Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-256
256. országos ülés májas 4. 1880. m napra, perezrol perezre könnyen megállapíthat óknak, hanem utalva nem csak ezen szakasz második pontjára, melyben világosan kimondatik, hogy a társulat meg fogja állapítani a fuvardíjakat bizonyos összeköttetések köztt, de tekintve a 8. §. második bekezdésének azon kifejezését, melyben a „fennálló" fuvardíjakról van szó, ugy vette a bizottság, hogy ott a társaság által hajóin használt fuvardíjak megállapításánál átlagok fognak vétetni, melyek az ott teljesített fuvarok díjaiból lesznek megállapítandók és hogy ugy az eziránti panaszokban, mint más ügyekben a tengerészeti hatóságnál fog menedéket találni, másfelől pedig a választott bíróságok természete adja meg a kellő súlyt. T. ház! Megengedem, hogy minden szerződés megtámadható, különösen, ha érdek-ellentétek forognak fenn; megengedem, hogy a szerződésben foglalt összeköttetés képezheti a megtámadás oly tárgyát, mint Eötvös t. képviselőtársam tette, midőn a biztosítékokat semmibe vehetőnek mondotta. En az ő állításait a törvényjavaslatban gyökerezőknek nem vehetem; sőt szerintem azok ezzel merőben ellenkeznek. Nagyra volt vele, hogy kimutathatta, hogy azon 30,000 frt biztosíték, melyet a társaság letenni lesz köteles, magában nem|képez elég garantiát. Engedelmet kérek, a törvényjavaslat biztosítékot nyújt arra nézve, hogy ha a társaság meg uem felel ezen megalkotandó törvény intézkedéseinek, miután a sübventió havonkint utólag fizettetik ki, akkor minden egyes hiány, a kormány részéről a társaság terhére pótolható. Már most szemmel tartva az említett intézkedést, hogy t. i. a díjak csak hónapi utólagos részletekben fizettetnek ki és e szerint a 150,0ü0 frtnyi díj után körülbelül 12,500 frt esik havonként, tekintettel arra, hogy ezzel szemben a társulatnak lekötött 30,000 frt biztosítéka van és e mellett áll, hogy ininden elmulasztott vagy eltévesztett járat miatt megvan a kormánynak, hogy ezen biztosítékból és a társulatnak járó díjakból a mulasztást pótoltassa, ez együtt véve, szerződésileg elegendő biztosítékot nyújt. A t. képviselő ur azt mondotta, hogy felesleges ezen szerződés elfogadása, mert azon esetre, ha ezen társulat nem fogja teljesíteni kötelezettségét, fog a kormány találni mindig oly hajó vállalatot, mely ennek megfelelni kész. Még csak azt kívánom megjegyezni, hogy a bizottság kedves kötelességének tartotta volna, n °gy e gy hazai vállalatnak adja meg azon elsőbbséget, a mely ezt minden körülmények köztt megilleti, de a vállalkozás terén annyit hivatkoztak már a hazafiságra, a melynek semmiféle eredménye sem volt, hogy nem akarta koczkáztatni azon fontos összeköttetési vonalat, a melyet a ház kívánságához képest előlegessé* is biztosítani feladatának tartotta. (Helyeslés jobbfelöl.) A bizottság, t. ház, elengedőleg megvizsgálta ezen szerződést és igy lelkiismeretesea ajánlhatja ennek elfogadását, (Helyeslés jobbfelöl.) Wahrmann képviselő ur fontosnak tartotta azokat a módosításokat, a melyeket előadott, akkor vette volna azokat fel és adta volna ki indítványképen a bizottságnak. Ezt azonban nem tette, hanem általános kifejezésekben visszaküldendőnek tartja a közgazdasági bizottsághoz a beczikkelyezendő szerződést, a netalán szükséges módosítások megtétele végett. De a közgazdasági bizottság, t. ház, a szerződést nem tartotta szükségesnek módosítani. Melyek tehát azok a szükségeseknek mutatkozó módosítások ? Nem hallottam azt sohasem, hogy a bizottság bárkinek beszédét is tanácskozásának alapjául venni köteles volna és hogy az abban foglaltak szerint volna köteles egy oly törvényjavaslatot módosítani, a melyre nézve a képviselő ur megmondotta, hogy nem tud azon mást módosítani, mint azt, a mit az alakra nézve javasolt, jónak, helyesnek és elfogadhatónak tart. A mi Eötvös képviselő urnák azon kívánságát illeti, hogy bizonyos kérvények figyelembe veendők, bátor vagyok megjegyezni, hogy a bizottság azért nem vette azokat figyelembe, mert azokkal szemben két más illetékes testület kérvénye állott. Mindezeknél fogva kérem a t. házat, miszerint a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassanak. (Helyeslés jobbfelöl.) Madarász József: T. ház! A házszabályokra hivatkozva kérek szót. A házszabályok 143. és 144. §§-aira vagyok bátor a t. ház s t, elnök ur figyelmét felhívni. Jól tudom, hogy a 144. §. megengedi nemcsak a ministereknek, hanem a bizottsági előadóknak is, hogy a hozzájuk intézett kérdésekre, vagy a vita folyamában felmerült kételyekre, a kérdésnek szavazásra való kitűzése előtt bármikor felvilágosítást adhassanak. Azt hiszem azonban, hogy a t. ház és az elnök ur nékem igazat fog adni a tekintetben, hogy az, a mit a t. előadó ur most előadott, nem a hozzá intézett kérdésekre adott felelet, vagy felvilágosítás, hanem érdemleges tárgyalás. Nem idézek egyebet, csak azt, a mit az előadó ur, Wahrmann képviselő ur által beadott módosítványra vonatkozólag mondott. Ez tárgyalás volt, t. ház, a melyhez az előadó urnák a 143. §. szerint akkor volt joga, mikor még az ellenindítvány beterjesztője nem nyilatkozott. Hivatkozom a t. házra és a ház t. elnökére, ki felszólította a bizottság előadóját, hogy kiván-e szólani, a mire az ugy nyilatkozott, hogy nem
