Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.
Ülésnapok - 1878-242
242. országos ülés április 15. 18Sl>. 8 0 ö terjedő hitelműveletek, ha 4°/°-nál többel terheltetnek, egyszerű kamatozó kölcsönné válnak, nagy részben elvesztvén törlesztési hitel természetüket; 6°/«-al terhelt törlesztési kölcsönök, 33 éven túl, uzsora-hitellé válnak, mivel az 50 éves törlesztésnél, 100 frt után 88 kr. évi törlesztés esnék; minélfogva időközbeni visszafizetésük által, a félre aránytalan terhek haramiának. De nem fogadhatom el a kormányi beterjesztéseket azért sem, mivel: 3-or. A Tisza-szabályozásnál, egy mindenki által mélyen érzett, a gondolkodni tudók által rég belátott, a lelkiismeretes szakértők által rég számba vett s a szörnyű események által beigazolt reformok elkerülésével, azon rendszer fenntartására, sőt tovább fejlesztésére czéloztatik ezen összeg igénybe vétetni, a mely rendszernek állampusztító káros voltát, éppen csak a dolgok intézésével foglalkozó, úgynevezett szakértő hivatalnokok bátorkodnak ma már kétségbe vonni s mindenek ellenére tagadni. Ezen kölcsön, az igazságos világ által elitélt merev gátrendszer további fejlesztésére czéloztatik felvétetni; s ezzel az önzetlen és független hazai és külföldi szakértőknek, drága indokokból, drágán megszerzett javaslatai, becsületes tanácsai, merészen megkerültetnek. Szeged veszedelme után, ez a leglelkiismeretlenebb játék az országban. 4. Szegedi szempontból, azért nem fogadhatom el a korraányi beterjesztéseket s azért kell ajánlanom határozati javaslatomat, mivel a reconssiruetióra vonatkozó 389. számú kormányi beterjesztés azon része, mely a városnak az árviz elleni jövőre való biztosításáról szól, rendkívül hiányos védépítkezési szabályokkal és tervekkel áll szerves összefüggésben; úgyannyira, hogy a törvényhozás, a mig ezen szabályokat meg nem ismerhette s ezek czélszerűségéről, vagy ezélszerűtlenségéről meg nem győződhetett, ezen beterjesztéseket már ez okból sem fogadhatja el. Nevezetesen: a külföldi szakértők véleménye ellenére, a királyi biztosság műszaki osztály vezetőjének eleve kifejezett kijelentésével szemben s az összes hazai független szakértők ellenére is, a m. kir. közlekedési ministeriumnak, a folyamszabályozási munkálatoknál, a merev gátrendszer elméletébe magokat mélyen belenyargalt közegei, a királyi biztosságnak adott védekezési alaptervekben, Szeged városát is a merev gátrendszer örök eltévesztett szabályai szerint akarják a város kellő középvonalain emelendő védgátakkal, nagy, messze körökben futó, külső-belső körtöltésekkel, koraiakkal, sőt a vízlefolyást — egy esetleges catastropha esetén — nagyban akadályozó, keresztgátakkal is — rekonstruálni. Elejtvén a víztükörleszállításra és a talajemelésre irányzott, minden határozott törekvés lehetőségét. Megrontván äz egész csatornázási és kövezési rendszer föltételeit; megtámadván a köztisztasági és közegészségi szabályok legkezdetlegesebb követelményeit. Drágává tette és elviselhetlenné ezen rendszer az építkezéseket s a most megejthető alacsony kövezés és mély csatornázásból, a rendszeres kibontakozást lehetetleníti. 5-ször. Ugyancsak szegedi szempontból azért sem ajánlhatom ezen törvényjavaslatok elfogadását, mivel a két kölcsönnek együttes felvétele Szegedre nézve előnyös nem lehet: a mennyiben Szeged városában, ha talaja — a mi elkerülhetlen — mérsékelt arányban feltöltetik, értékesült telkeiben, kőházaiban, bármely bankár-csoportra nézve, sokkal biztatóbb kölcsönfeltételek találhatók, mint a Tisza-szabályozás által, a magas és költséges gátrendszer fönntartása folytán tarthatatlanná vált földekben; melyek még a fakadó vizektől és vak szikektől is rongáltatnak. így világos, hogy e kölcsönnél a főbiztosítékot Szeged városa nyújtja s a kölcsön reá nézve hasonló föltételek mellett is drágább. 6-szor. Az igazság és törvényesség szempontjából a következendők miatt nem fogadhatem el a törvényjavaslatokat : A végrehajtó közegként szereplő királyi biztosi tanács semmis befolyását számba sem véve, minden a város reconstructiójára vonatkozó munkálatok és megállapodások, az erőszak bizonyos nemével, a titkolódzás, az időből való kihúzás és az ezutáni gyors keresztülhajtás félreismerhetlen jeleivel és módjával lettek keresztülvive. Ily késői időben azért terjesztetnek a parlament elé is. E közben Szeged város népe, több felsőbb hivatalos utasítás folytán összehívott közgyűlésekben új meg új adókkal és terhekkel lett megrakva; a melyeket noha készséggel elfogadott, még is ezen végmegállapodások, ultimátum alakjában, 8 napi záros határidő alatt, változatlan elfogadásra lettek hozzá leterjesztve. Az erre összehívott közgyűlés alkalmával, több illetéktelen hivatalnok volt a teremben. A fel sem olvasott átirat mellett senki sem szólalt fel. Az ellene szólni akarót, már maga az elnök akadályozta szólásszabadságában; de az illetéktelen hivatalnok-tömeg túl is kiabálta, lezúgta. S végre főleg, az elnök megfeledkezett, vagy szándékosan nem tett eleget az 1871 : évi XVIII. törvényezikk 61. §-a által előirt törvényes kötelességének, mely igy szól: „Ha községi törzsvagyon elidegenítéséről, megterheltetóséről, terhes szerződések kötéséről 11*
