Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-244

244, országos ülés április 17. 18S0. |gg mintha azon 20%-nyi levonás, melyet t. képviselőtársam említett, most is érvényben volna. De éppen ebben áll a helyzet lényeges változása, egyszersmind javulása. Azért volt szükséges a póthite], hogy ezen 20% levonás az idén ne legyen szükséges. Ezért vétetett fel a múltra póthitelképen 150,000 frt, szorosan véve 100,000 frt a népnevelésre s azért lőn a folyó évi költségvetés 100,000 írttal felemelve, hogy ezen levonás legalább egészen, többé ne történjék. S eunek következtében jelentékenyen javult a költségvetés. Ha tehát azt méltóztatik mondani, hogy azon siralmas állapot, mely csakugyan megdöbbenti a pénzügyi bizottságot is, azon népnevelési gazdálkodás, mely egy pár év óta tartott, mikor a jövő contójára előre elköltöttek 100—150,000 frtot, jövőre ne folytattassék, de éppen ezért, ugy hiszem, nem helyes, hogy ha azt a képet folytatjuk ezzel a költségvetéssel szemben, a mely pedig tökéletesen megváltozott. Ez az egyik, a mit indokoltnak nem tartok azon nemes intentió daczára, a mely a t. képviselő urakat vezérelte. Még egy lényeges körülmény van, a mire okvetlenül figyelmeztetni kötelességem s ez az, hogy Kiss Albert képviselő ur egy módosítványt adott be a költségek felhasználására nézve. Bocsásson meg, ugy vettem észre, hogy a ministeri előterjesztés és nem a költségvetés után indult. Tudjuk, hogy e tekintetben azon lényeges különbség van, hogy a ministeri előterjesztés, az úgynevezett előirányzat, igenis részletezi azon czélokat, a melyekre a költségek általában fel vannak véve, a népnevelés szükségletét, de a költségvetési törvényben ezen összeg mindig egyszerre szavaztatik meg, e tekintetben a ministernek mindig szabad keze volt és ugy használta föl ezen 840,000 forintot, a hogy a legczélszerűbbnek találta. Ha tehát nem ezen részletezés ellen van az indítvány, hanem a költségvetési törvény eddigi 12 évi formája ellen szól, akkor egészen máskép kellett volna azt fogalmazni; mert ha ezen részletezést kívánja a módosítvány, a minister szabad rendelkezése tekintetében az semmit sem változtat, mert a költségvetés formája magára a költségvetésre nézve a minister kezét nem köti meg, hanem a 840,000 frtot rendelkezésére bocsátja. A mi az 1878-iki megtakarítást és túlköltséget illeti, ez az, a miben tökéletesen egyetértek a képviselő urakkal. Én sem kívánom e részben a megtakarítást; de nem áll, hogy nem lett volna szabadságában ez a minister urnak, mert, mint mondám, általában az összeg bocsáttatik rendelkezésére, tehát azzal szabadon rendelkezhetik. De igenis az az anomália, a melyet igen hamisan idézett Zsilinszky Mihály képviselő ur, mert mi nem a jelenlegi költségvetésre nézve tüntetjük fel azt az anomáliát, hanem feltüntetjük a múltra nézve, hogy t. i. részint a 20% levonásával és részint a tényleges fizetéseknek 2, 3 havi visszatartásával valóban türhetlen áilapot állott be. De ezen segítve van, ugy, hogy a múltban történt kiadások jövőre át nem vitethetnek a f. évi kiadásokhoz, a mi a költségvetést mindig megrontotta és ebben a tekintetben a hatáskörnek áthágásával évről évre történt olyan gazdálkodás, a melyről a t. háznak tudomása nem volt; a pénzügyi bizottságnak erről tudomása lett, ennek beszüntetését követelte és a minister ur e tekintetben csatlakozott nézetéhez; t. i. eddig ugy volt, hogy a népnevelés czímén egyik évről a másikra a költség 100—150,000 forinttal növekedett és utoljára bekövetkezett az az állapot, a mit Kiss Albert képviselő ur felhozott, hogy t. i. 2, 3 hónapig nem volt képes a minister utalványozni a tanítók fizetését. Ennek akart véget vetni a pénzügyi bizottság és e tekintetben csakugyan az orvoslás mégis történt az által egyrészről, hogy a múltban történt kiadások a költségvetésbe való bevétele nem engedtetik meg, hanem erre póthitelkérésre utasíttatott a minister, erre vonatkozik a 100,000 forint iránti póthitel és másrészről a költségvetés a múlt évihez képest emeltetett, tehát mellőzve vannak azon nehézségek, a melyek ellen panaszok merültek fel. Es, hogy ha ez a kérdés nagy politikai actióval összeköttetésbe vagy párhuzamba hozatik, az mindenesetre megdöbbenthet akárkit, mert feltünteti, hogy míg azon nagy cselekményekre milliókat dobunk ki, itt ezerekben gazdálkodunk. De minden nagy államban megvan ez; a létért való küzdelem az, mely az államok erejének legnagyobb részét igénybe veszi. Ha majd az általános béke és az általános lefegyverzés boldog kora fog bekövetkezni, (Helyeslés a jobboldalon. Derültség a baloldalon) akkor másképen lesz a dolog. De megvallom, hogy e miatt már sokszor késztetve éreztem magamat felszólalni, mert, habár mindig teljesen ismertem a nemes intentiót, mely azon oldalról a felszólalásokat vezette, mégis méltóztassék megengedni, hogy kimondjam, miszerint mi éppen olyan mélyen érezzük azon hiányokat és azon eulturalis feladatok fontosságát, mint Önök (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás a szélső' baloldalon) és higyjék meg, hogy érezzük és méltányoljuk éppen ugy a nép szükségeit és érdekeit, mely oly kiválólag hangsúlyoztatik azon oldalról, de fájdalom, a különbség közöttünk e tekintetben csak egy. (Halljuk!) Mi a nép érdekeit ok nélkül nem vesszük szánkra, (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmondás a baloldalon) mi mélyen érezzük a szükséget és teljes erőnkből iparkodunk, a mennyire csak lehet, szükségleteiknek eleget tenni. Teljes mértékben méltánylom és helyesnek tartom a két áliáspon-