Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.
Ülésnapok - 1878-239
239. országos ülés április 12. 1880. 21 Elnök: Mielőtt a tanácskozás megindulna, az ülést 10 perezre felfüggesztem. {Szünet után) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni; a tárgyalást folytatjuk. Helfy Ignácz: T. ház! Az imént a ház t. jegyzője felolvasta azon felhívást, melyet a múlt év márezius 17-én az alapok és alapítványokra vonatkozólag beterjeszteni bátorkodtam. A t. háznak egy minapi határozata folytán, ez mára, illetőleg a közoktatási tárcza tárgy fásával egyidejűleg van napirendre kitűzve. Midőn most felszólalok, tartózkodni fogok attól, hogy a szőnyegen levő költségvetés többi részeihez ezúttal szóljak, ezekre nézve általánosságban kijelentem, hogy a költségvetést részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Teszem ezt most, mint tettem a múlt években is, daczára annak, hogy az általános budgetvita alkalmával kijelentettem, mint kijelentették elvbarátaim is, hogy a jelen rendszer alapján álló semminemű kormánynak a budgetet meg nem szavazzuk, a közoktatási tárczára azonbasi mindig kivételt tettünk, mert az a meggyőződésünk, hogy a nemzet szellemi kimíveltetéséről gondoskodni kell minden körülmények köztt és nem lehet képzelni olyan rendszert, mely mellett ez minden polgárnak kötelessége ne legyen. De ámbár e költségvetést elfogadom a vita alapjául, majd annakidején ki fogom jelenteni, hogy a jelen kormánynak ezt sem szavazom meg, mert sajnálattal bár, de kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ha én képes volnék bármit is ezen a téren megszavazni a kormánynak, a közoktatásügyi minister urnak még akkor sem volnék képes e budgetet megszavazni, daczára azon őszinte tiszteletnek, melylyel az ő tudományos képzettsége iránt viseltetem s daczára azon jó véleményemnek, melylyel róla, mint magánemberről birok. Nem volnék képes pedig megszavazni azon egyszerű okból, mert tapasztalásom szerint a többi ministerek legalább annyit igyekeznek megtenni, hogy az alkotmányos formákat respektálják, a t. minister úrtól még azt sem tapasztaltam. Merem állítani, hogy a főkellék, mely szükséges arra, hogy alkotmányos minister jó minister legyen, t. i. hogy legyen meg benne az alkotmányosság iránti érzék, éppen ez hiányzik a minister urbau. Nincs a háznak határozata, nincs az a közvélemény, szóval nincs az a dolog, mely a minister urat visszariassza attól, hogy saját felfogása szerint, úgyszólván önkényüleg járjon el. Sok példát tudnék erre felhozni, de mivel feltettem, hogy ezúttal más tárgyról nem szólok, elég lesz erre az is, a mit indítványomra vonatkozólag mondani fogok. Tavaly óta, mikor ez indítványt benyújtottam, egy új tényező jött felszinre, melyről különben e háznak, mint az országgyűlés egyik részének, tudomása nincs. Kezeim köztt van egy füzet, azon czím alatt: „A 9-es bizottságnak ő Felségéhez intézett előterjesztése az alapok és alapítványokra vonatkozólag megejtett vizsgálatról." Hol van az országgyűlésnek az a naplója, a melyben fel van jegyezve, hogy a minister utasítva lett volna a ház által egy ily bizottság összehívására? Én határozottan tagadom, hogy egy alkotmányos ministernek joga lenne az országgyűlés tudta és beleegyezése nélkül tanácsot adni ő Felségének oly intézkedés megtételére vonatkozólag, a mely törvényeink értelmében az országgyűlés hatásköréből semmikép ki nem vonható. (Helyeslés a baloldalon.) Ezen általam legalább hivatalosan ismeretlen 9-es bizottság össze lett állítva, eljárt feladatában, megvizsgálta azon okmányokat, melyeket a minister elébe terjesztett és ezen jelentés ki lett nyomatva. Hogy a minister ur még ezen eljárás mellett is, a melyet ő maga önkényesen ajánlott a felségnek, mennyire húzza - halasztja az ügyet, ezen füzetből is fényesen kitűnik. A minister urnak előterjesztése ő Felségéhez egy ily bizottság összeállítására vonatkozólag 1876. évi deczember 30-ikán kelt. O Felsége oly gyorsan teljesítette a maga teendőjét, hogy már 1877. január 11-én, tehát 12—13 nap alatt teljesítette ő Felsége a minister kívánságát és megküldte azon leiratot, mely szerint a minister megbizatik egy ily bizottság összeállításával. Január 11-től október hóig kellett a minister urnak gondolkozni, hogy annyit tegyen, hogy az '6 Felségétől leérkezett leiratot az illetőkkel közölje. Pedig neki ez alkalommal nem volt más teendője, mint azt, a mit a Felség leküldött, az illetőkkel közölni. A bizottság oly gyorsan járt el munkájában, hogy már 1878. január 23-án elkészült jelentésével és ezt, mint a minister ur mondja, még ugyanazon napon, egy levél kíséretében, átküldte a ministerhez. A minister urnak megint több hónap kellett arra. míg a jelentést ő Felségéhez felterjesztette. 0 Felsége ezúttal is sokkal több buzgalmat tanúsított, mert néki egy pár hét elegendő volt arra, hogy azt jóváhagyásával ellátva visszaküldje. Ez magában bizonyítja azt, hogy a minister ur megragad minden alkalmat, hogy ezt az ügyet elodázza. Visszatérve a lényeghez, elbeszéli a minister a maga jelentésének elején, hogy ö Felsége jóváhagyásával ellátva, leküldte ezen jelentést, jóváhagyta egyszersmind azon újabb javaslatát a minister urnak, hogy egy ideiglenes bizottság állittassék össze ezeknek az ügyeknek ellenőrzésére. Bossánatot kérek, de itt újból azt kérdezem, hogy honnan vette a minister ur tv
