is, hogy bármily helyesek legyenek is az anyagi büntető tör­vénykönyv alapelvei és egyes intézkedései, ha hézagosak, ha hiányosak, ha nem helyesek azon szabályok, melyek szerint a bíró egyes concrét esetekben eljár: akkor nincs ínég a kellő ga­rantia arra nézve, hogy az anyagi törvény, egyes esetekben igazságosan és helyesen alkalmaztatik; és ha ezen garantia nincs meg, nem lehet ko­molyan szó arról, hogy akár az állam, akár a társadalom érdeke, akár az egyes polgárok egyéni szabadsága és vagyona kellőleg meg­védve van. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső" balon.) És ezen szempontból, t. ház, mélyen saj­nálom, hogy a t. igazságügyminister ur e tekin­tetben a házat megnyugtatni nem képes. És bizonyára nem ellenzéki velieitásoknak hódolok, hanem tisztán képviselői kötelességemet teljesí­tem, midőn kijelentem, hogy a kormányt e tekin­tetben súlyos mulasztás terheli. (Zajos helyeslés a bal- és szélső balon.) 1875-beu, midőn a büntető törvény könyvi javaslat a ház elé terjesztetett, az akkori igazságügy­minister, az indokolás elején, ott, a hol a bün­tető perrendtartásról van szó, ezeket mondotta: „a szükséges intézkedések ez irányban is meg vannak téve s az igazságügyminister azon re­ményt táplálja, hogy a jelen országgyűlés áldá­sos és polgárosító alkotásai köztt, a bűnvádi eljárásról szóló törvényt is sorolhatandja." Ez történt 1875-ben. Majd 1877-ben októ­ber 18-án, az anyagi büntető törvénykönyv részletes tárgyalásának a végén, az akkori igazságügyminister, Helfy Ignácz képviselőtár­sunk interpelíátlójára, melyről előbb szólottam, következőleg válaszolt: „Az előttem szólott t. képviselő ur kérdésére van szerencsém vála­szolni, miszerint igenis ezen törvény életbelépte­tése előtt szándékozom a t. háznak előterjesztést tenni, mely azon helyzetbe fogja a t. házat hozni, miszerint a bűnvádi eljárás felett még ezen országgyűlés alatt határozhasson."

Next

/
Oldalképek
Tartalom