Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.
Ülésnapok - 1878-244
244. országos ülés április 17. 1880, |49 hajtásáról gondoskodás történnék. Erre kívántam a minister ur figyelmét felhívni. (Helyeslés.) Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: A tanfelügyelői intézmény éppen olyan, mint minden emberi intézmény s abban igaza van a t. képviselő urnak, hogy attól függ az eredmény, hogy miként kezeltetik. Igaz, hogy a tanfelügyelőnek a közigazgatási bizottság számára a jelentést el kell készítenie, a mi által el vannak foglalva, de ebből csakugyan nem következik, hogy egyéb kötelességeiket ne teljesítsék. A figyelmeztést szívesen veszem. Én megengedem, hogy egy ily nagy személyzetben vannak oly egyének, kik részint koruk, részint más hiányaiknál fogva nem töltik be kellőleg azon állást, melyre hivatva vannak. Figyelemmel leszek ezen t. úrra, valamint más tanfelügyelőkre is, kik kötelességüket nem teljesítik. (Helyeslés,.) Elnök: 178,000 frt elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): 4. tétel. Vizsgálati bizottmányok 7900 frt. Enök: Elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): Tanintézetek. Rendes kiadások. XIX. fejezet, S. czím. Rendes bevételek. VIII. fejezet, 2. ezím. Első rovat. Felsőbb tanintézetek 1. tétel. Budapesti kir. tud. egyetem. Személyi járandóságok és dologi kiadások 418,190 forint. Kautz Gyula előadó: Az 1. tétel alatt a budapesti k. egyetemre előirányoztatik 418,190 frt. Ez több 6553 frttaí, mint a mennyi a múlt évben megszavaztatott. E többlet onnan van, mert egy-két könyvtári tiszt fizetése némileg emelendő volt. B. Mednyánszky Árpád: Az idei költségvetés éppen úgy, mint a megelőző évek költségvetései elém tárják képét azon nagymérvű áldozatoknak, melyeket Magyarország a tudománynak és igy közvetve a nemzeti jólétnek hoz. En a tavalyi költségvetés tárgyalásakor bátor voltam hosszasabban időzni az orvosi szaknevelés állapotainál, melyeket a hazai két egyetem felmutat. Fájdalom, tavalyi beszédemben igen sok kifogásolni valót találtam. Még nagyobb fájdalommal kell constatálnam, hogy a miket tavaly mondottam, azokat most is kénytelen volnék felhozni és igy, midőn egyrészt tavalyi beszédemre utalok, másrészt ismétlésekbe bocsátkozni nem akarok s ki kérem a t. ház becses figyelmét, hogy e tárgyhoz igen röviden hozzá szóljak. (Halljuk!) Nem tagadom, hogy midőn az országgyűlés példás bőkezűséggel óriási összegeket szavazott meg az orvosi szaknevelés előmozdítására, ennek ma látjuk eredményét. Mert nem tagadom, hogy azon fényes paloták, melyek az üllői úton emelkednek, bizonyos büszkeséggel töltik el a magyar embert. Azt sem tagadom, hogy ezen paloták igen nagy csínnal, nagy pompával s nagy részben helyes berendezéssel építtettek, de azt sem, hogy ezen palotákban működő tanárok csakugyan tudományt tanítanak és komoly törekvést tanúsítanak. De mindamellett kénytelen vagyok hangsúlyozni, hogy ezen épületekre oly óriási összegek adattak ki, mely összekek árán sokkal többet lehetett volna elérni. Igaz, hogy egy fényes palota emeltetett a sebészet számára, mely már be is rendeztetett és használatban van, de most, mikor használtatik, az emberek lassan kezdik belátni, hogy sokkal czélszerübb lett volna a külső pompa helyett, a betegek számára szánt termeknek szaporítására és nem a zig-zug és más ok nélküli folyosók és előcsarnokok készítésére fordítani a költségeket, mert ha bekövetkezik a perez, hogy a minister kényszerítve lesz egy második sebészeti tanszéknek felállítására, a minister ur nem fogja tudni ezen tanszéket elhelyezni, mert nem lesz rá helye, vagy pedig kénytelen lesz azt valamelyik rozzant fővárosi koródában elhelyezni. Miután azonban ez bevégzett tény, nem is szólaltam volna fel ellene, ha biztosítva lettem volna az iránt, hogy e hibák a jövőben nem fognak elkövettetni. Ugyanezen hibákat észleljük, t. ház, a belgyógyászati koródánál is. Nekem sikerült, t. ház, azon terveket látnom, a melyek a szemészeti kórodára vonatkoznak és nagy csodálatomra azt láttam, hogy ezen koródában fognak elhelyeztetni a decanatusi hivatalok, a különféle felvételi irodák, raktárak és a pathomgikus anatómia laboratóriuma. Trefort Ágoston (közbeszólj : Ez nem jön oda! B. Mednyánszky Árpád: igen örvendek neki, hogy ez nem jön oda! Ennek folytán, t. ház, a szemészeti kóroda helyiségei oly szűkek lesznek, hogy oda csak egy tanár fog eltérni és hogy ha egy második szemészeti tanszéket kellend felállítani, a minister ur erre nem lesz képes helyszűke miatt. Szerencsére a szülészeti koródának nincsenek készen még a tervei és igy van kilátás arra, hogy a negyedik kísérletnél e hibák elkerültetnek. A szülészetről szólva, t. ház, mellesleg megjegyzem, hogy szükséges volna már arról gondoskodni, hogy az orvosok és a bábák számára külön tanszék állíttassák fel és hogy elérkezett az ideje Budapesten már annak, hogy külön nőgyógyászati tanszék állittassék fel, (Élénk helyeslés szélső balfelöl) a minő a legkisebb németországi, vagy más egyetemen vau. A nőgyógyászat, t. ház, ma már külön tudomány, a melyet el kell különíteni, mert a nőgyógyászati manipulatiók oly különösek és sajátságosak, hogy ha ez nem taníttatik külön, absolute lehetetlen benne kellő eredményt tenni. Összehasonlítás kedvéért felemlítem, hogy Bécsben az e szakhoz tartozó operatiót 5 külön helyen végezik, minek folytán a tanulók a legkülönfélébb mód-