Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-256

256. országos öléi május 4. 1K0 115 ványt, úgy hiszem, a t. ház szintén elfogadja. {Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Most. kérdem a t. házat, méltóztatik-e az utolsó bekezdést az eredeti szerkezetben elfogadni? (Nem!) Tehát a módosítványnyal fogadtatott el. B. Mednyánszky Árpád jegyző, (olvassa a 9—10. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Antal Gynla jegyző (olvassa a 11. %-t.) Orbán Balázs: T. ház! A 3. §-nál a t. ház többsége ugyan indítványommal szemben megszavazta az 5 évi kötelezettséget; de ebből még nem következik szükségszerűsége annak, hogy a subventiót is már most 5 évre szavazzuk meg, nem pedig azért, mert én a kijelölt vonalokon való közlekedést önmagában is annyira nyereményesnek tartom, miszerint megvagyok ígyőződve arról, hogy azt a társulat segélyezés nélkül is teljesíthetendi s mivel Ráth Károly képviselő kimutatta, hogy ama társulat csak 1881-ben kezdi meg működését. Bátor vagyok tehát azon a fiumeiek kérvényeivel és a mi érdekeinkkel Öszhangzó inódosítványt tenni, hogy a subveutió csak egy évre szavaztassák meg. És pedig az 1881. évre. Ily értelmű indítványomat ajánlom elfogadásra. B. Mednyánszky Árpád jegyző' (olvassa a módosítványt.) A 11. §. ekként módosítandó: „A magyar kormány 1880. év január elejétől fogva 1882. évi január elejéig 150,000 frt segélyt nyújt a társaságnak". A többi kikezdések maradnak. Elnök : T. ház ! A módosítvány ellentétben áll az eredeti szöveggel, a mennyiben az öt évre szól, az indítvány pedig egy évről. Én tehát azt hiszem, a kérdés aszerint teendő fel, hogy elfogadja-e a ház a 11. §-t a eredeti szövegezés szerint. Ha ez elfogadtatik, akkor a módosítvány elesik, ellenkező esetben a módosítvány tétetik fel kérdésül. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 11. §-t a bizottság szövegezése szerint elfogadni ? Akik elfogadják, mélóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja és igy a módosítvány elesett. Antal Gyula jegyző (olvassa a 12—22, §§-kaí, melyek változatlanul elfogadtatnak). Elnök: Eszerint a tőrvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, harmadszori felolvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. T. ház! Az ülés kezdetén a ministerelnök ur azon kijelentést tette, hogy a ház munkaprogrammjára nézve kivan a háznak előterjesztést tenni. A mai napirend ugyan még kimerítve nincsen, de azt hiszem, hogy mivel a ministerelnök ur előterjesztése tárgyalást is vehet igénybe, a mai napirendre kitűzött tárgyak a holnapi napirendre maradhatnának. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Mindenekelőt azt kívánom kifejezni, hogy a kormánynak óhaja az volna, a mi azt hiszem, a t. képviselő urak nagy részének óhajtásával is találkozik, hogy, hacsak lehetséges, az országgyűlés ezen szaka június hó első hetét meg ne haladja. (Helyeslés.) Éppen azért, mert ez a czélzatunk, első sorban arra kell kérnem a ház t. tagjait, hogy úgy, mint ez a múlt évben is történt, annak idején akként méltóztassanak intézkedni, hogy a szokott pünkösdi szünet helyett, csak az ünnep két napján, vagy legfeljebb még a megelőző szombaton s az ünnepnapok után következő kedden ne tartassanak ülések, mert máskép a teendőket elvégezni nem lehetne. (Helyeslés.) Továbbá ugyanezen czéltól vezettetve, a kormány azon ügyeket, a melyek ez időben tárgyalhatók lennének, olyanokra osztotta be, a melyeknek, felfogása szerint nagyobb hátrány nélkül elmaradniuk nem lehetne, a melyeknek tehát tárgyalását mindenestre kérni kénytelen; és olyanokra, a melyeknek tárgyalása kívánatos és óhajtandó ugyan, de. ä melyeknek tárgyalása, ha az érintett idő alatt nem volna lehető, azért az ülésszaknak a jelzett időn túl való meghosszabbítását a kormány nem tartaná helyesnek. Az első kategóriába, azaz azok közé, a melyek mindenesetre elvégzendők lennének, tartoznak a következők: (Halljuk!) A vidéki érdekű vasutakról szóló törvényjavaslat s eshetőleg ennek kapcsában egy javaslat a szamosvölgyi vidéki érdekű vasút kiépítéséről. Továbbá a következő törvényjavaslatok: a lánezhajózasról, a Tiszavidéki vasút megváltásáról, a déli vasút egy részvonalának megvételéről, a sziszek doberlini és sziszek-károlyvárosi vasutak kiépítéséről, a budapest-zimonyi vasút kiépítéséről, a szegedi honvéd-kaszárnya kiépítéséről, a Németországgal fennálló kereskedelmi viszonynak egy évre meghosszabbításáról, a kikészítési eljárásról, az erdélyi birtokviszonyok rendezéséről, az elveszett telekkönyvek iránti intézkedésről és egy kis törvényjavaslat a barcsi híd kiépítéséről. Ezeken kivül törvényhozási intézkedések oly czélból, hogy miután a tiszai és dunai szabályozásra vonatkozólag valamennyi intézkedés ma még meg nem tehető, törvényhozásilag intézkedés történjék az iránt, hogy a Tiszát illetőleg, azon munkálatoknak, a melyek Szegedre vonatkozólag in principió már megszavaztattak, az idén teljesítendő része teljesíthető legyen és mindazon sürgető szabályozási munkálatok, melyek a Tiszánál még ezen évben okvetetlenül megteendők, elvégeztessenek; a Dunát illetőleg pedig, azon törvényhozási intézkedések, melyek a főváros biztonsága szempontjából halaszthatatlanok, még ez évben megtétessenek és eshetőleg törvényhozási intézkedés történjék az iránt, hogy 15* >