Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-239

lés április 12. 1880. \ g 239. országos ül En elismerem a magam részéről is azt, hogy ezen czélok előmozdítása első sorban magán­tevékenység feladata; de azt hiszem, t. képviselő­ház, hogy ez idő szerint a magán tevékenység az országban elég erőteljes, hogy a társadalmi téren is a mozgalom elég szépen indult meg és hogy annak sikerei már is fölmutathatok. De hogy éppen a magántevékenységnek sikere legyen, szük­séges, hogy azt egyrészről a kormány tevé­kenysége, másrészről a háznak tevékenysége támogassa. Ezen megjegyzéssel tartoztam az előttem szólott képviselő ur felszólalására, a ki egyébiránt magának az összegnek megszavazása ellen szin­tén nem tett kifogást. Azon kívánságát, hogy a minister a költségvetés előterjesztése alkalmával ezen összegnek hovafordításáról jelentést tegyen, osztom a magam részéről is; de annak kifejezést adni nem tartom szükségesnek, mert hiszen az eddig is megtörtént a ministeri indokolásban, azon csekély összegekre nézve is, melyek e czélokra megszavaztattak. {Igaz! Ugy van!) En csak azt óhajtom, midőn ezen tételt, t. i. a pénz­ügyi bizottság által felemelt összeget elfogadom, hogy a t. kormány azt az ország közgazdaságá­nak érdekében minél helyesebben használja fel. {Helyeslés balfelöl.) Szalay Imre: T. ház! Kénytelen vagyok előttem szólott Láng Lajos képviselő ur által előadottakra némi megjegyzéseket tenni. Nem­csak, hogy nem osztom azon nézetét, melyet a közgazdasági bizottságra vonatkozólag állított, de határozottan visszautasítom azt, mintha a közgazdasági bizottságnak volna csak egyetlen­egy tagja, a ki azon czélokat, melyekre ezen összegek adatnak, kellőleg meg ne fontolta volna; nem hiszem, hogy létezzék a közgazdasági bizott­ságnak akár csak egy tagja, a ki komolyan meg nem gondolta volna, mivel tartozik a kép­viselőháznak kiküldetéseért s e kérdésekben bátran el lehet mondani, hogy nem egyesek, hanem az összesnek akarata nyert kifejezést, midőn a javaslatban azon tételeket megszavazásra ajánlotta. Azt mondja továbbá a képviselő ur, hogy annyira össze vannak zavarva a fogalmak, hogy a eultusministerhez tartozó ügyeket is a köz­gazdasági budgetben akarják elintézni. A kép­viselő ur nagyon roszul fogja fel a dolgokat, mert én legalább nem a eultusministerhez, hanem igenis, mint a mezőgazdaság egyik főágának, a szőllőszet és borászat emelése végett vándortaní­tók alkalmazását, a földmívelés-, ipar- és keres­kedelmi ministerhez és nem a eultusministerhez tartozóknak tekintem. Abban azonban egyetértek vele, hogy a minister előterjesztést tegyen a felhasználandó összegek hovafordítása iránt; mert hogy vala­mely összeg jól felhasználtathassék, ahhoz bizo­nyos irányelvek szükségesek, mert ezek nélkül,, nemhogy hasznot, hanem inkább kárt csinálhat az országnak. En előre tudom azt, hogy a borászattal ugy járunk. A marhatenyésztés emelésére és pedig­nagyon helyesen 150 ezer frtot szavazott meg a képviselőház. A marhatenyésztés kétségtelenül igen-igen fontos tényezője a mezőgazdaságnak, mindamellett még csak hasonlatba sem tehető Magyarország borászatával. Méltóztassanak statis­tikai kimutatásokat megtekintem s látni fogják a különbséget, mert magából a borászatból az idén 12—15 millió forint tiszta jövedelem folyik az országba. Tehát midőn marhatenyésztésre 150 ezer forintot adunk, akkor valóban nevetséges a borászat emelésére 15 ezer frtot adni, mert ez összeggel semmit sem lehet elérni. Majd minden budget tárgyalása alkalmával kiemeltein, hogy ha a kivánt összeg fordíttatnék a borászat eme­lésére, mily eredményeket érhetnénk el e téren. Én nagyon helyesnek tartanám, hogy ha méltóz­tatnék a minister ur figyelni, mert azt hiszem, hogy most csakis oly dolgot mondok, a mi szakmá­jába tartozik. Hogyha nem tudná azon 15 ezer forintot felhasználni, melyet gr. Széchenyi Pál borászatra ajánlott, bátor leszek rögtön javas­latba hozni némelyeket, a melyekre nagyou jól felhasználhatja. Méltóztassék meggondolni a vegykisérleti állomásokat, a minek maga a belügyminister ur is, mikor a fuchsinról és általában a borhamisí­tásról volt szó, mintegy szükségességét felemlí­tette ; ezeknek évi rendes dotatiója nem fog ugyan sok pénzbe kerülni, de felállításuk meglehetős összeget fog igénybe venni. Azt hiszem, hogy ha a minister ur csak két vegykisérleti állomást áll t fel az ország különböző vidékén, arra 20—25 ezer frt fog szükségeltetni. Itt van tehát a tér, a hová azon Összeget fordíthatja. Azután méltóztassék a szomszéd­államokban körül nézni, itt van Stájer- és Cseh­ország. Mit találunk ott? Gazdasági kiállítások alkalmával az állam mindig bizonyos mennyiségű segélyezést ád kiosztás végett és pedisr azoknak, mint németül kifejezik, Staatspreisoknak, külön­féle kathegoriai vaunak : van arany- van ezüst érem, melyek a munkásságot bizonyára serken­tik. Ezekre is bizonyos összeget felveendőnek tartok és lehetne még számtalan dolgot előhozni, a melyekre a minister ur figyelmét felhívni szük­séges volna; de azt hiszem, hogy a mint már Baross Gábor t. képviselő ur is megjegyezte, felesleges a falra borsót hányni, mert a minister ur most sem tartja szükségesnek ide hallgatni. Bezárom tehát beszédemet azzal, hogy elfogadom a pénzügyi bizottság jelentését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom