Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-257

257. országos ülés mája* 5. 1SS0. 131 egyenesen, hogy inkább semmi se legyen ezen vasúti összeköttetésből, mintsem hogy az az osztrák államvasút kezébe kerüljön. Én azonban eddig menni nem akarok, nem akarok pedig azért, mert van egy mód arra nézve, hogy azon intriguáknak, melyek eddig folytak és a melyek most is tevékenyek, hogy ezen intriguáknak, ezen törekvéseknek egy csapással útja bevágassék. És ez nem egyéb, (Halljuk! Halljuk!) mint hogy ha a budapest-zimonyi vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat, melynek benyújtása már régen kilátásba van helyezve, haladéktalanul benyujtátik. {Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Én e törvényjavaslattal akarnám összeköttetésbe liozni a jelenleg tárgyalás alatt lévő szerződést és ennélfogva leszek bátor indítványozni, hogy e szerződés jelenleg a napirendtől vétessék le és tárgyalása halaszíassék el akkorra, midőn — és óhajtom, hogy mennél előbb történjék — a kilátásba helyezett budapest-zimonyi összekötésről szóló törvényjavaslat napirendre kerül. (Helyeslés a szélsS baloldalon.) Azt hiszem, t. ház, hogy ezen eljárásnak általában nincs semmi akadálya. Tudjuk, hogy június 15-ig óhajtandó e szerződés elfogadása és ratificálása; addig van idő. Azon félelem pedig nem alapos, hogy majd ennek a törvénynek, vaktroint a szerződésnek tárgyalásával elmúlik az idő, mert mihelyt be lesz nyújtva a budapest-zimonyi vasútról szóló törvényjavaslat, azt hiszem, a báz által szívesen elfogadíatik s valamint nekem nem lesz, ugy hiszem, másoknak sem lesz kifogásuk annak megszavazása ellen. {Ugy van! a szélső baloldalon.) Még csak azt kivánom megjegyezni, hogy az általam teendő indítványban a kormány ellen való bizalmatlanságnak még csak nyoma sincs s általában nem kivánom annak ezen értelmezést adui. Meg vagyunk róla győződve mindnyájan, hogy a kormány igenis óhajtja az egyenes összeköttetést a budapest-zimonyi vasát létesítése által; nem is ez iránti kétségemnek akarok kifejezést adni, mintha nem hinném, hogy be fogják adni ezen törvényjavaslatot, hanem azt hiszem, hogy La a képviselőház el méltóztatnék fogadni indítványomat, nem tenne egyebet, minthogy a kormánynak támogatást adna arra, hogy szemben azon, még mindig aetiv befolyásokkal, jövőben megállhasson jobban az ország érdekei mellett. Ausztriának még nagyobb mérvben áll érdekében a szerb-conventiónak létrejötte, mint Magyarországnak, mert mig Ausztria iparczikkeinek egy igen nevezetes piaczot kaphat keleten, addig mi ettől igen keveset várhatunk, mert iparunk alig van. Ausztriának igen nagy érdeke, hogy ez Magyarország által elfogadtassák és ezen általam beadott határozati javaslat elfogadása által arra lenne utalva Ausztria, hogy vagy szűnjék megakadályozni Magyarország érdekeinek kielégítését, vagy nem lesz az összeköttetésből semmi. Ez az egyedüli szempont, melyből bátor voltam szót emelni s melyből bátor vagyok következő határozati javaslat elfogadását ajánlani : „Mondja ki a képviselőház, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat a napirendről levétetik s a budapest-zimonyi vasútról szóló törvényjavaslattal együttesen fog újra felvétetni. Baros Gábor jegyző' (olvassa a határozati javaslatot, melyet aláirtak: Mocsáry Lajos, Szederkényi Nándor, Madarász Józs-f. Hermann Ottó, Kende Tibor, Eötvös Károly, Kiss Albert, Orbán Balázs, Lükb' Géza, Miklós István). Ráth Károly: T. képviselőház! A szőnyegen levő törvényjavaslat azon előterjesztések közé tartozik, melyeket visszautasítani nem lehet, azonban melyeknek elfogadásához csak súlyos aggodalmakkal lehet járulni. Én a magam részéről elfogadom a törvényjavaslatot és bár megbízom a t. kormány azon nyilatkozatában, mely az indokolásban foglaltatik és ekként szól; „a magyar kormány szigorúan ragaszkodik azon elhatározáshoz, mely a budapest-zimonyi dunabalparti vasútnak létesítését tűzte ki ezélul; megjegyezvén, mi kép az e czélból szükséges előmunkálatok s tárgyalások már annyira haladtak, hogy e vasútnak kiépítése iránt a törvényjavaslat közelebbről benyújtható leend." Mondom, daczára ezen kijelentésnek, mely azt hiszem, a t. kormányra nézve eléggé kötelező, de mégis, tekintettel azon előzményekre, melyeket t. képviselőtársam Mocsáry Lajos részben előadott, én azt hiszem, hogy a tisztelt kormány is hozzá fog járulni ahhoz, hogy a törvényjavaslat tárgyalása elhalasztassék, addig, mig a budapest-zimonyi vasairól szóló törvényjavaslat is be fog terjesztetni. Annál is inkább, mert hisz a t. ministerelnök ur tegnap előadott munka-programmjában kilátásba helyezte, hogy ezen törvényjavaslat még a sürgősebbek köztt fog a jelen ülésszakban elintézést nyerni. Én tehát, t. ház, midőn ily értelemben hozzájárulok a Mocsáry Lajos t. képviselőtársam által beterjesztett határozati javaslathoz, legyen szabad még egy rövid észrevételt tennem arra nézve, a mit a t. előadó ur az imént rövid beszédében hangsúlyozott és a mire a közlekedési bizottságban is utalás történt; értem azon jelszót, t. ház, hogy mi az efféle vasúti csatlakozások által, különösen ha a kelettel is összeköttetések létesittettnek, iparunkon valami nagyot fogunk lendíteni. Én ezen kérdésnek nem akarok tüzetesebb fejtegetésébe bocsátkozni, csak arra utalok, hogy roppant nagy fallacia rejlik abban, hogy mi a nélkül, hogy iparunknak a magyar piaczot biztosítanók, hogy a nélkül, hogy bármit tennénk