Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-240

3B 240. országos ülés április 13. 18S#. tem, hogy egy nagyobb complexumu birtokot vásároljak. 130 frttal vásároltatott holdja; az akkori viszonyok köztt a haszonbérlett is olyan volt, hogy az 5%-tet behozta. Hogy a szédelgés után bekövetkezett a hanyatlás, ezért nem engem illethet felelőség. Egyébiránt az alapítványoknak más oly szép és nagy jószága egy complexusban nincs, mint ez és valószínű, hogy a mostani bérlet leteltével, kedvezőbb bérletet lehet majd kötni. A második indok az volt, hogy, a mint tudjuk, a tőkék értéke nem szokott növekedni; a földbirtoknak értéke pedig kedvezőtlen viszonyok között is lassandassan mindig emelkedik. Az alapítványoknál is láttunk példákat, hogy oly birtokok, melyek az ötvenes években 20 ezer frtot jövedelmeztek, most 90 ezer fttot jövedelmeznek. Én tehát czélszerűnek találtam, hogy az alapítványoknak egy része jó papírokba fektettessék, egy része pedig földbirtokokban helyeztessék el. A képviselő urnak harmadik vádja, hogy a tanulmányi alapból építkezésekre igen nagy öszszeg fordíttatott. Ez igaz, de a tanulmányi alapnak egyik rendeltetése éppen az, hogy az abból fenntartott iskolák és intézetek megfelelő épületekben helyeztessenek el. Egyébiránt magamra vállalom a felelősséget valamennyi építkezésért, ámbár csak három van olyan, melyet én eszközöltettem. Ezek a mintarajztanoda a sugárúton, melynek ügye annak idején a t. házban többször megbeszélteiéit és eljárásomat a t. ház helyeselte. A második a pesti gymnasium, mely körülbelül 400,000 forintba került; ennek megfelelő kamatja 20,000 forint. Már pedig a gymnasium ezelőtt, az Ujvilág-utczában oly nyomorúságos házban volt elhelyezve, hol nem volt sem kellő világosság, sem levegő és mégis 16,000 frt bért fizettünk. Azt hiszem tehát, nem volt pazarlás, midőn ezen gymnasium számára egy tisztességes épületet állittattam fel, mert ez nagyon szükséges voit a gymnasiximot látogató tanulókra nézve s azok szülői bizonyára hálával tartoznak érte. (Helyeslés a jobboldalon.) A harmadik az uj-vidéki gymnasium felállítása s e czélra egy épület vétele. Azt Íriszem, nem cselekedtem a magyar kulturális érdekek ellen, midőn Újvidéken a magyar tanulmányi alapból gymnasiumot állittattam fel. (Helyeslés a jobboldalon. Egy hang a baloldalon: A Beleznaykáz!) A Beleznay fundust kényszerűségből vettem meg, mert az expropriatiot mintegy reám oktrojálták. A fundus azon részét pedig, melyre az egyetemnek nem volt szüksége, a vallásalapra nem azért ruháztam át, hogy a vallásalapot megrövidítsem, hanem azon meggyőződésben, hogy a vailásalap ezt, ha nem is haszonnal, de ugyanazon áron eladhatja s el is adta volna, ha a szédelgés utáni nagy hanyatlás be nem következik. Egyébiránt ebből nem lesz kára az egyetemi alapnak, mert éppen most folynak a tárgyalások a telek legnagyobb részének eladása iránt és hiszem is, hogy elfogadható feltételek mellett, az eladás meg fog történni. A mi a papírok kicserélését és az eíféle operatiókat illeti, e tekintetben utalok a jelentésre, melybői kitűnik, hogy ezáltal az alapítványokra nem háramlott semmi kár, az országra nézve pedig e művelet csak előnyös volt. Mert csakugyan, nagy jótétemény volt a földbirtokosokra és különösen a kisebb birtokosokra nézve, kik rendkívül meg voltak szorulva e's nem bírtak kölcsönt kapni, hogy módot nyújtottam a földhitelintézetnek arra, hogy kölcsönöket adjon az ily birtokosoknak. A vasúti papíroknak, quasi zálogbavételével szintén egészséges operatiót segítettem létesíteni, melylyel az alapokat és alapítványokat nem károsítottam. Mindezen okoknál fogva kérem a t. házat, hogy Helfy Ignácz képviselő ur határozati javaslatát ne méltóztassék elfogadni. Molnár Aladár t. képviselő ur tegnap nagy tudományos apparátussal, igen érdekesen kifejtette, mikép jutottak az alapok és alapítványok a helytartótanács kezelése alá s hogy mily állást foglalt el az ecclesiastica commissio. E commissió a helytartótanács kebelében — úgymond ő —• tulaj donképen esek véleményező közeg volt, az alapok kezelését a helytartótanács maga vezette, így jutottak később ezen alapok a ministerium kezelése alá. Ezeket a dolgokat senki sem contraversálja és mi, a kik latin nyelven tanultuk még a jus patriumot s a kik akkor éltünk, midőn a dolgok igy kezeltettek, mindezt jól tudjuk; ámde nem lehet ebből azon következtetést vonni, hogy a minister nem felelősség mellett akarja ez alapokat és alapítványokat kezelni és hogy a felelősség alól kivonja magát. Minden alkalommal mondtam, hogy az alapok és alapítványok kezeléseért felelősséggel tartozom. A t. képviselő ur reflectált a patronatusi jogra. Én ezen kérdés discussiójába itt nem bocsátkozom, mert ha bele bocsátkoznám, ezenbudgettárgyalás talán nagyon is soká tartana és az egész discussiónak csak akkor volna értelme, ha akár én azt mondanám, akár egy másik minister valaha azt mondta volna, hogy a törvényhozás minden tényezőjének bármely factumért nem felelnénk. Igen is felelek mindenre nézve, azokra nézve is, a melyekre nézve ő Felsége a patronatusi jogokat gyakorolja, mert általunk hajtatja végre ezen jogokat és mi felelősek vagyunk érte s e felelősséget én magamról soha el nem hárítottam. A t. képviselő ur a tervezett bizottság fel-