Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-256

104 256 országos ülés májas 4. 3880 A közgazdasági bizottság és a pénzügyi bizottság megnyugvást talált abban, hogy az „Adria" társasággal kötött szerződésnek ne csak fő elveit, hanem részleteit is ismerje. Kötelességemnek tartottam tehát a szerződést azonnal bemutatni és azon meggyőződésre jutottam, hogy helyesebb lesz azt, mint az más szerződésekké^ is történt, mint olyat beczikkelyezni. Elég fontos arra, hogy megérdemelje a törvénybe iktatást. E tekintetben valami nagy különbséget különben nem látok. Hogy a kormánynak mi volt eredetileg intentiója, látszik abból, mily alakot választott, de miután ez közmegnyugvásra szolgált, szívesen rá állottam a másik álláspontra, hogy czikkelyeztessék be az egész szerződés. A visszautasítás koczkáztatná az eredményt. Méltóztassék meghinni Wahrmann képviselőtársam, hogy igyekezett nemcsak a kormány, hanem a közgazdasági és pénzügyi bizottság is a lehető legszigorúbban és különösen a szövegezés tekintetében a lehető legokszerübben járni el. Méltóztatnak tudni, hogy az optió és tarifakérdés ügye a tanácskozásokban benn van — én magam szeretném, ha a tarifa-kérdésekre nézve olyan positiv valamit tudnék megállapítani, mint hogy X, vagy Y tartozik ennek, vagy annak 2, vagy 4 krt fizetni. De minthogy a t. képviselő ur sem nem mondott, sem nem mond egyebet, mint hogy utasittassék vissza okszerű szövegezés végett a bizottsághoz, de azt nem mondja, mily irányt tart okszerűnek: én ez indítványt el nem fogadom. Annyival inkább nem fogadom el, mert méltóztassanak meggondolni, jelenleg a tanácskozási idénynek a végén vagyunk. Ezen urak Angliában vannak. Ha jelentékenyebb változás történnék a szerződésen, meghatalmazottjuk talán kénytelen lenne Angliába menni, mint ez történt a szerződés megállapítása alkalmával, vagy legalább írásbeli érintkezésbe tenni magát az érdekeltekkel. Ez alatt elmúlnék a tanácskozási idény, következnék a nyári szünidő, azután az őszi idő a maga nagyfontosságú kérdéseivel s igy eltelnék az egész év s nem volna biztosított társulat és lennénk ugy, mint voltunk, subventionálván egyes járatokat. Most, midőn a közelebbi hónapokban nem volt könnyű tárgyakat szerezni az exportra, nem tudom, vájjon nyernénk-e az által, ha e kérdést függőben tartanok, nem tudom, vájjon e bizonytalanság által jó szolgálatot tennénk-e a kereskedésnek? Én határozottan merem állítani, hogy nem. A mi az optió kérdését illeti, megvallom, hogy e tekintetben a t. képviselő urak némelyikének felfogásában —• bocsánatot kérek — némi eszmezavart, vagy a dolgoknak nem kellő figyelembe vételét látom, mintha itt kétnemű társulatról volna szó. A legelső perezben némely angol urak, kik itt ismeretlenek voltak s csak azon hír és név után lettek ismertekké, melyet a fiumei export által szereztek — ámbár én előttem ismeretesek voltak mind magái], mind hivatalos utón szerzett értesülések folytán — azt mondták, hogy egy társulatot alakítanak, mely másfél év smlva magyar társasággá kell, hogy váljék, a mennyiben magyar lesz a cíég, magyar lesz a lobogó, Fiúméban lesz az igazgatóság; de hogy a pénz magyar lesz-e, arra nézve nem lehet biztosítékot szerezni. A mi azt illeti, hogy netalán a kereskedelmi törvénynyel ellentétben van a 20. pont, a mennyiben ott egy angol bizottság állapíttatnék meg, mely az angol részvényesek érdekeinek megóvása végett fog fennállani: ez nincs ellentétben a kereskedelmi törvénynyel, ez nem fog olyasmit vindicálhatni, a mit a kereskedelmi törvény a magyar polgárok kötelességévé nem tesz. á.z ellenőrzést gyakorolni, a könyvekbe betekinteni és tájékozottságot szerezni az angol részvényeseknek mindig jogukban áll. Ez igen fontos. Egyébiránt Ráth Károly képviselő ur, ki az ipar- és kereskedelem mezején igen jártas, jól tudja, hogy ugyanez áll oly társaságokra nézve is, a melynek egybeköttetései és actiónáriusai legalább jelentékeny részben külföldön vannak. Az optió, miután másfél év múlva a társulatnak magyarrá kell alakulnia, nem a most itt levő angol uraknak biztosíttatik az országgyűlés által, hanem a leendő magyar társulatnak. Kérdésbe jött az, hogy mikor alakul meg e társulat? Ráth Károly képviselő ur azt állítja, hogy 1882-ben. Ráth Károly (közbeszól): 1881. decz. 31-én. Kemény Gábor: Tehát nem 1882-ben, mert 1881, decz. 3í-ike, még mindig 1881-ben van (Nagy derültség a baloldalon.) Egyébiránt bátor vagyok megjegyezni, hogy a képviselő ur a hajók számából egyet elhagyott. De ezt nem tartom fontosnak, mert nem az öszszeg nagysága, hanem az fontos, hogy meglegyen az összeköttetés és az élénk érzék a közlekedési viszonyoknak felfogására és a törekvés, annak segítségére lenni, a mit a társulatnál tapasztalunk. Ezeknek alapján kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot ugy, a mint az be vau terjesztve, elfogadni. (Helyeslés jobb/elől.) Elnök: Minthogy szólásra senki sincs feljegyezve és az előadó ar szólási jogával élni